fbpx

| Simon Gergely

REACH: az EU vegyianyag-politika reformja

A REACH célja, hogy a vegyi anyagokat forgalomba kerülésük előtt egészségügyi és környezetvédelmi szempontból ellenőrizzék. A tervezet elsődleges jelentősége, hogy szemléletet vált: ezentúl a gyártó felelőssége lesz bizonyítani termékének biztonságosságát.

Az Európai Unió 1998-ban döntötte el, hogy a
vegyianyag-politika reformja nem tűr további halasztást, ezért 2003-ra
elkészítette azt az új szabályozási rendszert, amelynek neve: REACH
(Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals, magyarul: vegyi
anyagok nyilvántartása, értékelése és engedélyezése). A REACH
célja
, hogy a vegyi anyagokat forgalomba kerülésük előtt egészségügyi
és környezetvédelmi szempontból ellenőrizzék. A tervezet elsődleges jelentősége,
hogy szemléletet vált: ezentúl a gyártó felelőssége lesz bizonyítani termékének
biztonságosságát. Ez minden uniós országra nézve kötelező érvényű
lesz.

A mostani magyar és EU-s szabályozás megkülönbözteti
az 1981 előtt piacra vitt vegyi anyagokat, amelyek „meglévő anyagnak”
számítanak, és az 1981 után bevezetett „új anyagokat”. Míg az új anyagokat
részletekbe menőkig vizsgálni kell egészségügyi, környezeti kockázatok
szempontjából, ilyen előírás nincs a meglévő több mint 100 ezer
anyagra
. A jelenlegi szabályozás kedvez a meglévő, nem vizsgált anyagok
további használatának, mert ez olcsóbb és könnyebb. Ennek eredményeképpen az
1981 óta bevezetett anyagok száma összesen mintegy 3
ezer
.

Az egyik legfontosabb változás, hogy a REACH
alapján a hatóságok helyett a gyártók kötelessége lesz majd a vegyi anyagok
biztosságosságának a garantálása.

A REACH 2003 tavaszán megjelent változata szerint a
vegyipari cégeknek minden általuk egy tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott,
felhasznált vagy importált anyag egészségügyi és környezeti hatásait kell
megvizsgálniuk. Ez körülbelül 30 ezer anyagra vonatkozna.

Sajnálatos módon az utóbbi hónapokban az iparnak
sikerült legyengíteni a jogszabály-tervezetet. A legutóbbi REACH-előterjesztés
szerint csak a 10 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott,
felhasznált vagy importált anyagokra vonatkozna a szigorú szabályozás (ami már
csak 10 ezer vegyi anyagot érintene), 1 és 10 tonna között csak egyszerűsített
regisztráció lenne; illetve a polimerek (mint pl. a PVC) és a kozmetikai
termékek valamint a tisztítószerek kikerülnének a rendelet hatóköréből. Miután
2003. október 29-én az Európai Bizottság előterjesztette a REACH tervezetét, az
Európai Környezetvédelmi Iroda, a Föld Barátai, a Greenpeace és a WWF közös
sajtónyilatkozatban tiltakozott az eredeti tervek gyengítése ellen.
Csalódottságuknak adtak hangot, hogy többéves vitát követően a vegyipar érdekei
nyertek az emberi egészség és a környezetvédelem megóvása helyett. Az októberi
előterjesztés csupán árnyéka az eredetinek, kikerült belőle számos alapvetően
fontos elem.

A magyar környezetvédő civil szervezetek
követelik, hogy a kormányzat vonja be őket az EU-ban képviselendő álláspont
kialakításába. A magyar állampolgárok egészsége és a környezet tisztasága
érdekében a magyar nemzeti álláspontnak az eredeti EU előterjesztés
szellemiségét kell támogatnia.

A jelenlegi magyar szabályozás
közvetett módon a már piacon lévő anyagok további használatát ösztönzi, még
akkor is, ha azok valamilyen szempontból veszélyesek. Ennek oka, hogy míg a
piacra kerülő új anyagok bevizsgálása kötelező, a meglévő vegyi anyagokat senki
nem vizsgálja. A jelenlegi szabályozás tehát az innováció és az egészséges
alternatívák ellen hat. A legtöbb országban megfigyelhető, hogy a vegyipar
erőteljes nyomást fejt ki a kormányzatra annak érdekében, hogy az eredeti
REACH-tervezet „felpuhuljon.” A környezetvédők ugyanakkor bíznak abban, hogy
Magyarország ez ügyben képviselt álláspontját a kérdésben a kormányzat nem
rendeli alá az ipari érdekeknek, hanem tekintetbe veszi az emberek és a
környezet érdekeit is. A magyar környezetvédő civil szervezetek követelik, hogy
a kormányzat vonja be őket Magyarország EU-ban képviselendő álláspontjának
kialakításába. „Fontos felismernünk, hogy a szigorúbb vegyianyag-szabályozás új
piaci lehetőségeket tárhat fel, hatására biztonságosabb, zöldebb termékek
jelennek meg a piacon.” – tette hozzá Dragos Tibor, az MTVSZ
munkatársa.

A környezetvédő civil szervezetek
legfontosabb javaslatai:

1. A helyettesítés elve legyen
kötelező: ne engedélyezzék azokat a veszélyes anyagokat, melyek esetében jobb
alternatíva is elérhető.
2. Ne legyen mentesség azokra az anyagokra,
melyeket évente 10 tonnánál kevesebb mennyiségben állítanak elő, maradjon az
eredeti egy tonnás határérték, illetve terjedjen ki a szabályozás a polimerekre
(műanyagok, mint pl. a PVC) és a köztes termékekre.
3.  Teljesüljön az
információhoz való jutás joga, beleértve hogy mely vegyi anyagok jelennek meg az
egyes termékekben.
4. Ne hivatkozhassanak a cégek az üzleti titokra az
általuk felhasznált vegyi anyagokat illetően.

Simon Gergely a Levegő Munkacsoport
munkatársa.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás