A Levegő Munkacsoport sajtóközleménye

Idén májusban a Levegő Munkacsoport felhívta a figyelmet arra, hogy
Budapest belterületén egy olyan vegyszerrel, dichlorvos-szal végzik a
szúnyogirtást, melynek rákkeltő minősítése az elhíresült DDT-vel azonos. Ezt a
hatóanyagot viszont az engedélyező hatóság adatai alapján meg lehet találni
több otthoni használatra árusított rovarirtó szerben (például Hit légy- és
szúnyogirtó aeroszol; Flotox légy- és szúnyogirtó aeroszol; Unicron Extra
csótányirtó aeroszol).

A problémával összefüggésben ellenőriztük, hogy a lakosság számára a
boltokban árusított rovarirtókban és -riasztókban vajon milyen vegyszereket használnak és
azoknak milyen hatása lehet. Ez különösen fontos azért is, mert a veszélyes
szerek szakszerűtlen használata tovább növeli a kockázatot. Laikus felhasználás
miatt dózisokról sem igazán lehet beszélni, hisz vannak, akik egy fél doboz
sprayt kifújnak pár szúnyogra. Tartottunk attól, hogy a rovarirtókra vonatkozó
következetlen és hiányos hazai szabályozás és engedélyezés miatt egyes cégek
Nyugaton már eladhatatlan, káros hatású szereket forgalmaznak hazánkban.

Sejtésünk sajnos beigazolódott: az engedélyezett szerek között találtunk
olyan anyagokat, amelyeket negatív egészségügyi hatásaik miatt az egész Európai
Unióban kitiltottak a növényvédelemből. Olyan anyagok is előfordultak,
amelyeket I-es vagy II-es forgalmi kategóriába soroltak növényvédőszerként –
azaz ezeket csak szakember használhatja a veszélyei miatt. Találtunk
valószínűleg rákkeltő, illetve hormon és immunrendszert károsító anyagokat, és
ami nehezen magyarázható, olyan anyagokat is engedélyeztek beltéri használatra,
amelyekre a szabadban munkaegészségügyi várakozási időt írnak elő (azaz sem
ember, sem állat nem mehet be a kezelt területre adott ideig). Ez a kitétel
azért is kiemelendő, mivel lakásokban a hatóanyagok lebomlása egészen máshogy
alakul (általában sokkal hosszabb), mint szabadtéren. E szabadon vásárolható
mérgek címkézése is igen hiányos. „Bio”-nak neveznek el szintetikus mérgeket; nem
jelzik, hogy mennyit szabad belőlük használni. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy
ezeket a mérgező szereket illatosítsák és ezáltal még fokozottabb használatra
serkentsenek.

A Levegő Munkacsoport felmérése természetesen nem teljes. Csak azok a
termékek szerepelnek a listánkon, amelyek az általunk bejárt négy boltban
kaphatóak voltak. Fel kell hívni figyelmet arra, hogy részben a reklámok
sugallatára rengeteg felesleges rovarirtó szert használunk. Fontos
hangsúlyozni, hogy létezik számtalan, az emberi egészségre nem, vagy lényegesen
kevésbé ártalmas rovarirtó és rovarriasztó szer. Tehát van lehetőség arra, hogy
elkerüljük a felesleges használatot, vagy keressünk természetes alternatívákat.
Ismert például a levendula molyűző hatása, melynek a szaga is kellemesebb a
mérgező naftalinénál. Ha mégis feltétlenül szükséges szintetikus szert
használnunk, tájékozódjunk annak egészségügyi hatásáról (angolul megtalálható a
http://www.pesticideinfo.org/ címen, a magyar adatbázis felállításán
dolgozunk), és keressük a legkevésbé ártalmas szert. A rovarirtó és -riasztó
szerekkel kapcsolatos problémákra azonban egy sokkal szigorúbb és következetes
szabályozás nyújtana megfelelő megoldást, mely nem engedi a káros anyagok
használatát semmilyen esetben, ha léteznek biztonságos alternatívák. A
hazánkban engedélyezett készítmények sürgős és alapos felülvizsgálatát és
engedély-visszavonását javasoljuk.

A Levegő Munkacsoport értékelése az
egyes boltokban kapható kockázatos rovarirtókról és rovarriasztókról a Pesticide Action Network adatbázisa (www.pesticideinfo.org) alapján