| Tudatos Vásárló
Újabb bizonyíték a nanoezüst kártékonyságára
Újabb vizsgálatok bizonyítják a nanoezüst hímivarsejt károsító hatását. Ugyanakkor antibakteriális hatásuk miatt egyre gyakrabban használják ezeket ruházati termékek, légfrissítők és kozmetikai termékek gyártásához.
A boltok polcain egyre gyakoribbak a nanoméretű részecskéket tartalmazó termékek. Korábbi vizsgálatok már igazolták a nanoezüst hímivarsejtek növekedését gátló hatását. A legújabb eredményekből az is kiderül, hogy a kisebb méretű részecskék nagyobb mértékben károsítják a hímivarsejtek kialakulását.
A magzati fejlődés során a nanorészecskék a méhlepényen keresztül bejuthatnak a magzatba, ott megzavarva az ivarsejtek kialakulását.
Jelenleg nem ismert, hogy a széles körben használt anyag milyen mértékben jut be az emberi szervezetbe. Valószínű, hogy a nanorészecskék a légzés és étkezés során, valamint a bőrön felszívódva is a testünkbe kerülnek. Számos vizsgálat igazolta, hogy a termékekből a részecskék – elsősorban a szennyvízzel – a környezetbe jutnak.
A kutatók szerint a lehetséges egészségügyi hatások nem kellően vizsgáltak, a kisméretű szemcsék a vérárammal a test összes szervébe, így akár az agyba vagy a magzatba is eljuthatnak. Már korábban igazolták, hogy a nanoezüst szemcsék több sejttípusra (például a tüdő, az idegrendszer vagy a bőr sejtjei) nézve mérgező hatásúak.
A legutóbbi kutatás során azt értékelték, hogy a különféle (10, 25, illetve 80 nm) átmérőjű és bevonatú (például szénhidrogén, cukor) ezüstszemcsék milyen hatással vannak az ivarsejtek kifejlődésére. A legkisebb méretű cukorral bevont részecskék okozták a legnagyobb hatást, melynek eredményeként a sejteket károsító és elpusztulásukat elősegítő szabadgyökök képződtek. A részecskék az ivarsejtek termelését végző csírasejtek növekedését is akadályozták, mivel egy serkentő hatású anyag (GDNF) sejtekre gyakorolt hatását lecsökkentették. Az elvégzett vizsgálatokból azonban nem derül ki, hogy az emberi szervezetben lévő nanorészecskék mennyisége elégséges-e a káros hatások kiváltásához.
Megjelent a Levegő Munkacsoport Vegyi anyag hírlevelének 2010. szeptemberi számában. Feliratkozás: reach [kukac] levego.hu
Kép [cc] gonzalez