• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Környezetbarát védekezés szúnyogok és kullancsok ellen

2009.06.22. /

A nyár nem éppen legkellemesebb oldala a szúnyogokkal és kullancsokkal való hadakozás. Mielőtt kemény vegyszerekkel mérgeznénk magunkat és környezetünket, nézzük, milyen szelídebb módszerek vannak a rovarok távoltartására.

Az utóbbi években nem nőtt jelentősen az élőlényeket elpusztító vegyszerek mezőgazdasági használata, sőt az EU új növényvédő szer politikája a növényvédő szer használat csökkentésére is felszólítja a tagállamokat.

Ennek ellenére a biocidok (bizonyos élőlénycsoportokat szelektíven károsító anyagok), azon belül is főleg a rovarirtó szerek (inszekticidek) eladása folyamatosan és jelentős mértékben nő a megnövekedett lakossági használat miatt. Szinte minden lakásban ott sorakoznak a háztartási rovarirtó szerek, külön hangyára, szúnyogra. Az emberek szinte minden elővigyázatosság nélkül fújják ki a környezetbe, égetik el spirálokban ezeket a mérgeket.

Mivel a rovarirtó szereket abból a célból készítik, hogy elpusztítsák az élő szervezeteket, ha az emlős állatok, emberek nem is pusztulnak el tőlük, hosszabb távon mégis károsítják az egészségünket. A legismertebb rovarirtó anyag a Néma Tavasz című könyv révén világhírűvé vált DDT volt. Bár a DDT használatát 1968-ban betiltották, élővizeink üledékében még ma is kimutatható, és természetesen az erre épülő vízi táplálékláncok életét is negatívan befolyásolja. Sokat foglalkozott a hazai sajtó a rákkeltő és génkárosító diklórfosszal is, amely - a Levegő Munkacsoport nyomására - hazánkban végül tavaly óta már nem használható a köztéri szúnyogirtásban.

Egyre több tudományos információ merült fel azzal kapcsolatosan, hogy sok, a hazai rovarirtókban megtalálható biocid hatóanyag károsítja az emberi egészséget: rákkeltő, génkárosító, negatívan befolyásolja a hormon- és az idegrendszert. A Levegő Munkacsoport ezért többször is javasolta e szerek hazai betiltását.

A korlátozást a hazai hatóságok visszautasították, ám a civil szervezetek által kifogásolt anyagok zömét az Európai Unió 2008 augusztusától kivonta a forgalomból, így remélhetőleg hamarosan eltűnnek a hazai boltok polcairól. Sajnos még így is több aggályos rovarirtó szer hatóanyaga marad forgalomban (például az erősen mérgező, esetleges rákkeltő cypermethrin és a hormonkárosító d-fenothrin).

 

Védekezés szúnyogok ellen

A szúnyogok elleni védekezés állandóan napirenden van, hisz a hazánkban élő körülbelül 50 szúnyogfaj közül több csípőszúnyog él, amelyek kényelmetlenné, olykor szinte elviselhetetlenné teszik nyáron különösen a vízpartok közelében lévők életét. Ez károsan hathat a turizmusra is.

Higiénés jelentőségük és gyakoriságuk miatt a foltosszárnyú maláriaszúnyog, a gyötrő szúnyog, a házi szúnyog és a mocsári szúnyog a legfontosabbak.

Magyarországon a XX. század közepére eltűnt a malária, és más veszélyes, szúnyog által terjesztett betegséggel sem igazán kell számolnunk. Ritkán előfordulhat nálunk is a nyugat nílusi láz, ám ez a betegség jelenleg nagyon ritka.

Így a szúnyogok elleni védekezésnek lényegében nem egészségügyi, hanem kényelmi okai vannak, tehát nem tűnik indokoltnak a környezet- és egészségkárosító - még a hasznos rovarokat is elpusztító - anyagokkal való szúnyogirtás. Ahogy a malária eltűnése óta a DDT használata sem indokolt, úgy a diklórfosz alkalmazását se lehet tovább védeni. Holott a diklórfoszhoz sajnos a mai napig könnyen hozzájuthat bárki.

A jelenleg rovarölőként használt deltametrin csak vízi környezetre kiemelten veszélyes és lehetséges génkárosító anyag. Az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének munkatársai szerint létezne jobb és a környezetre kevésbé ártalmas vegyi hatóanyag: az etofenprox. Ám ez utóbbi jelenleg biocidként még nem engedélyezett, csak növényvédő szerként árusítják.

 

Hogyan tartsuk távol a szúnyogokat?

A szúnyogok elleni védekezés legegyszerűbb vegyszermentes módja, ha nem engedjük be őket a lakásba, azaz szúnyoghálót használunk, és lecsapjuk a bejövő vérszívókat. A szúnyogok leginkább a tócsákban, víztárolókban tudnak elszaporodni, így ezek megszüntetésével, például a ház körül elhelyezett víztárolók, hordók letakarásával, gyakori kiürítésével jelentősen csökkenthetjük a szúnyogok mennyiségét.

A szúnyogok a verejtékben lévő tejsav és a kilélegzett szén-dioxid alapján keresik az áldozatukat, de az édes szagok (pl. dezodorok, hajlakk) és az érett sajtszag is vonzza őket. A testrészeket sem egyformán támadják meg, a kézfejet például gyakrabban választják, mint a kart, de vonzza őket a mozgás és a sötét ruha is. A szúnyogfajok többsége leginkább a felnőtt férfiakat, kevésbé a nőket és legkevésbé a csecsemőket és a gyermekeket csípi meg.

Ha el akarjuk kerülni a szúnyogcsípést, legegyszerűbb tehát, ha nem bocsátunk ki a szúnyogokat nyomravezető, jellemző szagokat. Ez viszont nehéz, mert dezodor hiányában könnyen lehet, hogy jobban izzadunk, ezáltal pedig több tejsavat bocsátunk ki.

Megfelelő optimalizálással viszont csökkenthetjük a szúnyogcsípést, például enyhe nyári estén nem feltétlenül szükséges sok dezodort használnunk. Távol tarthatjuk a vérszívókat, ha olyan szagot tudunk kibocsátani, amely megtéveszti a szúnyogok szaglását.

A természetes szagok közül riasztószernek sokan ajánlják a citrusféléket és a szegfűszeget, sőt a kettő kombinációját. Azaz, ha fél narancsra vagy citromra szegfűszeget szórunk, majd leöntjük tömény szesszel, a kipárolgó illat hatékonyan tartja távol a szúnyogokat. Szegfűszeg más módon is jó riasztószer: porrá törve gézzsákban akasszuk fel a lakásban.

A citrusok olaja bőrre, ruházatra kenve is bizonyos mértékig elriasztja a vérszívókat. Szúnyog és moszkitó riasztóhatást megfigyeltek még citronella, pálmarózsa, indiai citromfű, eukaliptusz, levendula, kámfor, rozmaring, kerti kakukkfű, borsosmenta, cédrusfa és pacsuli illóolaja esetén is.

A fűszereknél és citrusféléknél kevésbé kellemes a szaga az ecetnek, de egyesek szerint a szúnyogok is jobban utálják, így ecettel átitatott anyaggal hatékonyan távol tarthatjuk a vérszívókat. A gesztenye- illetve a diófa levele kifőzve is többeknél hatékonynak bizonyult.

Arról viszont megoszlanak a tapasztalatok és a szakértői vélemények, hogy a fokhagyma fogyasztásának milyen hatása van a szúnyogokra. Egyesek szerint ugyanis, ha sok fokhagymát eszünk, annak a bőrön keresztül párologva szúnyogűző hatása van, míg mások szerint ez nem működik. A fokhagyma-pártiakat erősítheti az megfigyelés, miszerint a sündisznók fokhagymával kevert nyálat kennek a testükre, valószínűleg a paraziták távoltartása végett.

Sokan B-vitamin szedésére esküsznek, ugyanis egyes megfigyelések szerint a szedését követően kevesebb szúnyogcsípést észleltek. Közismert, hogy füstölő vagy gyertya égetése szén-dioxidot bocsát ki, ami megzavarhatja a szúnyogokat, bár ez a módszer csak kis számú szúnyog esetén hatékony.

 

Milyen vegyszert használjunk?

Ha mégis vegyszert használnánk, különösen, ha olyan területre utazunk, ahol veszélyes betegségeket (Dengue láz, malária) terjesztő szúnyogok élnek, akkor szúnyogirtók helyett inkább kevésbé káros szúnyogriasztó szereket használjunk. Lehetőleg a ruhánkat fújjuk csak be, illetve a leginkább kitett testrészeinket: arc, kéz, vádli.

Gyerekek esetében különösen kerüljük a vegyszerek használatát, szúnyogriasztóval is inkább csak a ruházatukat fújjuk be. A csecsemőket könnyen védhetjük a szúnyogcsípés ellen, hisz babakocsira és mózeskosárra is árusítanak rugalmas, könnyen feltehető szúnyoghálót.

Sajnos a legtöbb természetes módszer bizonyos szúnyogmennyiség felett nem mindig hatékony. Súlyosan fertőzött területeken fontosabb lehet a szúnyogok távoltartása. Magas DEET (dietil-metil-toluamid) tartalmú készítménnyel hatékonyan távol tarthatjuk a maláriát terjesztő szúnyogokat is, ám ilyenkor fennáll DEET-mérgezés veszélye is.

Több kutató próbál a citrusfélék mellett egyéb természetes riasztószereket keresni. Egy ausztrál kutatócsoport például bűzös békabőrből izolált hatékony szúnyogriasztó anyagot, míg a North Carolina Egyetem kutatóinak vizsgálatai szerint a paradicsom saját rovarriasztó hatóanyaga hatékonyabban űzi el a tolakodó rovarokat, mint a DEET.

A lakásokban, a ház körül, de a közterületeken is hatékonyan bevethető a szúnyogok ellen az UV fénycsapda. Sajnos azonban ezek a csapdák minden rovart elpusztítanak. Az MTA kutatóinak kísérlete során a hagyományos fénycsapda csípőszúnyog-fogása a benne lévő rovaranyag egy ezrelékét sem tette ki.

Mivel kísérletek bizonyították, hogy számos vízhez kötődő rovarfaj számára vonzó a vízszintesen polarizált fény, a kutatók szelektívebb fénycsapdát készítettek, amely lényegesen hatékonyabb volt, és döntően csípőszúnyogokat fogott. A fény mellett hanghatásokkal operáló szúnyogriasztók is kaphatóak, ám ezek hatékonysága vitatott.

A közterületi szúnyogirtásban a jelenleg Nyugat-Európa-szerte elterjed, környezetbarátabbnak mondott módszer a szúnyoglárvák biológiai irtása. Azaz nem a kifejlett szúnyogokra zúdítanak idegmérget, hanem a lárvákat pusztítják el még a szúnyog kikelése előtt. A legelterjedtebb biológiai módszer során - amely egyelőre drágább, mint a kémiai módszerek - az úgynevezett Bacillus thuringiensis (Bti) nevű baktériumot juttatják a vízbe, ahol a baktérium spórája által termelt toxin elpusztítja a csípőszúnyog lárváit.

 

Küzdelem a kullancsok ellen

A klímaváltozás sajnos a kullancsok terjedését és számuk növekedését eredményezi. Manapság a kiskertektől a közparkokig mindenütt megtalálhatóak. A kullancsok a szúnyogokkal szemben hazánkban többfajta betegséget is terjesztenek. A kullancsok az agyhártya-, illetve agyvelőgyulladást okozó vírust terjesztik [Az ANTSZ adatai szerint a  legfertőzöttebb (dél)nyugati és északi országrészben minden ezredik kullancs hordozza a megbetegítő vírust. A kevésbé fertőzött területeken pedig minden 5-10000-ből egy fertőző. Szerk.], továbbá a hazai kullancsok 20%-a Lyme-kórt is terjeszt.

Kullancsvizsgálat
Gyakran ellenőrizzünk, hogy nem került-e ránk kullancs, mivel sokszor hosszasan keres megfelelő helyet magának a bőrünkön, így elkaphatjuk, mielőtt belénk fúrná magát. A kullancsot vegyszer használata nélkül, gyorsan távolítsuk el, ugyanis a kórokozók a kullancs potrohában találhatóak. Azaz, ha megfulladnak vagy méreg hatására elpusztulnak, a fertőzés még belénk kerülhet. Kisebb baj, ha belénk szakad a kullancs feje, abban nemigen van fertőző kórokozó, és a fej hamar kilökődik a szervezetünkből.

Míg a vírusos agyhártyagyulladás ellen hatékony oltással lehet védekezni, addig a Lyme-kór ellen nem létezik védőoltás. Ha nem észleljük hamar a Lyme-kórt, akkor annak súlyos következményei lehetnek.

Németországban a kullancsok 30%-a fertőzött Lyme kórral, és évente 240 ezer embert fertőznek meg, mégsem irtják közterületeken a kullancsot, ugyanis annak a következményei sokak szerint még súlyosabb lehetnek.

A kullancs irtása a legtöbb országban ismeretlen, és hazánkban is mindezidáig csak szűk területeken történt. Ezért a kullancsok ellen a legfontosabb az egyéni védekezés. A védőoltáson túl fontos, hogy ha kullancsszezonban a szabadban járunk, lehetőleg hosszú nadrágot viseljünk, esetleg a szárát tűrjük a zokninkba.

A legnagyobb kullancsveszélyt a vadcsapások jelentik, illetve ha sokáig tartózkodunk egy-egy helyen, vagy leülünk a magas fűben. A kullancsok a napsütötte, rövidre vágott gyepes területen ritkábban tartózkodnak, így ha rendszeresen vágjuk a kertünkben a füvet, csökken a kullancsveszély.

A kullancsok ellen is használhatunk riasztószereket: DEET- (ezzel óvatosan bánjunk az irritációs hatásai miatt) és pikaridin-tartalmú szereket.

A kullancsok ellen is használnak már biológiai módszereket. Németországban kísérletképpen kecskéket, teheneket hajtottak át fertőzött területen, hogy velük "szedessék össze" a kullancsokat, ám óvatosnak kell lenni, hogy nehogy éppen ettől szaporodjanak el. Egy másik kísérletben egy Trichogramma nevű gombával próbálták elpusztítani a fiatal egyedeket.

 

A szerző környezetkémikus, szaktanácsadó. 

Kép [cc] matteo

A cikk az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával készült.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében