fbpx

Tarts velünk, legyél tagjaa Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Hízlal a light?

| Dr. Csiszár Miklós

Egyre több light itallal és élelmiszerrel találkozunk a boltok polcain. De vajon mit fed a „light” szó, és mi a hatása az ilyen termékek fogyasztásának?




A light jelző alapvetően arra utal, hogy az adott étel vagy ital
kevesebb kalóriát tartalmaz, nincs (illetve csak nagyon kevés) benne a cukor és
zsiradék, és általában édes ízű. Fogyasztásuk tehát elvileg előnyös is lehetne,
ha… természetes anyag lenne a light tulajdonságért felelős adalék.

A light szóhoz általában pozitív asszociációk társulnak, hiszen
könnyebben veszi meg a vásárló a pozitív kicsengésű, „könnyed” terméket, mivel
az nem tartalmaz hízásra hajlamosító összetevőt, és az édes ízről sem kell
lemondania. Ezeket az „előnyöket” azonban más módon kell megfizetnünk, ha nem
vagyunk óvatosak: először a termék árában, később pedig a várható
következmények tekintetében, például a testsúly lassú gyarapodásában.

 

A kevesebb több

Édes étel fogyasztásakor szervezetünk fel van készülve arra,
hogy az édes íz után általában energiát is kap, hiszen az évek során ezek – általában
– együtt jártak étkezésünkben. A szervezet megindítja az inzulin termelését, amely
az egyetlen vércukorszintet csökkentő hormonunk.

A várt energia azonban nem érkezik meg, a vércukorszint
viszont a termelt inzulin következtében valamelyest csökken, így nem sokkal a light termék fogyasztása után
éhségérzet alakul ki
. Sokszor az összefüggés fel sem tűnik, hiszen
időbeli eltolódás van a két esemény között. Elkezdődik tehát a „csak bekapok
valamit”, vagy rosszabb esetben a nassolás nehezen véget érő folyamata. Ráadásul
nassoláskor vagy az éhségérzet miatti „tűzoltáskor” már nem a light a fő
szempont, hanem az éhség mielőbbi csillapítása.

A light italokat fogyasztók
hamarabb és intenzívebben lesznek éhesebbek
: a szénsavas üdítő
gyorsabban szívódik fel, a beinduló inzulin-elválasztás vércukor-csökkenést és
éhségérzetet indít el, amelyet kalória-bevitel követ. Amit tehát megspórolunk a
light fogyasztása révén, azt bőven megfizetjük egyéb, az éhséget csökkentő
többletfogyasztás formájában. Jól tudják ezt a kitalálók, mi pedig fizetünk a
karcsúságért is és a többlet élelmiszerért is. Előrehaladottabb esetben pedig a
fogyókúra árát is meg kell fizetnünk. Ezek alapján ki-ki döntse el, hogy
valójában mennyibe kerül neki következményeit tekintve a light könnyedsége.

Ismert adat az is, hogy pl. az USA-ban a kalóriaszegény
készítmények bevezetésével párhuzamosan a lakosság testsúlya nem csökkent,
hanem nőtt. Vagyis a kalóriaszegény light termékek terjedésével az elhízás
problémája nem oldódott meg, sőt…

Pszichés, lélektani hatásais van
az ilyen élelmiszerek fogyasztásának. A fogyasztó úgy érezheti ilyenkor, hogy ő
megtette azt, amit meg kellett tennie a súly megtartása vagy az egészsége
érdekében, így más módon büntetlenebbül vihet be kalóriát. Elaltatva
lelkiismeretét és személyes felelősségérzetét, könnyebben fogyaszt olyan
terméket, amely valóban több kalóriát tartalmaz a kelleténél.

 

Adalékanyagok

A fogyasztott termék édes ízét pótló anyag általában szintetikusan
előállított vegyület, hiszen az ilyen anyagokkal jóval kevesebb gondja van az
előállítónak, mint az esetleg gyorsabban romló vagy instabil természetes
formával (pl. szorbit, xilit, stevia, articsóka, édesgyökér-kivonat). A szóba
jövő mesterséges édesítőszerek száma igen nagy. Közös bennük, hogy a
természetben ilyen formában nem fordulnak elő.

A mesterséges anyag épp azt jelenti a szervezetnek, amit
számunkra a műnövény vagy a műtáplálék. Formájában hasonló, még sincs semmi
köze az eredetihez, a természeteshez. A szervezet számára nem hasznosítható,
sőt inkább teher, amelytől szabadulni igyekszik, lebontja és ekkor valamilyen
anyagcsere termék keletkezik (az aszpartámból vagyis az L-aszparagil-L-fenilalanin-metilészterből
pl. aszparaginsav, fenilalanin és metanol), vagy a szervezetben lerakódik és csak
lassan ürül ki.

A metanol (metil-alkohol) például igen káros a szervezet számára,
és hatása hosszabb távon, rendszeresen fogyasztva kiszámíthatatlan (idegi működészavarok,
látáskárosodás stb.). Arról pedig alig tudunk valamit, hogy az aszpartám átjutva
a vér-agy gáton milyen hatásokat fejt ki, illetve a keletkező bomlástermékek
milyen kölcsönhatásba lépnek más ételekben lévő anyagokkal. A vizsgálatok is
csak „átlagos” napi fogyasztás esetén állítják, hogy „egészségre nem ártalmas”
(a felelősséget ezért ki vállalja?), de a naponta nagyobb mennyiséget
fogyasztókra ezek már nem érvényesek.

 

Gondold meg…

Sok light termékben nem a cukor-, hanem a zsírtartalmat
csökkentik, ilyenek pl. a 0%-os joghurtok. A hízást azonban nem a zsírok okozzák
önmagukban, hanem a tápanyagok helytelen aránya, az ésszerű táplálkozási
mennyiség figyelmen kívül hagyása, az energia bevitelének időbeni eltolódásai
(elmaradó reggelik, esti étkezések stb.).

A hízást és testsúlynövekedést nem az a néhány grammnyi zsír
okozza, jóval inkább a helytelen életvitel és az évtizedes – esetleg
helytelenül – rögzült táplálkozási szokások. Az önmagát 1,5%-os, szinte vízízű
tejjel sanyargató, jó szándékú fogyasztó nem gondol arra, hogy ha étkezéséből
kiiktatná a cukrozott és fehérlisztből készült ételeket, az szinte önmagában
elégséges lenne ahhoz, hogy a testsúlya ne növekedjen. Nyugodtan ihatna és
ehetne tehát átlagos, nem light ételeket is.

Csökkenne ezáltal a szénhidrátéhség is, hiszen a szervezet
mentesül a terhelés alól, és az inzulintermelés is normális mederbe terelődik.
A szervezetnek szüksége van a zsírokra, amelyek épp olyan fontos építőkövei
testünknek, mint a fehérjék. A zsírok közül a többszörösen telítetlen, növényi
olajok az előnyösek, ezekből gyakorlatilag nem keletkezik raktározott zsír a
szervezetben, hanem hasznos folyamatokban vesznek részt.

Az ideális testsúly megtartása tehát nem a light élelmiszerek
révén érhető el. Sőt, a felelősségérzet elaltatásával és éhségérzet
kialakításával ezek inkább ellenkező irányba hatnak. A fogyás ill. az ideális
testsúly megtartása valójában az életmód átalakítása ill. áthangolása révén
érhető el.

Ide illik Chris Carmichael, Lance Armstrong hétszeres Tour de
France győztes személyi edzőjének alapgondolata: „Az egészségesebb életmód
kialakításához vezető út az étrendben tett apró változtatásokkal, a
jelentéktelennek tűnő mindennapos, de káros szokások fokozatos elhagyásával
kezdhető meg.”

Ne engedjük elaltatni felelősségérzetünket, és ne nyugtassuk
magunkat a light termékek könnyedségével. Mindig legyen kéznél a józan ész,
amikor ilyen termékért nyúlunk a polcon: vajon mit fizetünk ezért cserébe?

 

A szerző sebész, életmód tanácsadó, a Naturwell Egyensúly
Életmód Központ
vezetője.

Kép [cc] EssG

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek