• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Totális medialitás és ökocídium - Sükösd Miklós tanulmányáról

2004.08.26. /
Sükösd Miklós "Totális medialitás és ökocídium. Mediatizáció és fogyasztói társadalom: ökológiai médiakritika" című kiváló tanulmánya izgalmas, nem egyszer éles hangvételű vitát gerjesztett.

Az Információs Társadalom című folyóirat honlapján (illetve a lap 2003/3-4. számában, 131-146.o.) olvasható Sükösd Miklós kiváló tanulmánya "Totális medialitás és ökocídium. Mediatizáció és fogyasztói társadalom: ökológiai médiakritika" címmel. Az írás alapgondolata, hogy a média egyre fokozódó térnyerése a mai nyugati társadalmakban hozzájárul az ökológiai válság elmélyüléséhez (bővebben l. alább). A tanulmány izgalmas, nem egyszer éles hangvételű vitát gerjesztett, pro (Lányi András, Vay Márton) és kontra (pl. Dányi Endre, Dessewffy Tibor) hozzászólások egyaránt születtek. Mind a vitaindító írás, mind pedig a reakciók teljes szövege megtalálható itt.

Sükösd Miklós tanulmányának összegzése:
A tanulmány szerint a mai nyugati információs társadalmak mediatizációja (mediális léte, a társadalmi folyamatok technológiai közvetítettsége) hozzájárul az ökológiai válság elmélyüléséhez. A két folyamat közvetett oksági kapcsolatban áll egymással. Az írás az alábbi érveket fejti ki a kapcsolat bizonyítására.
1) A médiahasználatra fordított, képernyő előtt töltött idő folyamatosan növekszik az időmérlegekben.
2) A médiaélmények egyre jelentősebbek a társadalmi identitás alkotásában.
3-4) A fősodrú média napirendjén és a médianarratívákban kevéssé szerepel releváns módon a természeti környezet témája.
5) A média a természetromboló fogyasztást generáló reklám és marketingkommunikáció fő terepe.
6) A nyugati emberiség a természeti környezettől fokozatosan a digitális univerzum szimbolikus környezetébe, az ökoszférából az infoszférába, a virtuális valóság irányába vándorol, s így viszonylag kevéssé érzékeli az ökológiai válságot.
7) A média saját logikájú és szervezettségű téridőt (genius anti-Lóci) használ, amely szemben áll a valós tér és a biológiai (élő)hely szervességével és jelentésteliségével (genius loci). A mobil kommunikáció esetében a tér-redukció, a valós (élő)hely irrelevanciája radikálisan érvényesül. A média-téridőbe való belépés immár bárhol lehetségessé válik, mivel maga a technológiai közvetítést lehetővé tévő eszköz is mindenhova elkíséri a felhasználót.

Forrás: Takács-Sánta András, Védegylet, Zöldirodalom levelezőlista



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében