| Bán Dávid
Virtuális vízpiac a fenntarthatóság érdekében?
Szakértők szerint 2050-ben a jelenleginél 3 milliárddal többen élünk majd bolygónkon, ami jelentős élelmezésügyi és környezeti problémát jelent. Az élelmiszertermelés várhatóan 70-90%-kal nő az ezredfordulóhoz képest, amihez 75%-kal több ivóvízre lenne szükség.
A jövőben, hacsak nem történnek hathatós intézkedések, jelentősen megnő a környezetszennyezés, illetve a háztartások és az élelmiszeripar vízigénye is. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a húsmentes táplálkozás sokkal kevésbé terheli a környezetet, hiszen például egy kiló búza termesztése 500-4000 liter, ugyanennyi marhahús előállítása már 16.000 liter vizet igényel.
Amennyiben földünkön mindenki egy átlagos amerikaiéhoz hasonló, húsközpontú étrendet folytatna, akkor a jelenleginél 75%-kal nagyobb lenne az élelmiszeripar vízigénye. Felmérések szerint a vegetáriánus étrend vízszükséglete éppen a fele a húsalapúénak. A növekvő globális vízigénnyel együtt a népesség egyre nagyobb aránya nem jut majd megfelelő ivóvízhez.
Közben a gazdagodó nyugati társadalmak energiaigénye is folyamatosan nő, a természeti erőforrások pedig érezhetően apadnak. A számos alternatív megoldás közül az elmúlt években egyre több szó esik a biomasszáról mint egyik lehetséges jó megoldásról. Számos valóban előnyös tulajdonsága mellett azonban ez az eljárás akár 70-400-szor nagyobb vízigényű, mint a jelenleg használt, vegyes energiaforrások.
Lehetséges segítség
A környezettudatosabb vízgazdálkodásban sokat segíthet a virtuális vízpiac. Ennek lényege, hogy egy ország pontosan tudja, mikor, hol, mekkora és milyen minőségű vízkészlet áll rendelkezésére, miként gazdálkodik ezzel és a szennyvízzel, illetve felméri azt is, hogy a termékek előállításával mekkora mennyiségű virtuális vizet importál és exportál.
Ez a tudatos gazdálkodás azonban nem csak az adott ország érdekeit szolgálhatja, hanem több állam bevonásával globálisan kiegyensúlyozottabb vízhasználatot is eredményezhet. A virtuális vízpiac globális megvalósításához azonban átfogó, nagyszabású gazdasági és infrastrukturális reform szükséges, amihez elengedhetetlen a nagyon komoly politikai elszántság és összefogás.
Ijjas Flóra és Valkó László környezetvédelmi szakemberek szerint Magyarországon jelenleg még nem veszik eléggé komolyan az indokolatlan vízpazarlást, a megfelelő globális vízgazdálkodást. Ez részben abból ered, hogy hazánk az átlagosnál nagyobb hasznosítható vízkészlettel rendelkezik, igaz, erőteljes a függés a határon túli vízgazdálkodástól is.
A szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a politikai és a gazdasági figyelem elhanyagolta az élelmiszeripart, a mezőgazdaságot és a vízgazdálkodást, noha ezek a területek meghatározóak a népjólét, illetve a jelenleg stratégiai fontosságúnak tartott iparágak számára is.
A cikk a Corvinus Egyetemen 2009-ben tartott Fenntartható Fogyasztás Konferencián elhangzott előadás összefoglalója.
Kép [cc] creativsam