fbpx

| Tudatos Vásárló

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

A biotermesztés a munkásoknak is jobb nem csak a fogyasztónak

Az iparszerű növénytermesztés egyik alappillére a növényvédő szerek széleskörű használata, ami komoly veszélyforrást jelent az ott dolgozókra. Egy nemzetközi kutatás feltárta a „hagyományos” és a bio banánültetvényeken dolgozók egészségügyi helyzetét. Íme az eredmények.

A növényvédő szerek kockázataival kapcsolatos viták jellemzően a szermaradék-kérdésre, a fogyasztók kockázataira fókuszálnak. Kevés figyelem jut a permetszereket használók és családjaik egészségügyi kockázatára. 

 

Háztáji zöldségen, ruhán és ivóvízen keresztül fertőződnek

Több kutatás igazolta, hogy a trópusi országok kisgazdálkodói és a növényvédő szerekkel foglalkozó mezőgazdasági munkásai nagymértékben érintettek. Az egészségkárosító anyagok részben közvetlenül a permetszerek használatakor, részben az ételekkel, ivóvízzel, vagy a szennyezett ruházat által kerülhetnek a szervezetbe.

Az egészségügyi kockázatok (rákkeltő hatás, idegrendszeri-, és reproduktív rendellenességek) összefüggenek a káros növényvédő szerek használatával. A rossz munkakörülmények jelentős expozíciót okoznak. A trópusi ültetvényeken használt anyagok egy része Európában már nem használható. Nem csak a dolgozók, hanem még sérülékenyebb csoportok – gyerekek és az idősebbek – is kockázatoknak vannak kitéve.

Az ültetvények dolgozói kevés ismerettel rendelkeznek az alkalmazott növényvédő szerekkel kapcsolatban (pl. jellemzően nincsenek képzések, gyenge munkajogi szabályozás, rossz olvasási készség, a permetszerek idegen nyelven történő címkézése). Számos a térségre jellemző körülmény (szegénység, magas munkanélküliség, gyenge oktatás) is hozzájárul a gondatlan növényvédőszer-használathoz.

Míg Európában kötelező előírások vonatkoznak a permetszerekkel foglalkozók védőruházatára, addig a trópusi országokban ezek vagy nagyon gyengék, vagy nem is léteznek.

A felmérés célja

Ecuador az EU legnagyobb banánbeszállítója. A nemzetközi „Make Fruit Fair!” program keretében egy osztrák kutatók által vezetett nemzetközi felmérés zajlott az országban. A kutatás célja a banánültetvényekre jellemző munkakörülmények javítása és az epidemiológiai helyzet megismerése volt. 

A felmérés során összehasonlították a hagyományos (növényvédő szeres) és az ökológiai módszerekkel dolgozó banánültetvények munkásainak akut és krónikus egészségügyi állapotát, kockázatait.


Szívesen olvasnál még a témában? Tegyél érte Te is! Válaszd a Neked megfelelő formát.

Támogasd a TVE munkáját adománnyal!

Fizess elő egy terméktesztünkre!

Legyél a TVE Támogató tagja vagy Szupertagja!

Ehhez még egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is adunk, amellyel több mint 70 jófej helyen vásárolhatsz kedvezményesen!

 


Így készült a kutatás

A felmérés során a gazdálkodók egy kérdőívet töltöttek ki, a szervezetet ért toxikus hatások vizsgálatát a szájnyálkahártyáról vett mintán értékelték. Összesen 68 gazdálkodó és munkás adatait vették fel, akik fele „konvencionális” gazdaságban dolgozott növényvédő szerekkel, míg másik részük ökogazdálkodásban dolgozott. 

A két csoport adottságai (magasság, súly, életkor, családméret) hasonlóak, iskolázottságuk eltérő volt. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 17 illetve 37 % volt az ökogazdálkodásban dolgozók javára.

Nem csak a növényvédő szerekkel dolgozók, hanem a másik csoport is ki volt téve a permetszerek hatásának. A térségre jellemző légi permetezések szagát jellemzően ők is heti, havi rendszerességgel érezték.

Nem veszélyes a permetezés?

Jelentősen eltért a növényvédő szerek kockázataival kapcsolatos attitűd. Míg a hagyományos gazdaságban dolgozó vegyszer felhasználók közül senki se tartotta nagyon károsnak a permetszereket (90%-a mérsékelten károsnak, 10% veszélytelennek érezte őket), addig az ökogazdálkodásban dolgozók több mint háromnegyede nagyon károsnak tartotta ezeket az anyagokat.

Természetesen az egyéb növényvédelmi technológiák (biológiai növényvédelem, ökogazdálkodás, vetésváltás) ismertsége is jelentősen eltért az ökogazdálkodásban dolgozók javára, bár a köztestermesztés előnyeit épp a növényvédő szert használók említették nagyobb arányban.

 

Kevés az elővigyázatosság és a tudás

A permetezések során leggyakrabban gyomirtókat és gombaölő szereket használnak, de kisebb mértékben rovarirtó szereket is alkalmaznak.

A permetezésben részt vevők több mint fele nem tudja, milyen szert használ, annak ellenére, hogy gyakran lehetséges rákkeltő hatású anyagokkal (pl. glifozát) dolgoznak.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a munkások jellemzően nem használnak megfelelő védőruházatot. A munkaadók kétharmada nem biztosítja a szükséges feltételeket, így mindössze ötödük visel maszkot és kesztyűt a permetszerek alkalmazásakor.

A felhasználókra jellemző, hogy azonnal megmossák a kezüket növényvédőszer-használat után, akiknek erre nincs módja (40%), azok jellemzően (25%) hazaérkezve mindig megteszik ezt.

A permetezésre használt ruhát 60%-ban cserélik le azonnal a munka után.

A permetezőeszközöket, -gépeket mindannyian otthonukon kívül tartják. Túlnyomó többségük (90%) a mezőgazdasági területen tisztítja a gépet, de néhányan (10%) természetes vizek partján végzik ezt a tevékenységet.

A használók harmada folyókba juttatja, vagy kertjében tünteti el a megmaradt permetszert. A kiürült permetszeres csomagolóanyagokat más célra senki se használja.

Megkérdezték a növényvédő szereket használó gazdálkodókat, hogy ha azonos jövedelemre tehetnének szert felhagynának-e a permetezéssel. Erre mindössze 40%-uk válaszolt igennel.

A vegyszer nem áll meg az ültetvény határán

A vizsgálat során összesen 19 a növényvédő szerek hatásaival összefüggésbe hozható tünet meglétéről kérdezték a gazdálkodókat. Szignifikánsan (3-8-szor) gyakoribb volt a növényvédő szert használók között a szédülés, a hányás, a hasmenés, a szem- és bőrirritáció, a fáradtság és álmatlanság, valamint a rendszertelen szívverés. 

A többi felmért egészségi probléma (pl. fejfájás, gyomorfájás, légzési nehézség, orrfolyás, köhögés) is jellemzően (2–3-szor) gyakoribb volt a növényvédő szert használók között. 

Egyedül a látásproblémák gyakorisága volt kismértékben alacsonyabb ebben a csoportban. Az adatok értékelése során figyelembe vették az életkor és az iskolai végzettség hatását.

Az adatértékelés következő lépésében azt vizsgálták, hogy a permetszerek szagának, bőrre kerülésének gyakorisága milyen mértékben befolyásolja az említett tünetek előfordulását. 

A szédülés és a hányás, hányinger és az álmosság esetén volt erősen szignifikáns a hatás. A fent kiemelt hatások mellé még bekerült a túlzott nyálképzés, gyomorfájás, könnyezés, bőrkiütés, remegés. Tehát a permetszereket nem használók is ki vannak téve a levegőbe kerülő mérgek hatásának.

Nő a daganatos megbetegedés kockázata

A genotoxikus (mutagén) és citotoxikus (sejtmérgező) hatások felmérésére elterjedten alkalmazzák a mikronukleusz-teszteket. Ennek során a sejtosztódási zavarok során keletkező kis fragmentumokat vizsgálják. Ezt a vizsgálatot a sejt gyakrabban osztódó sejtjein lehet elvégezni. Jelen felmérésben a száj nyálkahártyájáról vett keneteket vizsgálták.

A teszt kedvezőtlen eredménye figyelmeztető jel lehet a szervezetet érő rákkeltő anyagok magas mennyiségére, a daganat kialakulás kockázatának növekedésére.

Jelen felmérésben a résztvevők nyálkahártyakenetében 1000-1000 sejtet vizsgáltak meg mikroszkóppal, és a különféle rendellenességeket számolták össze a növényvédő szereket használó és a kontroll csoportban.

A vizsgálat során kilenc különféle rendellenességet és jellemzőt vettek fel, ezek közül hét esetben a növényvédő szert használóknál rosszabb értékeket kaptak. A leginkább a mikronukleuszok és a nukleáris rügyek (nuclear bud) aránya növekedett meg, a 55 és 84%-kal. A bazális és a piknotikus sejtek aránya azonos volt a két csoport tagjainál.

A vizsgálat alapján kijelenthető, hogy a növényvédő szerekkel munkájuk során érintkező emberek szignifikánsan magasabb volt a rendellenes sejtek száma, ami figyelmeztető jel a daganatos megbetegedések esélyének növekedésére.

A mikronukleusz-teszt eredménye alapján látható, hogy nem csak az akut káros hatások, hanem a hosszabb idő alatt kialakuló sejtrendellenességek is nagyobb arányban fordulnak elő a növényvédő szert használók körében.

Más, korábbi vizsgálatok szerint a növényvédő szerekkel dolgozó mezőgazdasági munkásoknál szignifikánsan magasabb a non-Hodgking limfóma és a leukémia kialakulásának esélye.

Csökkenteni kell a vegyszerhasználatot

Az elterjedt termesztési gyakorlatban széleskörű a növényvédőszer-használat és elkerülhetetlen az érintettek egészségkárosodása. A növényvédő szerek használatának csökkentése, a természetes termesztési módok alkalmazása a lakosság egészségi állapotának javulását és a termékminőség növelését eredményezné.

Az Make fruit fair! kampány célja, hogy javuljanak az egészséget veszélyeztető munkakörülmények (hatékonyabb biztonsági előírások, csökkenő, vagy megszűnő vegyszeres növényvédelem). Ennek érdekében tárgyalnak a kereskedelmi láncokkal, hogy azok követeljék meg beszállítóiktól a jobb munkakörülményeket.

A felmérés eredményei alapján biztonsági intézkedéseket kell tenni elsősorban a képzés és a védőruházat használatának terjesztésével, emellett támogatni kell a kevesebb vegyszer használatát, illetve az ökológiai gazdálkodást.

Az európai fogyasztói felmérések alapján a vásárlókat érdekli az élelmiszerekben lévő növényvédőszer-maradékok kérdése. A fogyasztók a szermaradékokat egészségügyi szempontból kockázatosnak tartják. Az ökológiai módszerekkel előállított élelmiszerek kevesebb veszélyes anyagot tartalmaznak, mint a konvencionális termékek. Ez jó alap lehet a figyelem felhívására a banánexportáló országok rossz munkakörülményeire és a helyzet javítására.

 

Köszönjük a közreműködést Pál Jánosnak!

Kép: pixabay.com

 


Szívesen olvasnál még a témában? Tegyél érte Te is! Válaszd a Neked megfelelő formát.

Támogasd a TVE munkáját adománnyal!

Fizess elő egy terméktesztünkre!

Legyél a TVE Támogató tagja vagy Szupertagja!

Ehhez még egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is adunk, amellyel több mint 70 jófej helyen vásárolhatsz kedvezményesen!


 

    Ezt a projektet az Európai Unió finanszírozza.

 

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás