fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Mibe kerül a távhő?

| Tudatos Vásárló

Miért fizet egy keszthelyi lakos évente 160 ezer forinttal többet a távfűtésért, mint egy paksi? Hihetünk-e azoknak az írásoknak, amelyekben a távhőszolgáltatók hosszan fejtegetik, miért nem drága a távhőszolgáltatás, illetve miként válik a közeljövőben a legolcsóbb fűtési móddá?




Jelenleg a legtöbb településen merőben más a helyzet, mint
amit a (meglehet szponzorált) cikkekből megtudhatunk. Legalábbis ez derült ki
az Energia Klub számára, amikor nem kevés utánajárás eredményeként összehasonlították
31 magyarországi település távhő-díjait. Kiszámolták, mennyibe kerül egy
átlagosnak tekinthető, 50 m2-es távfűtéses lakás fűtése egy évben. A mellékelt módszer alapján annak is
utánaszámoltak, mennyibe kerül mindez egy gázzal fűtő háztartás számára.

Egyáltalán nem volt könnyű dolguk. A vizsgálni szándékozott
távhőszolgáltatók jelentős része ugyanis nem tartotta szükségesnek, hogy díjait
közzétegye a világhálón. Így kénytelenek voltak a település honlapjáról, az
önkormányzati oldalakon megkeresni az érvényes rendeletet, és abból
kisillabizálni az éppen aktuális tarifákat.


Flickr







A diagramm letölthető itt

Az árszínvonal tekintetében igen nagy eltérések vannak a
települések között: egy keszthelyi lakos például évente több mint 160 ezer
forinttal fizet többet a távfűtésért, mint egy paksi. A vizsgált településeken
élők évente átlagosan 192 ezer forintot fizetnek ki 50 m2-es lakásuk fűtéséért.
Ehhez képest a hasonló méretű és energiafelhasználású gázfűtéses háztartásban
élők évente mintegy 123 ezer forintot fizetnek a fűtésért. A diagramon látszik,
hogy nemcsak a teljes fizetendő éves díj, hanem az alapdíj illetve hődíj
egymáshoz viszonyított aránya is eltérő a különböző települések esetén.
Kecskeméten és Szegeden például nagyjából azonos a fizetendő hődíj nagysága,
viszont Szeged esetén magasabb az éves alapdíj. Itt álljunk is meg egy
pillanatra és tisztázzunk egy kérdést: mire és hogyan fizetjük az alapdíjat?

 

Mi az alapdíj?


Alapdíjat alapvetően azért számol fel a távhőszolgáltató, hogy, egyrészt,
folyamatosan fenntartsa, karbantartsa, illetve – szerencsés esetben –
korszerűsítse, fejlessze a távhőrendszerét. Ezzel kapcsolatban a szolgáltatónak
az év során folyamatosan költségei merülnek fel, gyakorlatilag függetlenül
attól, hogy éppen fűtési időszak van-e, vagy sem. Sőt: kis túlzással ezek a
költségek akkor is felmerülnének nála, ha mondjuk valamilyen okból egy évre
teljesen leállna a távhőszolgáltatással, hiszen a vezetékeket, berendezéseket
ekkor is karban kellene tartania.

A távhővezeték fenntartásán kívül az alapdíjba azokat a
költségeit is belekalkulálja a szolgáltató, amelyek a cég működtetésével
kapcsolatban szintén állandóan felmerülnek. Ilyen többek között a munkavállalók
bére, az irodák bérleti díja és rezsiköltsége, a berendezések értékcsökkenése.

A szolgáltató az alapdíjat tehát (elvileg!) úgy állapítja
meg, hogy megbecsüli és összesíti mindezen költségeket egy adott időszakra nézve
– mondjuk egy évre, vagy egy negyedévre. Legyen ez például évi 800 millió Ft.
Ezt az összeget a szolgáltató jellemzően az összes, általa távhővel ellátott
lakás, épület légköbméterének összegére osztja szét. Tegyük fel, hogy ez 2,5
millió légm3. Ekkor az alapdíj 320 Ft/ légm3 lesz, tehát egy átlagos lakásnak,
ami kb. 140 légm3, évente 140×320=44800 forintot kell kifizetnie alapdíj címén.
Ezt azonban nem egy összegben fizetjük, hanem hónapokra egyenletesen elosztva,
tehát nyáron is, amikor nincs fűtés. Ebben a példában ez havonta 44800/12=3733
Ft.

E rövid kitérő után visszatérhetünk az eredeti kérdéshez: miért van különbség a
települések között a fizetendő alapdíjban? Egyrészt azért, mert településenként
eltérő méretű és kiterjedtségű távhőrendszerek léteznek. Egy olyan településen,
ahol viszonylag kis területre koncentrálódik a távfűtött lakások, épületek
összessége, és közel van a hőt előállító fűtőmű is, összességében rövidebb
távhő-vezetékrendszerre van szükség. Vagyis kevesebb csövet kell
korszerűsíteni, karbantartani. Tehát ebben az esetben ezek a költségek
arányában véve alacsonyabbak, mint egy olyan településen, ahol a távfűtéssel
ellátott lakások szétszórtan helyezkednek el, esetleg a hőerőmű is messze van,
vagyis ahol több vezetékre van szükség. (Persze kérdés, hogy az utóbbi
település esetén megéri-e kiépíteni a távhőellátást, illetve hogy lehet-e
alacsony az ára…)

A távhőrendszerek nagysága mellett a szolgáltatók eltérő
gazdálkodási gyakorlata is okozhatja az alapdíjakban mutatkozó településenkénti
eltéréseket. Értelemszerűen a hatékonyabban gazdálkodó, erőforrásait
takarékosabban felhasználó vállalat állandó működési költségei alacsonyabbak.

 

Hődíj

Az alapdíj kérdésének tisztázása után térjünk át a távhőszolgáltatónak
fizetendő díj másik lényeges összetevőjére: a hődíjra. Pillantsunk rá ismét a
diagramra! Láthatjuk, hogy a hődíjak tekintetében is vannak eltérések az egyes
települések között. Ózdon és Tatabányán például az alapdíj hasonló, a hőért
azonban Tatabányán többet fizetnek a háztartások. Miért van ez?

A hődíj nagysága lényegében attól függ, hogy a szolgáltató mennyiért
vásárolja a hőt a hőtermelőktől, illetve milyen költségen tudja ő maga
előállítani, amennyiben saját maga is termel hőt. A szolgáltató és a termelő
között kialakuló hőárat több tényező is befolyásolja. Függ a hőt előállító
berendezések típusától, hatásfokától, a felhasznált tüzelőanyag árától, a
szolgáltató által igényelt ún. lekötött teljesítmény nagyságától, a termelőnek
az áram kötelező átvételéből származó árbevételétől.

Mindezeken kívül a szolgáltató és a termelő közti hő árát a
lakossági gázárakhoz, vagy a fűtő- illetve gázolaj világpiaci árának
alakulásához is szokták kötni. Természetesen a hőár kialakításában nagy
szerepet játszik a szolgáltató érdekérvényesítő képessége, alkupozíciója is,
hiszen a termelő minél magasabb áron akarja értékesíteni a hőt, a szolgáltató
pedig minél olcsóbban akarja megvásárolni azt. A vásárolt hőt a szolgáltató
elvileg – ha a szolgáltató illetve az árhatósági szerepet betöltő önkormányzat
a fogyasztók érdekeit tartja szem előtt – a vásárlási ár közelében, alacsony
árréssel adja tovább a lakosságnak.

A fogyasztók a hődíjat az elfogyasztott (havi) hőmennyiség után fizetik. A
mérés általában épületenként történik a hőközpontban, és az ott mért
mennyiséget osztják szét az épületben található lakások között. A fűtési célú
hőért értelemszerűen a fűtési szezonban fizetünk (vannak azonban szolgáltatók,
akik lehetővé teszik, hogy a téli fogyasztásunkat egész évben elnyújtva,
részletekben fizethessük ki.)

Az általános gyakorlat azonban az, hogy a fűtésért nyáron
csak az alapdíjat fizetjük, télen pedig az alapdíjat és a hődíjat együtt. (A
használati melegvízért természetesen télen és nyáron is fizetünk, szintén
alapdíjat és hődíjat, de ebben a cikkben a melegvíz kérdésére nem térünk ki.)
Ha egy településen pl. 3500 Ft/GJ tarifa van érvényben, akkor a példánkban
szereplő 50 m2-es lakás átlagos fűtési hőfelhasználásával számolva mondjuk
januárban nagyjából 20 ezer forintot kell fizetnie a háztartásnak. Tehát a
korábbi példa szerinti alapdíjat is figyelembe véve ez a háztartás több mint 23
ezer forintot fizet ki télen a fűtésért.

ÁFA


Az ár harmadik fontos összetevője az ÁFA. 2009 augusztus 1-jétől a távhő ÁFA-kulcsa
18%-ra csökkent, míg a gáz és a többi tüzelőanyag esetén ez jelenleg 25%. A
kormányzat (és a távhő-szektor) szándékai szerint az ÁFA-kulcs a távhő esetén
2010. januárjától tovább csökken, mégpedig jelentősen, 5%-ra. Cél természetesen
a távhő „versenyképesebbé” tétele, vagyis magyarul: ne legyen (annyival)
magasabb a távhőfogyasztók fűtésszámlája, mint a gázzal fűtő háztartásoké.

Vessünk egy utolsó pillantást a diagramunkra: az oszlopok
legfelső, narancssárga szelete jelöli a fizetendő ÁFA nagyságát, a vízszintes
barna vonal pedig egy, a korábbi példánkhoz hasonló nagyságú gázfűtéses lakás
hozzávetőleges éves bruttó fűtési költségét. Ha csökken is a narancssárga rész,
hány településen süllyed a barna vonal alá? Bárki utánaszámolhat.

Forrás: Energia
Klub 

Kép [cc] Ges frippy

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Hogyan lehet egészséges és környezettudatos a táplálkozásunk?

Hogyan lehet egészséges és környezettudatos a táplálkozásunk?

2022. február. 13-án tartottuk a Közösségi mezőgazdálkodás és ÖkoKörök családi napot, ahol közelebbről is megismerhették az érdeklődők a Tudatos Vásárlók munkáját. Ezen a napon a közösségi gazdaságok és az ÖkoKörök jutottak főszerephez: az izgalmas előadások és kerekasztal-beszélgetések mellett a vendégek személyesen is találkozhattak a gazdákkal, volt Magcsere, a legkisebbek pedig gyerekprogramok keretében játékosan tanulhattak a […]

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok