fbpx

| Ethical Consumer

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

A színfalak mögött: A pamutpóló

’A színfalak mögött’ sorozatban ezúttal a pamutpólókat vesszük górcső alá. Milyen és mekkora környezeti és társadalmi „mellékhatása” van az általunk annyira kedvelt pamutpólóknak?

1913-ban az amerikai tengerészek fehér alsótrikót kaptak felszerelésként – ez volt a T-shirt, azaz a póló első megjelenése. Aztán 1938-ban az egyik amerikai óriáscég, a Sears, gondolt egyet és elkezdett a civil lakosság számára is fehér pamutpólókat gyártani. Először úgy nézett ki, nem nagyon jön be a húzás, nem sokan vásárolták ugyanis a pólókat, az 50-es évektől – a rebellis  Marlon Brando-nak, Elvis Presley-nek, és James Dean-nek köszönhetően – azonban egyre népszerűbb lett a ruhadarab.

Manapság a póló a legolcsóbb módja annak, hogy a gyártók saját logójukban járassák a vevőket, sőt sport, és dizájn reklámnak sem utolsó. De még ha „természetes” pamutként reklámozzák is őket, a pólók bizony sokba kerülnek a gyapotültetvényeken dolgozóknak, és a környezetnek is.

A gyapot ára

A pamut a világ legkeresettebb anyaga, a farmerek Texastól Törökországig évente több mint 19 millió tonna gyapotot termelnek ruhagyártás céljából. A gyapottermelést azonban jócskán megsínyli a környezet. A termelők csak gyapottermesztésre évente 2,6 milliárd tonna rovarirtót használnak el világszerte – ami a teljes éves mennyiségnek több mint egy tizede – állítja az Észak Amerikai Rovarirtó Akció Hálózat.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) számos, a gyapotra leggyakrabban használt rovarirtót „különösen veszélyesnek” nyilvánított, beleértve az olyan szerves foszfátokat, amelyek különösen a csecsemők és kisgyermekek idegrendszerét károsíthatják.

A rovarirtók mindemellett a gyapotföldeken dolgozókat is megbetegíthetik, sőt halálukat is okozhatják. Kaliforniában 1997 és 2000 között 116 rovarirtótól elszenvedett mérgezést regisztráltak az ültetvényen dolgozók között, és India gyapottermelő vidékén a számítások szerint csak 2001-ben több mint 500 ember halt meg vegyszermérgezés következtében. A legtöbb esetben a dolgozók nem is tudják, mekkora veszélynek vannak kitéve, vagy ha tudják is, nincs alkalmuk megfelelő felszerelést használni a vegyszerek kezelése közben. A nyugat-afrikai Beninben a helyiek 45 százaléka vízhordásra használja az egykori vegyszeres tartályokat, sőt 20-30 százalékuk tejet, vagy levest tárol bennük. Emellett nagy veszélyt rejtenek azok a gyárak is, amelyek a vegyszert állítják elő a gyapottermeléshez. 1984-ben az indiai Bhopalban, az egyik gyárban 8000 ember halt meg, mikor mérges gázok szabadultak a levegőbe.

Az ökológusok szerint a gyapothoz használt rovarirtó szerek már az élővilágot is jócskán károsították az elmúlt évtizedekben, csakúgy mint a helyi vízkészleteket, veszélyeztetve ezzel az egész ökoszisztémát. Elég, ha csak azt az egy adatot nézzük, hogy az igencsak vízigényes gyapot öntözése miatt az Aral tó mérete csaknem ötödére csökkent.

Út a pólóig

Miután learatták a gyapotmezőt, a növényt magtalanítják. Elválasztják a magtól a szálakat, amiket azután hatalmas, több mint 200 kilós bálákba pakolnak. Csak az Egyesült Államokban évente 11 millió ilyen bálát használnak fel pamutgyártásra, és 10,5 millió bálát szállítanak szét világszerte. A bálák szállítása a földekről a gyárakba csakúgy, mint a textilgyárak üzemeltetése természetesen energiát követel, legtöbbször fosszilis üzemanyag formájában.

A kész pólókat legtöbbször befestik, e festékek többsége rezet, cinket és egyéb nehézfémet tartalmaz, ami szintén károsítja a környezetet.
A világ összes pólójának 65 százalékát Kínában gyártják, leginkább az amerikai és európai piacra. Az amerikaiak 2002-ben 478 millió pólót vásároltak 6,2 milliárd dollár értékben. Kínában mindezért meglehetősen alacsony béreket fizetnek, ellenben igen hosszú munkaidőt követelnek a gyárakban dolgozóktól.

Mit tehetünk?

Mindez persze nem azt jelenti, hogy a tudatos vásárlónak szintetikus alapanyagú ruhát kellene vásárolnia és hordania, hiszen ezek alapanyaga legtöbbször a kőolaj, ami nem megújítható energiaforrás, és még súlyosabban károsítja a környezetet. Számítások szerint egy poliészterrel kevert pamutpóló szállítással és gyártással együtt súlya egy tizedének megfelelő olajjal, és súlya tízszeresének megfelelő szén-dioxiddal károsítja a környezetet.

A legjobb megoldás persze, ha használt ruhákból állítjuk össze a ruhatárunkat, hogy ezáltal is hozzájáruljunk a pamut újrahasznosításához. Új ruháknál pedig ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy kizárólag természetes pamutból (organic cotton) készüljön a ruha, aminek gyártásához nem használtak fel rovarirtót és műtrágyát.


A cikksorozatról

’A színfalak mögött’ sorozat mindennapos fogyasztási cikkeket mutat be a fogyasztók számára eddig ismeretlen oldalról. Bizonyos dolgok már annyira életünk részét képezik, hogy bele sem gondolunk, előállításuk és használatuk milyen hatással lehet környezetünkre – ezért vizsgáljuk meg őket nagyító alatt. A ’Színfalak mögött’ sorozat a State of the World 2004 (A világ helyzete 2004) című könyvben látott napvilágot, onnan ültettük át magyar nyelvre. A könyv 2004. áprilisában jelent meg magyar nyelven a Föld Napja Alapítvány gondozásában.

Lefordítva és közzétéve a kiadó engedélyével.
Fordította: Kalas Györgyi

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás