• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Reklámtrükkök ABC-je: astroturfing

2012.06.27. /

Ez az egyik legpofátlanabb gerillamarketing eszköz. Az astroturfing a cégek, lobbicsoportok által létrehozott álmozgalmak életre hívása. Nem csak marketingeseket és beépített hangadókat foglalkoztat szép számban ez az ipar, de már komoly szoftvereket is kifejleszettek arra, hogy csőbe húzzák az „aktív” állampolgárokat. 

Az astroturfing lényege, hogy olyan marketing és PR projekteket hoznak létre, amelyek kísértetiesen hasonlítanak az „alulról építkező" civil szerveződésekre. Azzal az apró különbséggel, hogy ezeket felülről hozzák létre.

Az astroturf szó az amerikai-futball stadionokban, teniszpályákon használt műgyepre utal (turf =gyep). A kifejezéssel a ténylegesen alulról építkező, ún. „grassroots" (vagyis „gyökerekből kinövő”) civil szerveződések elnevezésének ellentétét hozták létre.

Az álcivil csoportok által kezdeményezett, és általában a tiltakozó mozgalmak mintájára fazonírozott astroturfing kampányokban a megrendelő cégek/ügynökségek azt a látszatot keltik, hogy aktivitásuk voltaképpen az „átlagemberek” spontán öntevékenysége. A kampányok során kifejezetten ügyelnek arra, hogy azt „magánemberek” csinálják, távol tartva magukat a politikusoktól, vállalatoktól, reklámügynökségektől – ami persze kamu, hiszen pont ezek alkotják a megrendelői kört. 

Az astroturfing „mozgalmak” ritkán tűzik zászlajukra egy-egy termék explicit támogatását. Inkább valamely termékhez vagy céges tevékenységhez kapcsolódó „alapérték” mellett kezdenek kampányolni – mert így kevésbé lóg ki a lóláb. Ha pl. egy állati prémből készült termékeket gyártó cégre az állatvédők nyomást gyakorolnak, akkor nem magát a céget vagy a terméket támogatják az astroturf kampánnyal, hanem mondjuk a „vadászati szabadságot”.

Az astroturfing kampányok eszközei ugyanazok, mint a tényleges civil tiltakozó mozgalmaké. Pl. törvényalkotókat és döntéshozókat megcélzó levélíró-kampányok, E-mail-kampányok, online kampányok, internetes szavazások, SMS-kampányok, olvasói levelek, tiltakozó gyűlések, tüntetések. A vizuális megjelenés, illetve a dramaturgia tekintetében is ügyelnek arra, hogy hasonuljanak a grassroots megmozdulásokhoz. Fontos például, hogy egy tüntetés ne legyen túl „megcsinált”, hanem inkább tűnjön úgy, hogy az emberek maguk készítették a tiltakozó táblákat, filctollal, fénymásolókkal stb. A tiltakozó honlapoknál is figyelnek arra, hogy ne a legtrendibb designt alkalmazzák, hanem inkább sufni-tuning jellege legyen az egésznek.

 

Aláírásomat az Exxon Mobilért

A Philip Morris 1996-ban hozta létre Guest Choice Networköt (magyarul: Vendég Választ Hálózat), amely évekig sikeresen lobbizott azért, hogy hátráltassa a dohányzás szabályozását a vendéglőkben, bárokban és hotelekben. Miután a dohányzás melletti kiállás egy idő után cikivé vált, a csoport átkeresztelte magát Center for Consumer Freedomra (magyarul: Központ a Fogyasztói Szabadságért), amelyet leginkább az ipari mezőgazdasági cégek, illetve olyan élelmiszeripari óriások támogatnak mint a Wendy’s vagy Pilgrim’s Pride (Amerika legnagyobb ipari csirketenyésztője).

Az astroturfing klasszikusan a Microsoft kampánya.


 

Amikor az USA-ban már sok kellemetlenséget okoztak a Microsoft ellen folyó elhúzódó antitröszt-eljárások, a cég gondolt egyet és létrehozta a Freedom to Innovate (magyarul: Szabad Innovációt) csoportot, egy kamu grassrootsnak tűnő civil szerveződést. Ez nagy csinnadratta közepette levelekkel fejezte ki a „fogyasztók” elemi felháborodását, és e-mailekkel bombázta a kormányzatot, követelve, hogy a szoftveróriás hadd tevékenykedjen „szabadon”.

A „kiegyensúlyozott” energiapolitikáért tevékenykedő, állítólag több ezer aktivistával rendelkező „energy citizens” fő profilja, hogy tiltakozó megmozdulásokat szervez olyan amerikai államokban, ahol szigorúbb klímaszabályzási törvényeket akarnak bevezetni. Az igen sikeres „alulról építkező” csoport 2009-ben bukott le, amikor elcsíptek egy rossz helyre küldött emlékeztetőt, amelyből kiderült, hogy az Energy Citizens-t voltaképpen az American Petroleum Institute, pontosabban az ExxonMobil és a Shell pénzeli.

A Save Our Species Alliance (SOSA, magyarul: Mentsük meg fajainkat Szövetség) 2006-ban bukott le, amikor kiderült, hogy a faipar és a marhatenyésztő ágazat hozta létre azzal a céllal, hogy gyengítsék a veszélyeztetett fajokról szóló törvény végrehajtását. A csapatnak ugyanaz a Tim Wigley volt a kampányigazgatója, aki korábban a Project Protect elnevezésű astroturfing csoport élén 2,9 millió dollárt költött arra, hogy átverje ifjabb George Bush szépen hangzó, az Egészséges erdőkért címen futó törvényjavaslatát – amelyet közismerten különböző nagyipari csoportok állítottak össze.

 

Nem létező kommentelők

Az internet elképesztő lehetőségeket teremt az astroturfing kampányok számára, hiszen nagyon nehéz ellenőrizni a kommentelők és levélküldők tényleges identitását. Közismert, hogy számos cég alkalmaz ún. bérkommentelőket vagy „bértopikolókat”, ám mint George Monbiot egyik írásából kiderül, ma már szoftvert is fejlesztettek erre a célra. Az ún. "persona management software" arra van kitalálva, hogy műembereket hozzon létre. A szoftver pillanatokon belül létrehoz egy komplett, fiktív felhasználót. Ad neki emailcímet, passwordöt, sőt, hamis IP-címet is. Monbiot egy volt bérkommentelővel való beszélgetésről számol be, aki egymaga 70 különböző virtuális személy nevében levelezett és kommentelt. 

Az astroturfing online lehetőségeit illetően határ a csillagos ég.

 

***
Tetszik a Tudatos Vásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!
 
Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!

 



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében