Hormonproblémák forrása lehet a bugyink? Mit okoz a biszfenol?
A vegyi anyagok mindenhol körülvesznek minket, de arra gondoltunk vajon, hogy a mindenhol a legintimebb ruhadarabjainkra is vonatkozik? Az elmúlt időszakban a Tudatos Vásárlók Egyesülete más szervezetekkel összefogva tesztelt és hormonkárosító anyagokat, biszfenolokat mutattunk ki fehérneműkben. Az eredmények birtokában vegyész és nőgyógyász szakértőt kérdeztünk meg, milyen hatással lehet ez az egészségünkre, a női és férfi termékenységre.
A biszfenolvegyületekről a legtöbben hallottak már, de leginkább a kulacsokkal és más, műanyagból készült tárgyakkal kötik össze őket. A biszfenol A kapcsán ismert tény, hogy sok termékben tilos a használata, és a BPA-mentes felirat is egyre több embernek ismerős. A gond azonban az, hogy sokkal több mindenben van biszfenol, mint az átlagember gondolja, és nem csak egyféle biszfenol létezik. Éppen ezért a Tudatos Vásárlók Egyesülete más, közép-európai fogyasztói szervezetekkel közösen fehérneműket tesztelt, az eredmények pedig sokkolóak: a biszfenolokat gyakran szó szerint a legintimebb testrészeinken hordjuk, és ez több szempontból is baj.
Hogy kerül biszfenol a bugyinkba?
Egyesületünk jó ideje végez különféle teszteket, a biszfenolok ruhadarabokban való vizsgálata egy több hasonló vizsgálatból álló sorozat első eleme. A figyelmünket elsősorban azokra az anyagokra fordítjuk, amelyek rajta vannak az EU által vezetett Különös aggodalomra okot adó vegyi anyagok listán – magyarázza dr. Dénes Júlia vegyész, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa. Sajnos van miből válogatni, és ezek a vegyületek bőven elő is fordulnak hétköznapi tárgyainkban. A biszfenolok legalább már valamelyest szabályozva vannak, de van még tennivaló ezen a területen is.
Az EU-ban a világ többi részéhez képest viszonylag szigorú a termékekben jelen lévő vegyi anyagok szabályozása, de így is igaz, hogy
átlagosan 6 hónapba telik bevezetni egy új vegyületet általános, mindennapi használatra alkalmas anyagként, és akár 20 évig is tart, hogy betiltsák.
Az ipar pedig természetesen gyorsan igyekszik kibúvókat találni. A biszfenol A ma már bizonyos tiltások alá esik, látható is, hogy a gyártók elkezdték az ahhoz nagyon is hasonló biszfenol B, F és S-re cserélni. Ezek pedig épp olyan károsak az egészségre, károsítják a hormonrendszer működését, és ez szerteágazó egészségügyi következményekkel jár. Mi éppenz ezért azon dolgozunk, hogy a szabályozás még szigorúbb legyen.
Biszfenolok rengeteg termékben vannak, alapvetően a műanyaggyártás adalékai, a hajlékonyság, törésállóság, tartósság miatt kerültek bele például élelmiszercsomagolásokba, epoxigyantákba, gyerekjátékokba, kulacsokba, ablakkeretekbe, stb. Azt már kevesen tudják, hogy egyes textíliákban színfixáló hatásuk miatt használják. Ez a felhasználás kissé más, mint a műanyagoké, ahol az alapanyag része a vegyület. A textileknél ez egy adalékanyag, amelyet nem elég hatékonyan távolítanak el a gyártás során. Persze a legjobb lenne, ha nem is használnák – szögezi le a szakértő.
Szabályozott, de nem eléggé
A biszfenol A használata egyes termékkategóriákban már tiltott. Az uniós Játékbiztonsági Irányelv volt az első ilyen szabályozás, ebben meghatározták a nyál hatására kioldódó mennyiség maximumát. A BPA használata cumisüvegekben és más, gyerekek számára készülő termékekben tilos, de arról nincs átfogó tudásunk, mennyire helyettesítik a vegyületcsalád többi tagjával. Azt viszont tudjuk, hogy a 2020-as, a hőpapírokra (blokkok, parkolókártyák stb.) bevezetett tiltás után a BPA-t egBPS-sel helyettesítették a gyártók.
Újabb mérföldkő, hogy 2024 végétől élelmiszerrel érintkező anyagokban már nem használható BPA.
És persze azt sem szabad elfelejteni a globális kereskedelem korában, hogy ezek a korlátozások csak az EU-ban készülő termékekre igazak, tehát például a Temuról, Sheinről és hasonló webshopokból rendelt termékekre nem vonatkoznak ezek a viszonylagosan szigorú szabályok.
Számos kutatás után 2023 áprilisban született az a megállapítás, hogy nagyon nagy az európaiak biszfenoloknak való kitettsége, így az enyhe szabályozáson változtatni kell. Korábban például az volt az elv, hogy az élelmiszerekből bejutó mennyiséget kell csökkenteni, és a textilek biszfenoltartalmával például egyáltalán nem foglalkoztak. Pedig a vegyület a bőrön át is felszívódik. Ezért is mondjuk mi, hogy igenis szabályozni kell a textilekben való felhasználást is, hiszen túl sok forrásból jut a szervezetünkbe a vegyület – figyelmeztet dr. Dénes Júlia.
Nagy eredmény, hogy az eddig érvényben lévő elfogadható napi beviteli értéket a húszezredére csökkentették le.
Biszfenol a fehérneműs fiókodban
A tesztben olyan ruhadarabot vizsgáltunk, amely legintimebb testrészeinket takarja, és minden nap hordjuk: a fehérneműnket. A 166 minta összeállítása a piacon való elérhetőség alapján történt, női, lány, férfi és fiú kategóriákban.
- Az eredmény sokkoló, de nem meglepő: 33%-uk tartalmazott biszfenolokat.
- Az előzetes feltételezés is beigazolódott: elsősorban a műszálas fehérneműkben vannak jelen ezek az anyagok, emiatt a nők sokkal jobban érintettek.
- Az is bebizonyosodott, hogy nem csak a BPA, hanem más biszfenolok is jelen vannak a textilekben.
- Az is kiderült, hogy a szennyezettség nem függ össze a termék árával vagy származási helyével.
- Jó hír viszont, hogy minél nagyobb a pamuttartalom, annál kisebb az esély a biszfenolokkal való találkozásra.
Felmerült a kérdés, hogy ki lehet-e mosni belőlük a biszfenolt? Ezt is teszteltük. Egy mosás után alapvetően csökkent a vegyszertartalom, de volt olyan termék, aminél nőtt. Persze a többi ruhadarabba is kerülhet belőle, amit együtt mosunk az új bugyival. Ennél még nagyobb baj, hogy a mosás után a biszfenol a csatornába, majd a szennyvízbe kerül, vagyis bekerül a vízkörforgásba, ami nem mást jelent, mint hogy egy idő után egyszerűen megisszuk, így pedig sokkal erőteljesebben hat, mint ha a bőrön át szívódik fel – mondja a szakértő.
Ott van a vízben, és ez nagy baj
Éppen erre, a szájon át való bejutás veszélyeire hívja fel a figyelmet dr. Krauth Barbara szülész-nőgyógyász is, aki a hormonrendszert érintő betegségek láthatóan növekvő gyakoriságára mutat rát. “Ezek az anyagok hatnak ránk a bőrön át felszívódva, belélegezve, de leginkább a táplálékkal, vízzel elfogyasztva. Arra nincs egyértelmű adat, hogy a fehérnemű ilyen szempontból károsabb lenne, mint például egy sportruha, amiben akár hosszú ideig is izzadunk, de a vízkörforgásba való bekerülés biztosan káros. Az európai emberek 90%-ának a vizeletében kimutathatók a biszfenolok, amelyek egyébként gyorsan felszívódó, rövid felezési idejű, vizelettel ürülő anyagok, viszont mivel folyamatosan ki vagyunk téve a jelenlétüknek, állandóan a szervezetünkben vannak” – húzza alá a nőgyógyász.
@drkrauth Ti hallottatok már a Biszfenol vegyületekről? ⚠️ Tudtátok hogy egy hétköznapi bugyiban is megtalálható? 👙 És hogy onnan képes felszívódni a bőrön keresztül? 😱 Ha szerintetek is fontos lenne ezeket a bizonyítottan veszélyes vegyületeket kivonni a termékekből, írjátok alá a tudatos vásárlók egyesületének petícióját! 📝 #tudatosvásárlókegyesülete #tudatosvásárlás #bpa #bpafree #biszfenol #biszfenola #biszfenolok #bisphenol
Hormonokra hasonlító szerkezet
Jó ideje folynak kutatások arról, hogyan is hatnak a hormonrendszerre ezek az anyagok, hiszen a hozzájuk köthető betegségek kialakulásában több tényező is részt vesz. Az állatkísérletek és az elmúlt évtizedek hosszútávú vizsgálatai azonban bőven adnak információt. A hormonok koleszterinvázas vegyületek, ezekhez hasonlítanak a biszfenolok. Még nem teljesen tiszta, hogyan kapcsolódnak rá az érintett receptorokra, de nagyjából úgy kell elképzelni, mintha egy mesterkulcsot tartanánk a kezünkben. Hogy kinél melyik zárba illeszkedik, az a genetikától, környezeti hatásoktól is függ. Az azonban látszik, hogy a női és férfi nemi hormonok, a pajzsmirigy hormonjai, az inzulin, mind érintett lehet – magyarázza a nőgyógyász.
PCOS
A leggyakoribb hormonháztartási zavar fiatal nőknél a PCOS, vagyis a policisztás ovárium szindróma, amelynek vezető tünete a menstruáció elmaradása, vagy rendszertelen, ritka megléte. Emellé társul a többi tünet: fáradékonyság, mentális problémák, memóriazavar, tanulási nehézségek, alvászavar, libidócsökkenés, hangulatingadozás. A betegségre jellemző emelkedett androgén (férfi nemi hormon) szintek aknékat, hajhullást, szőrösödést, zsíros bőrt és férfias típusú kopaszodást okozhatnak. A diagnózist segíti a tipikus ultrahang-kép, amelyen megnagyobbodott petefészkek, sok tüsző látszik. Az érintettek 60-80%-ánál inzulinrezisztencia is kialakul, és ez a betegség a meddőség egyik leggyakoribb oka.
A betegséget már az 1700-as években leírták, viszont egyértelműen látszik, hogy a biszfenolok kapcsolatban vannak vele, bár genetikai és környezeti faktorok is szerepet játszanak. Ez azt jelenti, hogy a terhes nő biszfenolterhelése hatására a magzat hormonális fejlődése károsodik, és a születés utáni behatások is hozzájárulnak ahhoz, hogy megjelenik a betegség. Korábban azt mondták, hogy tízből egy nőt érint, de ma már inkább a tízből három látszik korrekt számnak. És ez az egész világra igaz, látható a globális növekedés – mondja saját tapasztalatból is dr. Krauth Barbara.
Hogyan érinti a férfiakat?
Egyre több kutatás bizonyítja a hormonkárosító vegyületek hatását a PCOS-ben és más hormonális zavarokban. Szerepe van a férfiak terméketlenségében is, bár ők annyiban szerencsésebb helyzetben vannak, hogy míg a spermiumtermelésre intenzívebben hatnak a különféle hatások, a folyamatos újratermelődés miatt azok gyorsabban meg is szűnhetnek. Ellentétben a már a magzati korban meglévő petesejtekkel.
2024 januárjában jelent megy egy több mint húsz év kutatásaiból összeállt kohorsz vizsgálat, amely már egyértelmű kapcsolatot bizonyít a PCOS és a biszfenolok között.
Ami pedig a legveszélyesebb: ezek a vegyületek képesek sejt- és DNS-szinten belenyúlni a szabályozásba, epigenetikai változást okoznak, ami daganatok kialakulásához vezethet és a változás öröklődik is, anya a lánygyermeknek átadja – hívja fel a figyelmet dr. Krauth Barbara.
A hormonrendszer egésze érintett lehet
A PCOS mellett más nőgyógyászati betegségek, például az endometriózis is kapcsolatba hozható a biszfenolokkal és más hormonkárosító vegyületekkel. De az autoimmun pajzsmirigybetegségek gyakorisága is emelkedik, ahogy az inzulinrezisztenciáé is. A biszfenolok a sejtek mitokondriumát is károsítják, amely a fehérjék gyártásáért és az energialeadásért felelnek a sejtekben, hatásukra nő a szabadgyöktermelés, az oxidatív stressz és mivel rongálják az antioxidáns rendszert, ami javítani tudná a folyamatokat, ez is a daganatképződés és autoimmun folyamatok felé mutat.
Civilek a káros vegyi anyagok ellen – a ToxFree Life együttműködés
A Tudatos Vásárlók Egyesülete uniós szinten szeretné elérni, hogy a fogyasztási cikkekbe ne kerülhessenek mérgező anyagok. Az egyesület vezeti a ToxFree Life for All elnevezésű nemzetközi projektet, amely az egészségkárosító anyagok kockázatait csökkentené. Ilyen mérgező anyagok a biszfenolok.
A ToxFree Life for All projektben magyarországi, szlovéniai, csehországi és osztrák fogyasztói szervezetek dolgoznak azon, csökkenjen a fogyasztók káros vegyi anyag kitettsége. A résztvevő partnerszervezetek: a cseh Arnika és dTest, a szlovén ZPS, az osztrák VKI.
Az öt partnerszervezet közösen tesztel, egyeztet döntéshozókkal, kampányokat indít és a fogyasztókat segítő oktatási programokat hoz létre. Az együttműködést a Tudatos Vásárlók Egyesülete kezdeményezte és vezeti.
A Toxfree LIFE for All projektet az Európai Unió LIFE alapja (LIFE22-GIE-HU-ToxFree LIFE for All, 101114078) és az Energiaügyi Minisztérium társfinanszírozza (Z1230232). A cikkben kifejtett nézetek és vélemények a Tudatos Vásárlók Egyesületének álláspontját képviselik, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét.