Az ALDI boltjainban május 11-étől színek és piktogramok segítségével különbözteti meg a glutén-, a laktózmentes, a hozzáadott cukor nélküli, a csökkentett cukrotartalmú, a vegetáriánus, a vegán, a pálmaolajmentes és a bio az alábbi termékeket.

Tavaly augusztusban több más civil szervezettel (Humusz Szövetség, Jane Goodall Intézet, Felelős Gasztrohős, Szókimondóka készségfejlesztő program) együtt nyílt levelet írtunk, első körben az Aldinak, Lidlnek és a Sparnak. Arra kértük az áruházláncokat, hogy külön polcokon árulják a pálmaolajmentes termékeiket. Így azoknak a vásárlóknak, akik szeretnék elkerülni a pálmaolajat, nem kell órákig a termékek az összetételi listáit böngészniük, hanem célzottan vásárolhatnak.

A nyílt levélre mindhárom lánc válaszolt. Külön polcok egyelőre egyik áruházban sem lesznek, de tettek lépéseket pálmaolaj ügyben.

Jelölés a SPAR-ban

A SPAR jelezte, hogy a könnyebb azonosíthatóság érdekében, ha nem is külön polcon, de külön logóval jelzi a pálmaolajmentességet. 2020. január elsejétől a saját márkás — SPAR Natur*pur Bio, SPAR Premium, SPAR Vital, SPAR free from és DESPAR – nem tartalmaznak pálmaolajat.

Emellett a felsorolt termékcsaládokon kívül is vannak akár S-Budget, akár SPAR saját márka alatt is olyan termékek, amelyekből kivonták a pálmaolajat, például a toast kenyérből, egyes csipszekből.

Ezt szúrópróbaszerűen ellenőriztük is az egyesület főhadiszállásához közeli Sparban.

Lidl és a fenntartható pálmaolaj

A Lidl szintén reagált, külön polcot ők sem ígértek, de fenntartható forrásból származó olajat igen (a TVE véleményét erről lásd. lentebb) a sajátmárkás termékeikben, és nyilatkozatuk szerint vizsgálják annak lehetőségét, hogy ezekben a termékekben más növényi olajokkal helyettesítsék a pálmaolajat.

Májustól új jelölés az Aldiban

Az Aldi is hosszútávú célként említette, hogy szeretnék csökkenteni, majd végleg kivezetni a pálmaolajat a sajátmárkás termékekből. Ennek már vannak előfutárai, a Natur Aktiv bio termékcsalád 2019 januárja óta teljes mértékben pálmaolajmentes, és ugyanennyi ideje csak fenntartható forrásból származó olajat használnak a termékeikben.

A válaszlevélben arról is írtak, hogy fontosnak tartják a vásárlók tájékoztatását, ezért májustól saját jelölőrendszerrel segítenek majd a tájékozódásban. Egységes címkével jelölik a termékek árcímkéjénél a cukormentes, csökkentett cukortartalmú, bio, gluténmentes, vegán, vegetáriánus, laktózmentes termékek mellett a pálmaolajmentes termékeket is.

Benéztünk néhány Aldiba, hogy megnézzük, sikerült-e ezt megvalósítani. Meg is találtuk a címkéket, de nem elsőre. A jelzett pálmaolajmentes termékeket nagyítóval kell keresni: mindössze 5 jelölten pálmaolajmentes terméket találtunk – egy instant kapucsínót, egy granolát, egy mirelit töltött burgonyatáskát (ami éppen kifogyott, amikor ott jártunk) és egy müzliszeletet. Van még mit fejlődni, és remélhetőleg a következő hetekben megsokasodnak a PO-mentes jelzések az Aldi-üzletekben. Mi személy szerint örülünk az apró lépéseknek is.

Egyébként mi a baj a pálmaolajjal?

Itt az oldalon többször is írtunk már erről. Az élelmiszeripar imádja, mert olcsó, magas hőmérsékleten sem oxidálódik, szagtalan, nem tartalmaz transzzsírsavakat, ipari zsiradékként pedig nagy érdeme, hogy krémes és lágy állagot ad a csokinak, keksznek. De megtaláljuk a leveskockában, a péktermékekben, a mélyhűtött termékekben, gyakorlatilag mindenben, amibe növényi zsír vagy olaj szükséges. És bár a kinyert pálmaolaj legnagyobb részét, kb. 80%-át az élelmiszeripar használja fel, legtöbbször a tusfürdőkben, samponokban is jelen van valamilyen formában. A nagy pálmaolaj szükséglet miatt hatalmas földterületeket kell bevonni, sok esetben az esőerdők területéből, veszélyeztetve ezzel nemcsak az orángutánokat, hanem alapjában a térség biodiverzitását.

A Magyar Édességgyártók Szövetsége szerint a pálmaolaj megkerülhetetlen, mert nincs reális alternatívája. Szerintük a fenntartható pálmaolaj a megoldás. De amikor a gyártók a fenntartható pálmaolajról beszélnek, a Fenntartható Pálmaolaj (Roundtable on Sustainable Palm Oil, RSPO) minősítésre gondolnak, ez pedig valójában nem más, mint az olajpálma termesztésének zöldrefestése. Hogy miért, arról itt írtunk, de dióhéjban összefoglaljuk:

• Szintén erdőírtással jár a termesztése.
• Az RSPO nem szab szigorú feltételeket az ültetvényesek számára
• Az RSPO minősített pálmaolajban lehet akár nagyobb rész nem minősített olaj.
• A pálmaolaj nem egészségesebb más hasonló termékeknél.

Mi tudunk tenni vásárlóként?

Sokat. Például azzal, hogy amennyire lehet, mellőzzük a feldolgozott élelmiszereket, ezek egyébként sem tartoznak az alapvető szükségletek közé. És megpróbáljuk elkerülni a pálmaolajat tartalmazó élelmiszert, sőt, ami még nagyobb falat, a háztartási szereket is.

Fogyasztóként nem elhanyagolható a felelősségünk. Ha szaporodnak a fenti előremutató kezdeményezések, nagyobb nyilvánosságot kap a probléma, a cégek egyre kevésbé tehetik meg, hogy pálmaolajat használjanak. Egyre nagyobb presztízse lesz a pálmaolajmentes feliratnak, akár komolyan befolyásolhatja a fogyasztói döntéseket. A fogyasztók így kényszeríthetik ki, hogy látványosan csökkenjen a felhasználása.

Miért fontos a bio, a vegetáriánus, a vegán?

• A bio termesztés, a fenntartható bio-mezőgazdaság az egyetlen út bolygónk klímájának és élővilágának megmentéséhez. Az iparosodott nagyüzemi mezőgazdasággal szemben a bio-mezőgazdaság egyaránt jó minket körülvevő élővilágnak, a tenyésztett állatoknak. Ráadásul a gazdáknak, a termelőknek is jobb, nem csak a fogyasztónak. Ennek hangot adva 1 éve 35 ezren tüntettek Berlinben.
• A húsmentes vegetáriánus, és az állati eredetű élelmiszert etikai okokból teljesen kizáró vegán étrend sokat segíthet a klímakatasztrófa elkerülésében. Ha nem csökkentjük drámaian a húsfogyasztást – ami nem kevesebb, mint 90%-ot jelent – akkor a szakemberek szerint reménytelenül haladunk a klímakatasztrófa felé.

Nem mindegy, mit eszel!

Élelmezésünk, élelem beszerzési rendszerünk óriási hatást gyakorol az éghajlatváltozásra, konzerválja a szegénységet, fokozza a természeti környezet pusztulását. Az éghajlatváltozás és globális kizsákmányolás az EU polgárainak a jövővel kapcsolatos aggodalmai között az első helyen áll. Az EU polgáraiként, magánszemélyként a mi felelősségünk is szerepet vállalni a világ előtt álló kihívások megoldásában.

Kövesd a #GoEAThical és az #OurFoodOurFuture hashtaget a Facebookon és az Instagrammon, iratkozz fel hírlevelünkre és értesülhetsz a kampány következő állomásairól.

Ne tápláld tovább a kizsákmányolást! A pénzed szavazat!

Ezt a tartalmat az International Visegrad Fund támogatta, az Európai Unió #GoEAThical – OurFood.OurFuture projektje társafinanszírozta. ‘V4 Cooperation for moving forward fair trade as a socially innovative economic model’ (21810223).