• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

"Plakátfelülütés"; a fater kihízott nadrágjában

2004.11.10. /
Túl sok felület van ostobán telehirdetve. A mennyiséggel és a minőséggel van gondunk. - Interjúalanyunk, egy igazi „plakátfelülütő"...

Az Autómentes Nap idei sikere, a Kritikus Tömeg fölvonulás többtízezres biciklis hada változásokról árulkodik a hazai gondolkodásban. Az első jeleket még csak a figyelmes, szerencsés szemek vehették észre. Óriásplakátok voltak ezek, átalakítva az Autómentes Nap reklámjává. Amikor elbeszélgettem interjúalanyommal, egy „plakátfelülütővel”, azonnal kiderült, hogy ezek az új, városi gerillamarketing akciók, legalább annyira a reklámról is szólnak.

Hogyan jött az ötlet, hogy óriásplakátokat ragasszatok át?
Nagyjából gyermekkori álmom volt üzenni az embereknek. Amikor álmaimban arra gondoltam, hogy üzenni kéne, hogy az élet tele van hazugsággal, azt abszolút didaktikus módon akartam az embereknek az arcába vágni. De az ilyen kioktatás az embereket nem érdekli és jó ideje engem se. Ez a lelkizés nem ér semmit, ugyanolyan primitív és didaktikus, mint maguk a reklámok. Racionális érveléssel semmit nem lehet elérni. Emberek vagyunk nem gépek. Jártam-keltem, láttam, hogy mi van: vannak felületek, amin üzenni lehet. Azóta kiderült, voltak előzmények: Zöld Anarchista Cápák (BME Zöld Kör) is használták ezeket, a 90-es évek elején, amikor bejöttek az óriásplakátok. Főleg Egyesült Államokból láttam példákat, óriásplakátokat. Mi, most 10-15-en csináljuk összesen az óriásplakátok „felülütését”. Vannak olyan területek amik arra születtek, hogy valami kerüljön rájuk. Egyszerűen reagálunk arra, ami köztereken van. A szürke-szottyos Budapesten reggel, mint egy zombi-hadsererg, mindenki kúszik A-ból B pontba. Az utca rekreációs terület lehetne: nem kell az Alpokban síelni ahhoz hogy az ember pihenjen és jól érezze magát, kikapcsoljon, játszon.

Milyen cégek, termékek a célpontjaitok?
Nem ez számít. Samsung, Panasonic, Pannon GSM, Honda, Toyota, Borsodi, Ringa. Legfontosabb az, hogy milyen ötletek tudunk kihozni és mennyire vagyunk motiváltak. Ez nem egy antireklám hadjárat. A fő cél az, hogy létrehozzunk valami minőségileg mást. Mert ahogy most kinéz a város, az tragikus, nem lehet benne normálisan élni.

Milyen a normális élet?
Emberek egy csoportja egy adott térben képes jól érezni magát és azt a területet, vagy 3-4 négyzetméter faldarabot magáénak érezni  tud másként gondolni rá, mint egy díszletre, ami tart a lakásától a munkahelyéig. Túl sok felület van ostobán telehirdetve. A mennyiséggel és a minőséggel van gondunk.

Ha kevesebb reklámplakát lenne, vagy színvonalasabbak, akkor is csinálnátok?
Fogalmam sincs, itt élek, és nem tudok ilyen kérdésekre válaszolni. Nem tudom levetíteni az életem 6 évét - egy másik országot elképzelve -, amíg megfogalmazódtak bennem ezek a dolgok.

Jogilag? Rendőrök?
Nekem is háromnegyed óráig magyarázták jogászok, hogy rongálok-e vagy sem, én ezt most doktori nélkül nem fogom tudni újra elmagyarázni neked. Max 50 rongyra megbüntethetnek szabálysértés miatt. Igen, az sok, már ezért is érdemes beszélni a rendőrbácsikkal. A rendőrökkel meg az égvilágon semmi nem volt. Ugyanazt csinálják, mint az összes többi ember. Van az őrs és van egy pont, ameddig el kell jutni, aztán vissza kell fordulni. Ugyanúgy furikáznak, mint a többi ember. Ha egy az egyben látják azt, hogy én éppen mit csinálok, akkor először fölmérem a helyzetet, hogy mennyire idegesek: nem futkározok semerre. Csak elmennek a ragasztós vödör mellett, és mennek hurkát enni, vagy megkérnek, hogy szedjem le. Ha megkérnek, akkor szépen lekaparom nekik. Ha a Keletiben bárki válthat pénzt kedvére, mindenki üzletelhet a kokóval, akkor  az, hogy én felragasztok egy A/3-as méretű papírdarabot egy óriásplakátra, az nem biztos, hogy szíven fogja őket ütni, és vállalják a mindenféle adminisztrációs rémálmot, amivel egy följelentés jár.

Járókelők?
Egyszer egy pár ment el mellettem és megkérdezte a lány a pasiját, hogy „Ezek itt mit csinálnak?” „Valami szamizdatosok.” - válaszolta a barátja. Öt-hat ember is állt már két méterre tőlem éjszakai buszmegállóban. Nézték, hogy mit csinálok; csináltam a dolgomat. Felmérem nappal a terepet és megtervezem az útvonalamat. Jó, ha az ember nem egy honvédségi udvaron kezd a sötétben átragasztani egy plakátot, ahol kutya van fegyveres őrrel.

Nem tudom, észre veszik-e az emberek az átragasztott plakátokat?
Sok dolgot észrevesznek - sok dolgot nem. Egy részük igen egy részük nem. És ilyen a megítélés is. Egy részük azt gondolja, hogy furcsa, humoros, a másik meg azt gondolja, hogy az ember csak rongál. Nem akarok fekete-fehér üzeneteket küldeni az embereknek. Gondolkodjanak, érezzék úgy, hogy ők is hozzátehetnek ehhez a dologhoz.

Márkás ruhákat se hordasz, direkt kerülöd?
Olyan ruhákban járok, amit 4-5 éve vettem, amikor még be voltam oltva mindenféle szerencsétlen, vadkapitalista ideológiával, ezekkel a téveszmékkel leszámoltam egyszer s mindenkorra.

Tőlünk nyugatra az ilyen gondolatokat általában a radikális baloldalisággal azonosítják. Kommunista vagy?
Baromira elegem van a „közéleti melyik oldalon állsz, mert leviszi a lábadat a traktor kérdezz felelek-kel”. Visszatérve, kocsit nem akarok, nem is volt kocsim. A családnak van egy nagypapától örökölt tv-je. Hála istennek egyre kevesebb időm van a tv-re inkább ragasztok. Legsúlyosabb módon korlátozom magam, csak azt veszem meg, amire igazán szükségem van. Egyetlen egy farmerom van, az összes többi kilyukadt, és most is a faterom kihízott nadrágja van rajtam. Hajlandó vagyok elkerékpározni három boltnyit, hogy normális kenyeret tudjak enni. Próbálok menekülni a nejlonzacskók támadásai elől.

Korlátozást mondtál? Ez nem inkább egy minőségibb élet élvezése?
Szerintem naivitás azt hinni, hogy egy olyan világban, ahol az ABC olyan, mint egy vegyianyagraktár, amiben nem lehet normális élelmiszert venni, nem jár lemondással, ha én mégis szeretnék egészséges, nem agyoncsomagolt dolgokat venni. Nem ehetem meg azt, amit megkívánok. Ha nincs olyan kenyér, amit megvehetnél, akkor mit veszel? Ha nincs olyan kiszerelésben olyan ital, akkor mit iszol? Azért sörözök annyit - már lassan alkoholista leszek -, mert az legalább visszaváltható üveg. Az egész arról szól, hogy amit csinálok, azt szeretem csinálni, mert mégis csak egy jó játék, egy kihívás.

Terveid?
Imádok ugróiskolázni.

Úgy értettem, mint aktivistának, milyen terveid vannak a jövőre nézve?
Nekem ne mondja meg senki, hogy mi az igazi aktivizmus! Én szeretek ugróiskolázni, amíg várok a buszra vagy a haveromra, vagy a csajomra. És épp így más is szeretheti, ha én felrajzolok egyet.

Van kedvenced, a saját magad által kidekorált plakátok közül?
Egy óriásplakát átragasztást egyszer elszúrtam, és egy olyan betűkombináció maradt ott, ami a Knight Riderben a Kit (az intelligens, beszélő autó) gyorsító fokozatát fedi, ami a filmben egy rövidítés .Egy mobil reklám volt amúgy. Nem szedtem le: így sikerült, az élet hozta így, meg három rendőrautó, ami elsuhant mellettem.

Mobiltelefon és gyorsító fokozat? Aki akarja az azért érti… Kint maradnak az alkotásaitok másnap délig, vagy csak a térfigyelő kamerák látják?
Valamikor már másnap leragasztja a cég, de van úgy, hogy egy hétig fönt van. A kamerák leginkább a belvárosban vannak, ezeken a helyeken kevesebb az órásplakát.

Művészetnek tekinted a plakátfelülütést?
Ezzel a rágógumival nem akarok foglalkozni, mert ez  a legrosszabb hozzáállás ezekhez a dolgokhoz. Szórakozni csak szórakozó helyen lehet, képeket megtekinteni csak múzeumban lehet, verseket meg akkor olvashatok, ha bemegyek a könyvtárba és kikölcsönzök egy kötetet. A városlakók több órát utaznak naponta az ablak felé fordulva pedig a reklámok helyett kint lehetne egy festmény, egy alkotás, egy gegg, egy játék. Két dologra használjuk csak a köztereket: autóraktározásra, és áthaladásra.

Nem érzed azt, hogy folyamatosan kinyilatkoztatsz, hogy nem adsz őszinte válaszokat?
Milyen őszinte válaszokra gondolsz? Miben kamuztam?

Amit a reklámokból hiányoltok, az őszinteség, amit egyből gondolsz…
A plakátokat se azzal ütjük felül, ami rögtön az eszünkbe jut.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében