• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Biztosítsuk időskorunkat – de hogyan? Járadékok és biztosítások, lakásért életjáradék

2008.09.16. /
Magyarországon eddig nagyon kevesen vásároltak életjáradékot, ám a következő bő egy évtizedben közel 600 ezer állampolgár válik jogosulttá önkéntes vagy magánnyugdíj-pénztári megtakarításaiból életjáradékot vásárolni.

A szolgáltatás tömegessé válása előtt érdemes áttekintenünk az alapvető fogalmakat, hogy tudatosan, felkészülten választhassunk. A piacon 10 biztosítótársaság rendelkezik ilyen szolgáltatással, érdemes tehát választás előtt tájékozódni.

 

Az életjáradékok jellemzői 

Biztositsuk_idoskorunkat_nyugdijabra_pszaf

[c] PSZÁF

Miből lesz a nyugdíj?

Jelenlegi nyugdíjrendszerünk három pilléren áll (lásd a mellékelt ábrát), az állami (TB), a kötelező magánnyugdíjpénztárak és az önkéntes befizetések együtt biztosíthatják, hogy idősebb korunkra ne kerüljünk bizonytalan helyzetbe. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összegzése szerint 2020-ig közel 203 ezer magánnyugdíj-pénztári tag válik jogosulttá az öregségi nyugdíjra, azaz nyílik meg előtte a magánjáradék lehetősége. E tagok saját egyéni pénztári számláin (a Pénztárak Központi Nyilvántartásában szereplő egyéni számlák alapján) az utolsó, 2006 végi adatok szerint közel 150 milliárd forint vagyont tartottak nyilván. A legnagyobb 15 önkéntes nyugdíjpénztár ugyanakkor bő 420 ezer olyan tagot tart nyilván, aki 2020-ig nyugdíjas lesz. Tehát - ha ők úgy döntenek - járadékot lehet/kell folyósítani számukra.

Sokan nem ismerik az életjáradékokat, szeretnénk ezért pár jellemző dologgal szemléltetni, hogy ezek miben különböznek az állami társadalombiztosítási (tb) nyugdíjrendszer más elemeinek tulajdonságaitól:

  • az életjáradék 12 (és nem 13) havi;
  • az életjáradék mértéke nem az inflációtól és a bérindextől függ, hanem a befektetési eredménytől, illetve a halálozási (mortalitási) mutatóktól;
  • az életjáradék mértéke szolgáltatónként eltérő lehet attól függően, hogy milyen befektetési eredményt értek el és milyenek a mortalitási (halálozási) mutatók;
  • a megindult életjáradék nem örökölhető - vásárolható viszont kétszemélyes életjáradék is, ekkor a járadék díját eredetileg megtakarító halála után a járadékban szereplő másik személy továbbra is kap járadékot (ami - a feltételektől/szabályoktól függően - azonos vagy csökkent összegű lehet);
  • a járadékbiztosítás, vagyis a megindult járadék tőkéje nem fogy el, ha a biztosított „túl" sokáig élne, s nem marad meg, ha csak rövid ideig él - a meghaltak tőkéjét (tartalékát) ugyanis átcsoportosítják a még élő biztosítottak tőkéjéhez, s ebből fedezik a sokáig élőknek történő kifizetést.

 

Adómentesen keveset sokáig, vagy egy összegben - adót is fizetve?

A jogszabály módot ad arra, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő, de 180 hónapnál rövidebb (akár különböző magánnyugdíj-pénztárban eltöltött) tagsági viszonnyal rendelkező magánnyugdíj-pénztári tagok egy összegben vegyék fel pénztári megtakarításaikat.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében mód van az egyösszegű kifizetésre akár már az öregségi nyugdíjkorhatár elérését megelőzően is, feltéve, hogy a belépéstől számított kötelező 120 hónapos (10 éves) várakozási idő letelt. E kifizetés azonban nem minősül nyugdíjcélúnak, ezért adóköteles.

A kötelező 10 év elteltével azonban - és azt követően 3 évente - az addigi nyugdíjcélú megtakarításon elért teljes hozam felvehető adómentesen. Ami a megtakarítás tőkerészét illeti, a 10 éves várakozási időt követő második évben már adómentesen felvehető a tőke 10%-a, és ennek aránya a következő években folyamatosan 10-10%-kal nő (tehát a pénztári belépést követő 21-ik évre a teljes tőke is kivehető).

E folyamatot lassítja, hogy ez évtől a 2008. január 1-je után befizetett tőkét csak akkor lehet adómentesen felvenni, ha a befizetéstől telt el az adótörvényben meghatározott 10 év. A korábban befizetett összegekre a régi szabály érvényes.

A fentiekkel kapcsolatosan a PSZÁF azt tapasztalja, hogy a lakosság (a 10 éves várakozási időt letöltött tagok) inkább az adómentesen kivehető hozamokat igényli, a tőkéhez kevesen nyúlnak hozzá. A felvétek eddigi összege nem éri el az összes önkéntes nyugdíj-megtakarítás 0,5%-át.

A Felügyelet a jövőben sem számít arra, hogy jelentősen felgyorsulna az egyösszegű kivét az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, várhatóan a jövőben is csak az adómentesen felvehető hozamot fogják felvenni a tagok.

 

Biztosítsuk a nyugdíjunkat, vagy vegyünk életjáradékot lakásunkért?

A járadékbiztosítások lényege, hogy egyszeri nagyobb összeget váltunk át folyamatos törlesztésre. Ennek számos formája van, és gyakran kombinálják őket más biztosításokkal is. Jelenleg 10 biztosítótársaság és egyesület - köztük a piac valamennyi meghatározó szereplője - nyújt járadékbiztosítást, összesen hét termékre vonatkozóan. Kiegészítő biztosításként vagy egy-egy más típusú termékbe beépítve azonban további biztosítók is kínálhatnak ilyen konstrukciót.

A járadékbiztosítások további terjedését gátolhatják a következő tényezők:

  • a hosszú távú öngondoskodási szemlélet hiánya: az állami tb-nyugdíj és a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetések mellett sokan nem látják indokoltnak, hogy más megtakarításokkal is biztosítsák a jövedelmük élethosszig való kitartását;
  • a relatív szegénység: keveseknek van elegendő összegyűjtött tőkéje megfelelő szintű járadék vásárlására;
  • szubjektív tényezők: sokan félnek attól, hogy korai haláluk esetén „elveszik" a járadékvásárlásra fordított tőkéjük nagy része;
  • ismerethiány: sokan nem értik a járadékok működését, ezért vagy eszükbe sem jut ez a lehetőség, vagy ódzkodnak tőle.

 

Lakásért életjáradék

A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke az állampolgári jogok biztosával közösen 2006-ban kezdeményezte a lakásért életjáradékot szolgáltató társaságokra vonatkozó jogszabály kidolgozását. Ennek előkészítését a jogalkotó jelenleg is végzi, ez teremthet majd alapot az intézmények megfelelő felügyelésére. A piacon jelenleg a Hild, az OTP és az FHB biztosít ilyen lehetőséget.

A tapasztalatok szerint a jelenlegi piacon a szabályozatlanság kockázatot hordoz magában. Nem egyértelmű a szerződések minősítése, ez pedig a jogbiztonsággal (elsősorban a tulajdonhoz való joggal és a szociális biztonsághoz való joggal) összefüggő visszásságot okoz. Reméljük, hogy a jogszabály olyan kereteket teremt majd a szolgáltatók számára, amelyek a fogyasztóknak is üzletet jelentenek, nem csak a szolgáltatóknak.

A piacon lévő 3 társaság által nyilvánosságra hozott adatok szerint jelenleg több mint 4 ezer ügyfél kötött lakásért életjáradéki szerződést. A szerződések kapcsán érintett ingatlanvagyon értéke a jelentések szerint mintegy 40 milliárd forint lehet.

Fogalomtár

Magánnyugdíjpénztár: A társadalombiztosítási nyugdíjat (TB) részben helyettesítő, kötelezően fizetendő járulékokat gyűjtő, majd azokat befektető és a hozamokat a tagoknak jóváíró intézmény, amely a tagok tulajdonában van.

Önkéntes nyugdíjpénztár: A tagok tulajdonában lévő szervezet, ahová minden tag saját elhatározásából, saját maga által meghatározott mennyiségű tagdíjat fizet. A tagok a nyugdíjkorhatár elérése után a számlán lévő összeg terhére választhatnak a nyugdíjszolgáltatásokból.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében