| Markovics Vera
Az illatos termékekkel érzékenységet is vásárolhatunk
Ma már mindenünk illatos: a bőrünk, a hajunk, a ruhánk, a zsebkendőnk, az autónk, az élelmiszereink, a gyógyszereink. Hogy ez nem teljesen veszélytelen arról a bőrgyógyászok tanulmányaiban olvashatunk.
Úszunk az illatfelhőben
…
A kölnik és a parfümök a luxus érzetét keltik, növelik a
magabiztosságot. A valódi illólajok testi-leki közérzetet javító hatását ma már
nem csak a tapasztalat, de tudományos vizsgálatok is alátámasztják. Nem lehet
csodálkozni azon, hogy a gyártók, amit csak lehet illatosítanak: a
kozmetikumokon kívül, a levegőt, a törlőkendőket, a ruhaneműket, az
élelmiszereket, sőt még a gyógyszereket is. Hogy ez nem teljesen veszélytelen
arról a bőrgyógyászok tanulmányaiban olvashatunk. Statisztikájuk szerint évről
évre nő az illatanyag-allergiától szenvedők száma és ez a tendencia
mindenvalószínűség szerint, az elkövetkező években fokozódni fog.
…és az allergiában
A fejlett
országokban a helyzet még drámaibb: Dániában már a lakosság mintegy 2 %-a
érintett, Németországban több mint 1 millióan szenvednek illatallergiától.
Magyarországon – prof. Dr. Temesvári Erzsébet bőrgyógyász szerint – a
rendeléseket felkereső betegek 10%-ának kimondottan illatallergiával
kapcsolatosak a panaszai. Nem lehet elsiklani afelett a tény felett sem, hogy az
illatos kozmetikumok nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy sok esetben már
kisgyermekkorban kialakul az egy életre szóló érzékenység. A nyugati államokban
a gyerekpopuláció legerősebb környezeti allergénjeinek tartják az illatokat,
amely – a bőrgyógyász elmondása szerint már a nikkelt, a higanyt, és a
formaldehidet is megelőzi.
Külön címkézési kötelezettség
Az Európai Unió Bizottsága 2003. kora tavaszán a kozmetikumokra
vonatkozó irányelveiben nem véletlenül vonta bevallási kötelezettség alá a
leggyakrabban allergiát okozó illatanyagokat. Az illat – általános angol
gyűjtőnevén fragrance, vagy a parfum – a továbbiakban már nem minden esetben
lesz elegendő megjelölés a termékek összetételében. A szakminisztérium rendelete
szerint 2005. márciusától már a magyar fogyasztók számára is külön fel kell
tüntetni a ezeknek a veszélyesebb illatanyagoknak a neveit a készítményeken.
Már az illóolajok is
Akinek a
bőre a perubalzsamra érzékeny, annak vigyáznia kell, mert valószínűleg
előbb-utóbb egy sor illóolajra is az lesz. Az utóbbi 15 évben a bőrgyógyászok
által használt allergia-teszt nyolc illatanyagot tartalmazó fragrance-mix
illatkeverékkel (fahéj-alkohol, fahéjaldehid, eugenol,
amyl-fahéj-aldehyd, geraniol, isoeugenol, hidroxicitronellal, oak moss)
bővült, amely a leggyakrabban használt illóolajoknak még mindig csak a 40
%-át fedi le.
Megelőzés?
Mivel az allergia nem
gyógyítható, mindenképpen törekedni kellene a megelőzésre. Ez nem is olyan
egyszerű, hiszen a fogyasztási szokások megváltozása miatt ma már a nők több
mint 90 %-a, a férfiaknak is legalább a 75%-a – csak a kozmetikumok révén
is- nap mint nap kapcsolatba kerül az illatokkal. Nem csak az allergiától
szenvedőknek javasolt a mértékletesség. Még a panaszmentes többségnek is
visszafogottabban kellene használnia az illatosított termékeket. A veszélyes
illatanyagok listája tovább bővűlhet, s ma még nem tudható hogy mely
illatanyagokkal.
Mire vagyunk allergiásak?
Az
allergiát kiváltó anyagok beazonostása ugyancsak nem könnyű feladat. Európában
az illatkompozíciók készítéséhez legalább 3000 féle anyagot felhasználhatnak, s
egy illatkompozició akár 30-300 (szintetikus és természetes) összetevőből
is állhat. Az is nyilvánvaló ugyanakkor, hogy lehetetlen valamennyi
érzékenyítő illatanyagot felsorolni az egyes kozmetikai
készítményeken.
Feltüntetési kötelezettség
Az
Európai Unió testületének irányelvei 2004. május 1-jétől Magyarországon is
érvényesek. A feltüntetési kötelezettség segítségével a leggyakrabban
allergiát kiváltó 26 illatanyag – majdnem, hogy kikerülhetővé válik. A
feltüntetési kötelezettség bevezetése az EU kozmetikai szerekért felelős
tudományos testületének javaslatára történt. A határértéket a bőrön maradó
termékekben 0,001 % ban szabták meg, a leöblíthető (szappan, sampon)termékekben
pedig 0,01 %. Az anyagot csak akkor kell jelezni az összetevők felsorolásában,
ha a koncentráció meghaladja ezeket az értékeket. Ezt a döntést a magyar
bőrgyógyászok közül többen kritizálják, véleményük szerint ugyanis az erélyesebb
allergének felhasználását egyáltalán nem szabadna engedélyezni a kimondottan
allergiások és érzékeny bőrűek számára készült termékekben.
A rendelet szerint 2005. márciusától egyedi névvel
kell feltüntetni a kozmetikumokon a következő illatanyagokat:
Amyl cinnamal
Anise alcohol
Amylcinnamyl
alcohol
Benzyl benzoate
Benzyl alcohol
Benzyl cinnamate
Benzyl
salicylate
Citronellol
Cinnamyl alcohol
Farnesol
Cinnamal
Hexyl
cinnamal
Citral
Butylphenyl
methylpropional
Coumarin
Limonene
Eugenol
Linalool
Geraniol
Methyl
2-octynoate
Hydroxycitronellal
Alpha-isomethyl ionone
Hydroxyisohexyl
3-cyclohexene carboxaldehyde
Evernia prunuastri extract
Isoeugeno Evernia
prunastri extract
Isoeugenol
Evernia furfuracea
extract