A magánnyugdíjpénztár-váltás (belépési és átlépési)
nyilatkozatok kitöltésével kezdődik, hiszen a döntésről mind a jelenlegi, mind
a leendő pénztárat értesíteni kell. A szabályozás nem
minden feladatot hárít az ügyfélre, hiszen írásbeli felhatalmazás alapján az
átlépési nyilatkozatot az átvevő pénztár is benyújthatja helyettünk az éppen
elhagyni kívánt pénzügyi szervezethez.

A tagsági jogviszony minden esetben a hónap utolsó napján
szűnik meg, mindössze arra kell figyelni, hogy 10 munkanappal az adott hónap
vége előtt jelezzük váltási szándékunkat.

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi
LXXXII. törvény 24. § (1) bekezdése értelmében váltani csak akkor tudunk,
ha hat hónapja már tagjai vagyunk az elhagyni kívánt pénztárnak, illetve
megfelelünk a jogszabályban meghatározott feltételeknek, így például befizettük
az átlépési díjat (ld. alább). Fontos tudnivaló, hogy ha meg is kezdtük a
folyamatot, amíg nem írtunk alá minden papírt, még bármikor lemondhatjuk a
váltást.

Hogy mindenki tisztában legyen a váltás körülményeivel, az
átlépni kívánó tagnak alá kell írnia egy, az átlépési nyilatkozat mellékletét
képező útmutatót, amivel tanúsítja, hogy megismerte és tudomásul vette a kockázatokat
és szabályokat.

Vissza az állami nyugdíjrendszerbe
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2009. december
31-ig van lehetőségünk visszalépni.
Ehhez két feltételnek kell teljesülnie, mégpedig, hogy önként váltunk a
magánnyugdíjpénztár tagjává, valamint 2008. december 31-éig betöltöttük az 52.
életévünket. Az igényt annál a magánnyugdíjpénztárnál kell bejelenteni, ahol
tagsági viszonnyal rendelkezünk. Aki beletartozik ebbe a kategóriába, annak a
PSZÁF legkésőbb szeptember 30-ig értesítőt küld, amelyben részletes
tájékoztatást ad a visszalépés lehetőségeiről, előnyeiről, illetve
kockázatairól.

Mennyibe kerül?

Az átlépés minden esetben költségekkel jár, amelyet az átadó
pénztár az egyén számlaegyenlegéből von le. Amennyiben több mint 2 éve vagyunk
az elhagyni kívánt pénztár tagjai, akkor legfeljebb a számlánkon lévő összeg egy
ezreléke vonható le ilyen jogcímen.

Más a helyzet, ha az átadó pénztárba történő belépést követő
2 éven belül váltanánk, és a költségek meghaladják az egyéni számlakövetelés
(ami a pénztártag egyéni számláján jóváírt összeg, amely tartalmazza a
befizetéseket, nettó hozamokat, csökkentve az esetleges kifizetésekkel) egy
ezrelékét. Ekkor ugyanis az átadó pénztár az átlépési költségen felül átlépési
díjat is felszámol. Ennek összege legfeljebb ötezer forint lehet, amit külön
kell befizetnünk, vagyis nem vonhatják le a számlánkról.

Viszont, ha az átlépési költség értéke nem haladja meg a számlánkon
lévő összeg egy ezreléket, akkor vagy a megállapított átlépési költséget vagy maximum
a számlaegyenlegünk egy ezrelékét vonhatják le.

Fontos tudni, hogy az átadó pénztárban eltöltött két éves
tagsági jogviszony megállapításakor nem kell figyelembe venni a 2009. július
9-e előtt megtörtént átlépéseket és belépéseket.

Mikor éri meg váltani?

Jelenleg Magyarországon minden magánnyugdíjpénztár háromféle
választható portfoliót kínál az ügyfeleinek. Ha magunk nem választunk, úgy az
életkorunk alapján sorolnak be a megfelelő portfolióba.

Amennyiben váltásra adjuk a fejünket, érdemes alaposan
tájékozódni, mivel az átlépés nem csak pénztár, hanem befektetési
portfolióváltást is jelent.

Az átlépésről hozott döntést megelőzően mindenképpen érdemes
megvizsgálni mind a jelenlegi, mind a választott pénztár portfolióinak
kockázatosságát, befektetési politikáját és egyéb mutatóit. Ugyancsak érdemes
utánajárni a befizetések tartalékok közötti megosztásának (tehát, hogy az adott
pénztárban a tagdíjakból hány százalékban költenek a fedezeti, a működési és a
likviditási tartalékokra), valamint a vagyon- és letétkezelési díjak mértékének
is, hiszen a különbségek jelentősek lehetnek. A magas vagyon- és letétkezelési
díj viszont csökkenti a nyugdíjunkat.

A váltásnál fontos szempont lehet, hogy az elmúlt tíz évben
(vagy akár csak 2008-ban), mely pénztárnak milyen hozamrátája volt, hiszen a
különbség akár 5% is lehet. Az adatokat elemezve szembetűnő, hogy a három
portfolió közül a klasszikus adja a legmagasabb hozamot, ezt követi a
kiegyensúlyozott és a növekedési portfolió.

Az összehasonlításban jelentős segítséget nyújthat a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeletének táblázata,
amelyben az összes magánynyugdíjpénztárról megtalálhatók a fontosabb adatok.

Mikor kaphatunk hozamgaranciát?

Amennyiben a nyugdíjba lépéskor a magánnyugdíjpénztár által
vezetett számlánk egyenlege nem éri el a hozamgarantált tőke összegét, úgy azt
a Pénztárak Garanciaalapja kiegészíti. 

Más pénztárba való átlépéskor azonban elveszítjük a
hozamgaranciát, ha a felhalmozási időszakban az általunk kezdeményezett pénztárváltások
között nem telt el legalább öt év – ennek megállapításakor nem kell figyelembe
venni a 2009. december 31-éig kezdeményezett átlépéseket. Nem kizáró tényező az
sem, ha a pénztárak egyesülése vagy szétválása miatt kerülünk új pénztárba.

Szintén elveszítjük a jogosultságot, ha az általunk
kezdeményezett portfolióváltások között nem telt el legalább öt év. Beletartozik
a váltásokba az átlépéskor az átvevő pénztárban a tag tudatos döntésével
bekövetkező portfolióváltás is (de az átvevő pénztár általi kor alapján történő
automatikus besorolás nem). Az öt év megállapításakor itt sem kell figyelembe
venni a 2009. december 31-e előtt történt portfolióváltásokat.

Kép [cc] piddy77