• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Ötletek utólagos szigeteléshez

2009.11.19. /

Egyre többen próbálnak utólagos hőszigeteléssel javítani lakásuk, házuk energiahatékonyságán. Lássuk, milyen anyagot és technológiát használhatunk. Mikor érdemes saját kézügyességünkre hagyatkozni, és mikor szakemberére?

 

Az elmúlt mintegy két évtizedben, ahogy szigorodtak az épületek hőszigetelésével kapcsolatos szabályozások, és nőtt az energiaár, előtérbe került az újrahasznosítható, környezetbarát hőszigetelő anyagok gyártása.

Erre jó példa a szinte teljesen újnak mondható ECOSE technológia bevezetése. Míg a kőzetgyapot vagy üveggyapot alapú hőszigetelő előállításához kőolajbázisú vegyszereket használnak kötő- és formaképző anyagként, ennél az új technológiánál már szerves anyagot alkalmaznak. A termékeken az ECOSE jelet kell keresni. A termék egyik legjelentősebb hazai forgalmazója a Knauf Insulation.

A nagy hőszigetelési lázban nem szabad elfeledkezni arról, hogy az épület határoló szerkezeteinek (fal, födém, tetőtéri fal, válaszfal) minél több hőszigetelő anyaggal történő ellátása önmagában még nem eredményez kedvező hőérzetet. Fontos, hogy a szerkezet súlya is elég nagy legyen ahhoz, hogy télen tárolni tudja a hőt, nyáron pedig kellemes hűvös legyen a házban. 

Régebben a beépített tetőtereknél a fűtetlen padlástérbelső térelhatárolás tufatéglából készült, és nádpallót terítettek rá hőszigetelés gyanánt, majd bevakolták, festették. Így a falréteg súlya hőszigeteléssel együtt kb. 200 kg/m2.
Napjainkban nemritkán ugyanilyen jellegű falakat úgy készítenek, hogy lécváz közé hőszigetelő táblát helyeznek, majd két irányból gipszkartonozzák, festik. Ennek a falrétegnek a súlya kb. 35 kg/m2. Mindkettőnél télen jó a fűtési energia felhasználása, vagyis bent marad a meleg. Nyáron viszont a kisebb súlyú fal melletti terek hőérzet szempontjából elviselhetetlenné válnak.

A tanulság az, hogy épület-felújításnál vagy -bővítésnél, ha új kültéri határoló falat kell építenünk, a vékonyabb téglafal és több hőszigetelő-vastagság helyett előnyösebb az olyan szerkezetet, amelynél nagyobb a téglafal vastagsága, a hőszigetelés pedig arányosan kisebb.

 

Természetes vagy műanyag?

A nád hagyományos többfunkciós építőanyag. Az építész által méretezett, kb. 46-60 cm vastag nádfedés egyben elvezeti az esővizet, véd a külső széllel szemben, kiváló hő- és hangszigetelő hatással bír. Viszont nagyon komoly szakmai tudást igényel a kivitelezése, kevés a szakember hozzá, és a tűzoltó hatóságok is ferde szemmel tekintenek rá. Ezért nálunk kevésbé elterjedt, viszont tőlünk rengeteg nádat exportálnak a nyugati országokba.

A nádpalló javasolt nem beépített padlásterek utólagos hőszigetelésére. Ezeket a kereskedelemben kapható, 6-8 cm vastag táblásított termékeket ütköztetéssel kell elhelyezni a padlástér deszkázatára. Ha ezt 8 cm vastagon betapasztjuk (agyag-föld-növényrost keverékkel), akár járható padlásteret is készíthetünk belőle. A nádpalló vastagságát több réteg elterítésével is lehet növelni.

Ha vályogfalú családi házunk vagy melléképületünk van, csökkenthetjük a fűtési költséget, ha nádpallós táblákat rögzítünk a külső falra felszerelt lécvázak közé. Jobb hatást érünk el, ha a nádpallók átszellőztetését is megoldjuk alul-felül rovarháló felszerelésével. Rabichálóval bevonjuk a homlokzatot, majd külső vakolattal vakoljuk. Az elmondottakra példa a BIOÖKO építési rendszer. 

A nád alapú hőszigetelő anyag értékesítése: Mádi Nád 2000 Bt, Nád Ker Rt, Nadland Kft.
Amennyiben tudsz más értékesítőről, kérjük írd meg a szerk[kukac]tudatosvasarlo.hu címre.

A cellulóz a növényi sejtek egyik legfontosabb alkotóeleme. Szerkezete, valamint speciális kezelése miatt jó tűzálló anyag. Léteznek táblás, valamint ömlesztett, zsákos hőszigetelő kiszerelések. Az ömlesztett kivitelű anyag bejuttatása a helyére befúvó géppel történik, ezt mindenképp bízzuk szakemberre!

A len és a kender alapanyagú hőszigetelő lapok nagy jövőre számíthatnak. Piaci bevezetésük egyre sikeresebb. Itt is érvényes a korábban már említett ECOSE gyártási technológia, vagyis a gyártásnál nem használnak formaldehidet, csak természetes ragasztót és tartósítót.

A gyapjú mint állati eredetű, kiváló hőszigetelő anyag a belsőépítészetben, a lakóklíma egészségesebbé tételében fontos szerepet játszik. Az elterjedőben lévő boronaházak valószínűleg magukkal hozzák a gyapjút is, mivel ezeket a házakat régen többek között gyapjúval hőszigetelték.

Hagyományos formája a falikárpit, vastag faliszőnyeg. Ősi dologról van szó, mégis újszerűen hat az építőanyag piacon. Ezek az építési anyagok a magyar kereskedelemben nem igazán találhatóak meg, szükség van a lelőhely felkutatására, azaz nagyfokú találékonyságra.

A piacon a legjobban elterjedt, viszonylag olcsó hőszigetelő anyag a kőzetgyapot, üveggyapot, fagyapot, valamint a műanyag hab. A szálas hőszigetelő lapok beépítésénél fontos tudni, hogy nem bírják a párát, ezért a páradús oldalon párazáró vékony fóliával kell ellátni, és célszerű úgy készíteni a hőszigetelő réteget, hogy biztosítsuk az átszellőzést.

A műanyag habok nem megújuló nyersanyagból készülnek, és nem hasznosíthatók újra. Erős érv mellettük viszont az a tény, hogy jó hőszigetelő képességűek: ahol például 15cm kőzetgyapot hőszigetelést kell alkalmazni, ott elegendő a 10cm vastag hőszigetelő hab is. Másik előnye, hogy egyes típusai nem érzékenyek a vízre, és ezt nagyon kevés „megfizethető áru" szigetelőanyag tudja. Tehát a talajjal érintkező falak, pincefalak külső oldali hőszigetelésére ideálisak.

Külföldön forgalmaznak hagyományos celofán anyaghoz hasonlító, cellulóz alapanyagú, közel átlátszó hőszigetelő anyagokat is.

 

Mi hova való?

A fentiek után joggal merülhet fel a kérdés, hogy milyen hőszigetelő anyagokat használjunk a házak különböző anyagú határoló szerkezeteinél?

Vályog- és földházakat tilos műanyag habbal szigetelni. Ide a természetes alapanyagú hőszigetelők kellenek: nád, kőzetgyapot, len-és kenderlapok.

A téglaházakra, téglablokkos, betonelemes falú házakra az összes felsorolt hőszigetelő anyag alkalmazható. Itt az építtető fantáziáján múlik, hogy mit választ. Természetesen az a szerencsés, hogyha az építész ad javaslatot - hőtechnikai szakértő bevonásával - a hőszigetelő anyag típusára.

Tetőtereknél természetes eredetű hőszigetelő anyagot érdemes használni: nád, gyapjú, ECOSE technológiájú szálas hőszigetelők.

Az egyszintes házaknál a mennyezet hőszigetelését kell inkább vastagítani, hiszen a hő felfelé száll, és számottevő hő szökhet meg ezen a részen. Emellett természetesen a homlokzati falakat is le kell szigetelni. A többemeletes házaknál már más a helyzet: a homlokzati hőszigetelésre is ugyanolyan hangsúlyt kell fektetni, hiszen a homlokzati felületek a magasházaknál nagyok. Az irodaházak esetében a korszerű szabályozó árnyékolók, a jó építészeti tervezés és tájolás, a külső téri roletták felszerelése sokat segíthet az energiamegtakarításban.

A panelházak működésének gazdaságosabbá tétele miatt mindenképpen fontos, hogy előbb a homlokzatra kerüljön szigetelés, majd utána korszerűsítsék a fűtési rendszert az épületben. Az óriási különbség a családi ház jellegű utólagos hőszigetelések és az irodaházak vagy panelházak hőszigetelése között az, hogy míg az előbbinél bizonyos munkafázisok saját kezűleg végezhetőek, az utóbbi esetben felkészült tervezői-beruházói vállalkozást kell megbízni a munkálatok szakszerű elvégzésével.

A hőszigetelő gyártó cégek az építési technológiák alapján már kidolgozták saját javasolt rendszereiket, ezeket is vegyük figyelembe.

 

Csináld magad?

Csökkenthető az építési költség, ha magunk végezzük el a szigetelési munkát, de ez néha a visszájára is elsülhet. Vannak bizonyos munkafázisok, amelyeket jobb szakemberre bízni.

A szoba padlószerkezetének hő- és hangszigetelése bevállalható otthon, saját felelősségre. Ilyenkor „úsztatott hőszigetelést" kell készíteni, ami azt jelenti, hogy a rákerülő padló alatt mindenhol, oldalt is hőszigetelés van. Így megakadályozzuk a hangok átterjedését az alattunk lévő helyiségbe, hiszen „úszik a padlónk", és nem adja át a hangot a környezetnek.

A homlokzati hőszigetelést mindenképpen végeztessük szakembergárdával, igaz vannak esetek, amikor házilag is tudunk „szigetelni". Hétvégi vagy akár családi házaknál nem muszáj ragasztott, csavarokkal rögzített hőszigetelést készíttetnünk. Lehet, hogy elég az északi fal mögé a hasított tűzifát felpakolni, vagy nádpallót évenként a homlokzatra „odahelyezni". Alárendeltebb épületeknél, például istállónál télre a falakat körbe lehet rakni szalmabálákkal.

Talajhoz közeli fal, pincefal esetében ajánlott a műanyaghab hőszigetelés, de lehetőleg ezt is bízzuk szakemberre.

Amennyiben bízunk a kézügyességünkben, alárendeltebb helyiségekben, pincék mennyezetére műanyag dűbeles csavarozással vagy ragasztóanyag pogácsaszerű felhordásával helyezhetünk fel keményebb fagyapotot, nádpallót.

A házaink utólagos hőszigetelésénél fel kell ismerni a „hőhidakat". Ezek általában az erkélyeknél, a fal és tető találkozásánál, valamint az ablak-csatlakozásoknál vannak. Ezek hőszigetelése nagyon fontos. Például az 1960-as évekbeli házak erkélylemeze vasbetonból készült. A vasbetonon keresztül akadálytalanul szökik a hő a házból. Ezt teljes egészében célszerű „körbebugyolálni" hőszigeteléssel, majd újból burkolni. Itt is szakember gárda és építész szaktanácsadó közreműködését javasoljuk.

 

A szerző építész, a Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájának tagja.

Kép [cc] judhill morberg

 

A cikk az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával készült.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében