fbpx

Tarts velünk, legyéla tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz!

Szőnyegek pro és kontra – 120-féle vegyszeren sétálunk?

| Diane Marty, E/The Environmental Magazine

Életünk 90%-át épületekben töltjük, ennek is legnagyobb részét
otthonunkban. Mivel a beltéri levegő gyakran négy-ötször
szennyezettebb, mint a kinti, a belső légtérben előforduló toxinok
mennyiségének csökkentése kiemelkedő fontosságú. Hogy hol kezdjük?
Nézzünk a lábunk alá!

Linda Mason Hunter, a Creating a
Safe and Healthy Home
(Biztonságos és egészséges otthon) c. könyv szerzője
szerint „egy átlagos szőnyeg általában 120-féle vegyi anyagot tartalmaz, többek
között olyan rákkeltő anyagokat, mint a formaldehid, a toluén, a xilén és a
benzén.” Az égésgátlók, folt- és víztaszító anyagok, vagy épp a tapadásmentes
bevonatok többsége ugyancsak egészségkárosító. Mint mondja, „a különböző vegyi
kezelésekkel polibromid-difenil-éterek (PBDE), fluor vegyületek (PFC), perfluor-oktánsavak
(PFOA), valamint illékony szerves vegyületek (VOC) kerülnek otthoni környezetünkbe.”

Szintén kétes a megítélése azoknak
a népszerű mikrobaölő kezeléseknek, amelyeket a penész és egyéb gombák ellen
alkalmaznak. Az Environmental Protection Agency
(az USA Környezetvédelmi Hatósága) által növényvédő szernek minősített
vegyületekben a hatóanyagok körülbelül 300 különböző aktív összetevőt
tartalmaznak. És ha ez nem lenne elég ahhoz, hogy az aggódó lakástulajdonosok
maszkot húzzanak, a polyvinil-klorid (PVC) dioxinnal és ftalátokkal járul hozzá
a keverékhez.

A tudományos körökben ismert, egyik
legerősebb rákkeltő anyag a dioxin. Ez rák mellett születési
rendellenességeket, nemzőképességi problémákat és immunrendszer-károsodást is okozhat.
A PVC ftalátokat is tartalmaz,
ami a műanyaggyártás során használt lágyító anyagok olyan csoportja, amelyek
valószínűleg befolyásolják a férfi ivarszervek egészséges működését. A műanyag
szivacs és a gumipárnák hónapokon keresztül szivárogtatnak káros gőzöket.
Mindezek az összetevők napjaink szőnyegeit valóságos vegyszerkoktéllá teszik, de
ezek lehetnek a vétkesek abban is, ha valaki új szőnyegének megvásárlását követően
váratlanul megbetegszik.

 

Zöld(ebb) lehetőségek

Környezetkímélőbb szőnyegek
választásával jelentősen csökkenthetjük otthonunk légszennyezettségét. A
leginkább környezetbarát alternatívát a természetes anyagok jelentik vegyszerbe
áztatott társaikkal szemben.

A természetes rost alapú szőnyegek
készülhetnek gyapjú, szizál, juta, kókuszrost vagy tengeri fű szálak
felhasználásával, az alapréteg pedig nemez vagy juta lehet. Az Environmental Home Center
(EHC – kb. Környezettudatos Lakberendezési Központ; Seattle-i, zöld építőanyag
kereskedelemre szakosodott áruház) mind az öt természetes szál erősségeit és
gyengeségeit megvizsgálta. (Magyarországon jó tájékozódási pont a Fenntartható.hu weboldala. – a szerk.)

A természetes szálak között a gyapjú az aranyérmes. Tartós és
rugalmas, továbbá a gyapjú természetes folt- és tűzálló jellege szükségtelenné
teszi a vegyszeres kezelést. Ellentétben a szintetikus anyagokkal a gyapjú nem
tömörödik, nem bolyhosodik, és még forgalmasabb helyeken is ellenáll a
kopásnak. Sokan a magasabb árakat mutató árcédula miatt eleve kerülik a
gyapjút, pedig jelentős előnyökkel bír. Megfelelő törődés mellett a
gyapjúszőnyegek több mint 50 évet is kibírnak. A gyapjú „hátrányai” között meg
kell említenünk a koszolódásra való hajlamot, továbbá azt, hogy a vizes
oldatoktól az anyag összemegy.

A – Közép-Amerikában
őshonos, trópusokon termesztett Agave
sisalana
levelének rostjaiból készülő (a szerk.) – szizál önmagában kissé durva. Más, puhább szálakkal keverve azonban
megfelelő. Vékony és vastagabb szövetek alapanyaga egyaránt lehet. Mivel a
szálak felszívják a nedvességet, páramentes helyen az anyag kifényesedik.
Rokonával, a kókuszrosttal kombinálva a szizál a lehető legerősebb növényi rostszövetet
alkotja. A szizál legnagyobb hátránya, hogy a kiömlött folyadékok azonnali
közbelépést igényelnek, mivel még a víz is barna foltokat hagy rajta. Mivel a
nehéz bútorok a puhább szöveteken maradandó lenyomatot képeznek, a nehéz
bútorokkal berendezett szobákhoz válasszunk vékonyabb szövetet. A szizál a kopás
során csúszóssá válik, ezért lépcsőkön ne használjuk.

A juta (a hársfafélék családjába tartozó, Indiában, Brazíliában és
Kínában termesztett Corchorus
nemzetség iparilag hasznosított rostja – a szerk.), amely olyan puha akár egy
pamuttakaró, ideális választás olyan helyiségekbe, ahol kis kezek és lábak
teszik meg első, felfedező lépéseiket. Bár nem olyan erős, mint a szizál vagy a
tengeri fű, kis- vagy közepes forgalmú helyen és megfelelő karbantartás mellett
a juta is tartós. A szizálhoz hasonlóan lépcsőkön csúszóssá válik, és szálait
összetöri a nehéz bútorzat. Nagyobb forgalmú helyen előfordul a szálak
gubancolódása. Ne tegyünk jutát olyan helyiségbe, amely közvetlen napfénynek
van kitéve, mert fakul!

A kókuszrostot (a kókuszdió középső héjáról leválasztott rostos anyag
– a szerk.) erős szerkezete ideális választássá teszi beltérre, akár nedves
környezetben is. Ez a szőnyegtípus még nagyobb forgalmú átjárókban sem
bolyhosodik. Hosszabb szálakkal, például szizállal kombinálva a kókuszrostból
rendkívül tartós szőnyegek készíthetők.

Teljes faltól-falig
szőnyegborításra nem alkalmas, mivel a kókusz vastag, puha rostjai nem szőhetők
sűrű szövetté és széthúzódhatnak. Mezítláb érdemes kerülni a durva kókuszt, és
a szőnyegtulajdonosok tudják, hogy a véletlenül kiömlött folyadék foltot hagy.
Általában rongy hordozóréteg biztosítja, hogy a merev rostok ne karcolhassák
össze a fa padlózatot.

A tengeri fű (a Keleti- és az Északi-tenger sekélyebb részein és
partjain él, de a partközeli és tengervízzel elárasztható kínai rizsföldeken
termesztik is – a szerk.) gazdaságos árcédulája nem jelent gyengébb minőséget.
Ez a tartós és esztétikus rostszál az eladásokban hamarosan felülmúlja a
jelenleg legnépszerűbb növényi rostot, a szizált. A vastag tengeri fű fonala
erősen textúrált szövetet alkot. Természetes vízálló képességükkel ezek a
szőnyegek kiválóan teljesítenek erősen szennyeződő és foltoknak kitett
területeken. Bár a tengeri fű tartósságban nem veheti fel a versenyt a
szizál-kókuszrost keverékkel, mezítláb sokkal finomabb érzést biztosít, mint a
szúrós kókuszrost.

 

Hagyományos megoldások
tisztábban

Amennyiben egyik természetes
rostszál sem nyerte el tetszésünket, választhatunk olyan hagyományos
szőnyegeket, amelyek kevesebb szennyező anyagot tartalmaznak. A tengerentúlon
például az amerikai Green
Label Plus
védjegy segíti mindazokat, akik aggódnak a beltéri levegő
minősége miatt. A védjegyet a szőnyeggyártókat tömörítő szakmai szervezet, a Carpet&Rug Institute (CRI –
Szőnyeg és Padlószőnyeg Intézet) dolgozta ki a szőnyegekkel kapcsolatos
egészségügyi kérdések kezelésére indított programjában, amelynek részeként
szabályozzák az illékony szerves anyagok kibocsátását.

„Bár a védjegy néhány dolgot elárul
a termék mérgező hatásáról, a Green Label Plus a beltéri levegőminőséggel
kapcsolatban felmerülő aggályoknak csak egy részét fedi le” – nyilatkozta Tom Lent, a Healthy Building Network (kb. Hálózat
az Egészséges Épületekért) műszaki irányelvekért felelős koordinátora.

A védjegy 80 illóanyagot vesz
figyelembe, de Lent szerint a beltéri levegő akár több száz ilyen anyagot is
tartalmazhat. Ez a 80 illóanyag a Green Label Plus védjegy megléte mellett is
jelen lehet, de csak olyan mennyiségben, ami biztonságosnak tekinthető. Az
egyéb szennyező anyagokat továbbra sem mérik.

Az iparágon belüli átfogó
vizsgálati szabvány hiánya a „zöld” fogalom értelmezését a kiskereskedőkre és a
fogyasztókra bízza. „Ahhoz, hogy áruházunkban egy szőnyeg forgalomba
kerülhessen, formaldehid-mentesnek kell lennie, biológiailag lebomló vagy
újrahasznosított anyagból kell készülnie, és a hátoldali alapréteg csak
ártalmatlan vagy alacsony károsanyag-tartalmú ragasztókat tartalmazhat” –
nyilatkozta Kassie Olin, az EHC szőnyegszakértője.

Alapos felkészüléssel a fogyasztók
elkerülhetik a veszélyesebb szennyező anyagokat a szőnyegválasztás során, de
jellegükből adódóan a hagyományos szőnyegek növelik a lakásban előforduló vegyi
anyagok mennyiségét. Szőnyegeink méreganyag tartalmát számos módon
csökkenthetjük. Először is, kérjük meg a kereskedőt, hogy kiszállítás előtt
„szellőztesse ki” a szőnyeget a raktárban. Ezután, az EPA szerint célszerű
ajtót és ablakot nyitni a szőnyeg lerakása közben és után. Az EPA szintén
javasolja, hogy ventilátor, légkondicionáló vagy egyéb szellőztető berendezés
segítségével a kipárolgó gőzöket juttassuk a lakáson kívülre 48-72 órán keresztül.

Végül, a káros anyagok légtérbe
jutását kezeléssel is megoldhatjuk. Olyan termékek is léteznek, amelyek
megakadályozzák, hogy a ragasztóanyagok és egyéb mérgező vegyszerek
kipárologjanak (ilyen például az amerikai AFM
által kínált SafeChoice hármasa, aminek piszok- és folttaszító tulajdonsága
miatt kettős funkciója is van).

Mindegy milyen szőnyeget
választunk, a lényeg az, hogy tudjuk, mi található benne. Ha kétségünk támadna,
járjunk utána. Olin azt tanácsolja „beszéljünk az eladóval, vagy lépjünk
kapcsolatba a gyártóval.” A gyártók telefonszáma általában megtalálható a
kiállított mintadarabok hátoldalán.

Lent szerint „a gyártókhoz
közvetlenül eljuttatott kérdések és észrevételek elősegíthetik, hogy olyan
termékeket gyártsanak, amelyek kevesebb vegyszert tartalmaznak.” A szőnyegekkel
kapcsolatos tájékozódás időt és türelmet igényel, de Olin rámutat, hogy mindez
ténylegesen javítja az otthonunkban lévő levegő minőségét. És az eredmény nem
elhanyagolható: olyan biztonságos levegőjű hajlék, ahol szeretteinkkel együtt
nyugodtan fellélegezhetünk.

 

Megjelent az E/The Environmental Magazine-ban.
Lefordítva és közzétéve a kiadó engedélyével. Fordította Németh István.

 

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek