Klíma, csoki, vanília
Miközben olyan irányelvek kezdenek döntőek lenni az energiafelhasználás terén, mint a fokozott energiahatékonyság, a Magyar Elektromos Művek Rt. (ELMŰ) felháborító könnyedséggel indította el akcióját „Klíma, csoki, vanília" szlogennel. Arra buzdítja a lakosságot, hogy a közelgő nyárra való tekintettel - ami ráadásul úgy tűnik elég fagyos lesz -, vegyen klímaberendezést. Az odáig rendben lenne, véleményünk szerint, ha a magyar energiaszolgáltató vállalat a fogyasztókat tájékoztatandó felhívná figyelmüket, ha már légkondicionálót vásárolnak, azt tegyék ésszerűen, felmérve valós igényeiket, illetve szakértői konzultációkkal meggyőződve a berendezés minőségéről és a lakásba helyezés apró-cseprő gondjairól.
A helyzet azonban az, hogy az ELMŰ a fogyasztás nevében indít reklámhadjáratot. Sőt előnyt ígér azoknak, akik „légkondit" vásárolnak: 120 ezres klíma vásárlása esetén 3000 Ft „egyszeri, automatikus áramdíj jóváírásban" részesül a vásárló, aki pedig ennél még drágább klímaberendezést vásárol, az már 5000 Ft jóváírást kap. Ez elsőre jól hangzik, érdemes azonban gyorsan utánaszámolni. Klímavásárlás esetén a következő költségeket kell figyelembe venni:
1. klímaberendezés megvétele: 80-300.000 Ft.
2. beszerelés: 30-100.000 Ft.
3. egyszeri csatlakozási díj: 3000 Ft.
4. éves karbantartási díj: 8-10.000 Ft.
5. áramfogyasztás: havi 10.000 Ft a nyári hónapokra leosztva.
Ehhez képest a jóváírt 5000 forint a „cég ajándéka". Az akcióban résztvevők ezen kívül a(z áram) fogyasztásért cserébe újabb lehetőséget nyerhetnek a(z áram) fogyasztásra: két hűtőgép kerül majd kisorsolásra augusztusban csoki- és vaníliafagyival megtöltve.
De egyelőre maradjunk az áramfogyasztásnál. Ahhoz, hogy a berendezés megfelelően működjön, zárt ablakok mellett kell élni. Pedig a napközbeni szellőztetés roppant fontos! A légkondicionáló csak hideget teremt, az oxigén ettől még nem cserélődik a helyiségben. Amennyiben viszont csak egy kicsit is nyitva marad az ablak, túl erős a kinti napfény, vagy épp rossz a lakás hőszigetelése, légkondink a sokszorosát fogja fogyasztani. A fogyasztás attól is függ, hogy hány fokot szeretnénk teremteni a lakásban. A kinti hőmérséklethez képest viszont maximum 4 fokkal ajánlott csökkenteni a helyiség hőmérsékletét, ennél nagyobb különbséghez ugyanis képtelen alkalmazkodni a szervezet. Ha például kint 30 fok van, akkor bent 26 fokra érdemes állítani a klímát. Ennél hidegebbet is kérhetünk, de az mind a pénztárcánkra, mind a szervezetünkre káros hatással lesz.
Mindeközben a lakossági energiafelhasználás világszerte és rohamos mértékben nő. A ház körüli energiafelhasználásnak az ökolábnyomunkban is egyre kiemeltebb szerepe lesz, illetve már van is. A háztartási energiafogyasztásból adódó széndioxid-kibocsátás az éghajlatváltozás egyik első számú gyorsítójává lépett elő! Egy átlagos klímaberendezés nyáron hozzávetőlegesen 250-300kWh-val növeli a fogyasztást havonként. Ezzel szemben egy folyamatosan üzemben lévő hűtőszekrény egész évi fogyasztása ennyi. Mind a két gép hűtésre szolgál, de valóban szükségünk van arra is, amelyik a lakásban lévő természetes levegőt hűti le?
A klímaberendezések nagymértékben egészségkárosító hatásúak, hiszen nem egy vályogház természetes nyári hűvösségét biztosítják. Az emberi szervezetnek ebben az esetben mesterségesen generált hideghez kell alkalmazkodnia, amiben ráadásul milliónyi parányi baktérium is fészkel. Allergia, megfázás, szemkiszáradás: ezek mind kísérő jelenségei a megfizetett kényelemnek. A klímaberendezés nem csak a belső levegőminőségre van rossz hatással, működtetése a zajszennyezés fontos forrása is.
A klimatizált helyiségek részei a „mesterséges paradicsomnak" - mondhatná Szilágyi Ákos társadalomkritikus. Az ember a globális felmelegedés következtében fellépő néha irreális (?) meleget akut megoldással próbálja orvosolni, tovább növelve ezzel edzetlenségét, beleringatva magát a kényelmes hűvösbe, miközben odakint tombol a forróság. Az izzadtság persze esztétikailag és fizikailag is kellemetlen, legalábbis a kényelem- és szépségipar minduntalan erről próbál meggyőzni minket. A klímaberendezés mindazonáltal a hidegvérűség, a ridegség és a személytelenség megtestesítője - gondoljunk csak a repülőterek, irodaházak, éttermek sokszor dermedt, fagyott légkörére. A sebtiben felszerelt kis szürke dobozok végül esztétikai szempontból sem túl lenyűgözőek a házak falán (főleg nem világörökségi környezetben!), és akkor még nem is beszéltünk az utcán alkalomadtán nyakunkba csöpögő melléktermékről.
A klímaberendezések különös világa Nyugat-Európában és főleg a mediterrán régiókban már teljesen bevett. A non plus ultra az Egyesült Államokbeli Las Vegas, ahol a hideg levegőt kifújják az utcára. Az emberek csak odaállnak, mint egy tusoló alá, csak ez most kivételesen hideg levegőt ereszt rájuk, nem vizet. Hogy mindez energia, és a végtermék elszáll az éterbe, az úgy tűnik, senkit sem érdekel. Japánban ezzel szemben a legprogresszívebb rendeleteket hozzák az energiahatékonyság nevében: az üzletemberek mehetnek dolgozni rövid ujjú ingben, hogy ne süljenek meg az irodában, a klímaberendezés bekapcsolásának lehetősége pedig szigorúan megadott határértékhez van kötve. Európában emellett használják még a klasszikus meleg elleni védekező technikákat, például a redőnyt, a spalettát, vagy a sokszor egységes színű napernyőket.
A fejlődés nevében olyan gépeket gyártunk, amelyek általában csak a kényelmi szempontokat kívánják kielégíteni. A „gombnyomás-társadalom" hallgatólagos megegyezése, hogy olyan gépeket gyárt, amelyek megspórolják az emberi energia-befektetést. Az ember művi, mesterséges környezetet épít maga köré, azonban a szervezetnek ehhez a környezethez is alkalmazkodnia kell (az emberi szervezet csodája egyébként, hogy bámulatosan képes alkalmazkodni környezetéhez). Az ilyen - többek között a klímaberendezésekhez való - alkalmazkodás azonban legalább annyira megterhelő, mintha a normál meleghez kellene alkalmazkodni. Gondoljunk csak bele, hogy így duplán kell a szervezetnek a hőegyensúlyt beállítania.
A „légkondicionált lidércnyomás" megvalósulni látszik. Egyedül tőlünk függ, hogy megvásároljuk-e a pillanatnyi kényelmet, vagy szem előtt tartjuk az energiafogyasztás globális problémáját.
Új hozzászólás
programok
- 2013.06.17. Felvidéki öko túra tábor
- 2013.06.21. Fejeket a homokba? Vagy ugorjunk ki?
- 2013.06.27. Konferencia a gyermekek egészséges környezethez való jogáról
Hozzászólások
Amit a cikkből hiányolok, hogy a légkondícionálási folyamat sajnos öngerjesztő. Amíg odabent kellemes hűvös levegő van, addig kintre a sok gép ontja a meleget, ahol már amúgy is meleg volt, emiatt a gép egyre nagyobb teljesítményre kapcsol és így tovább... A meleghez a legtöbb ember igenis képes fokozatosan hozzá szokni, egy kis sportolás kell hozzá csak.
Én az irodában mielőtt hazamegyek besötétítek, másnap délelőtt úgy hagyom a szalagfüggönyt, és légkondi csak nagyon rövid időre szokott bekapcsolni! Ilyen egyszerű! Odafigyelés kérdése!
"ddeee@freemail.hu"!
Rólad meg el tudom képzelni azt is, hogy szemetet is ott dobod el, ahol éppen "jólérzed" magad!
Szánalmas vagy!
Nem értem miért kell ennyire szögletesen gondolkodni.
A klíma ellen ennyire ellenségesen írni, csak azért mert az valamikor régen a gazdagok kiváltsága volt, és annak ellenére, hogy ez ma már abszolut elérhető dolog, a berögződés megmaradt sokakban.
Itt már a végletekig elmentek, míg a mértékletes klimatizálásra a nyári 30C fok felett, különöse párás levegő esetén igenis szükség van.
Ilyen alapon, ahogy itt sokan ínak, akkor télen sem kéne fűteni (csak mondjuk +5C fok legyen a lakásotokban, hogy ne fagyjon be a víz a vezetékekben) és járjatok otthon síruhában.
Gondoljatok csak bele, így a "nem-klímázás" 2-szeresével is jobban kímélnétek a Földet.
De menjünk tovább (a Ti logikátokkal), ne járjatok autóval, csak gyalog vagy biciklivel, stb.
Mellesleg, "dain" szerint "az áramot károsanyag-kibocsátó erőművek állítják elő".
Ez így nem igaz, mert vannak vizi-erőművek (ekológiailag tiszták), és atomerőművek (ezek tisztasága vitatott, de jobb, mint a hőerőmű).
Viszont, fűtés és autózás terén az alternatív energia használat még a gyerekcipőben járás szintjén sincs, és túl-drága beruházás.
Összefoglalva a klimatizálás ellen kategórikusan kirohanni és szükségtelen rossznak nyilvánítani - ez most divatos és csak demagógia.
Nem azt mondom, hogy nincs környezeti kára, de mint írtam a fűtésnek, autozásnak, stb. is van, ráadásul nagyságrendekkel nagyobb. Ezeknél kéne kicsit spórolni, mértékletes klímázással.
Dolgoztam olyan klímával felszerelt üzletben egy nyáron, ahol szabályosan majd megfagytam, olyan hideg volt, 18-20 fok. Mondanom sem kell, nagyon beteg lettem, mert kint volt 35 fok és nem cipelhettem minden nap a fél ruhatáramat, hogy az üzletben ne fázzak, kint meg ne legyek rosszul a melegtől...
Egyetértek Tommal: én a 9. emeleten lakom, ha melegem van, bekapcsolom picit a ventillátort.
Felelőtlen az aki azt mondja hogy oké szennyezünk csak. mi már úgysem érjük meg , csak arra nem figyel, hogy ha esetleg lesz gyereke akkor majd az fogja megszívni. A klíma hülyeség van a kocsimba az irodámba a lakásomba, de sehol nem használom , mert fogok egy ventillátort és kész. Mégsem szennyezek vele semmit,és beteg sem leszek tőle. Áramot használ, de hát sajna a minimális dolognak is ára van.
Ne szennyezzünk nem éri meg.
Egyrészt izzadni egészséges, másrészt azért tehetünk azért, hogy ne 100 éven belül, hanem 300 éven belül menjen full tönkre a klima. Persze irreverzibilis folyamat, de szerintem ne essünk abba a hibába, hogy ha van pénzünk még azt is megvesszük, amit azelött eszünk ágában sem volt.. ANTSZ 25 fok.. Hat eleg az, ha az intezmenyekben van klimaberendezes..
Azt, hogy hol élsz és hol dolgozol azt csakis Te választod. Két lehetőséged van: vagy elviseled amit választottál és nem panaszkodsz vagy változtatsz a helyzeteden, csakis Te.
Azt is Te választod, hogy kárt, szenvedést okozol érző lényeken, lényeknek (lásd Föld, állatok, fa, fű, virág...) -tudatosan- vétek, s talán bűn is. A szenvedés okozása visszaszáll Rád. A lelkiismeret nem bírja el. Ha nincs lelkiismereted az 1 más kérdés. Azzal is Te számolsz el. Magad előtt.
Van másik választásod is: nem okozol szenvedést. Sőt szeretetet adsz. Sokkal jobban jársz.
...és ha nem látod a fától az erdőt, vágd csak ki! Aztán a következőt és a rákövetkezőket is, azok is takarni fognak!
Ez az gyerekek! Állítsatok üzembe újabb gépeket, szálljatok szembe a természettel és tegyétek tönkre! Miért is ne? Kit érdekelnek mások? Éljenek a korlátolt és csak magukkal foglalkozó emberek!
Kívánom az ellenlábasoknak, hogy ők is dolgozzanak erősen koncentrálva napi 12 órát 36 fokos irodában, a hőségtől megpusztuló számítógépeket állandóan újraélesztve, aztán menjenek haza a 36 fokos panellakásba pihenni. Árnyaltabb lenne a véleményük.
Nem értem az egészet, szinte mindenki tudja, hogy a földet már visszafordíthatatlanul hazavágtuk. Akkor meg minek álszenteskedni, igenis ha jól érzed magad klímával, hát vegyél. Rövid az élet, miért izzadnánk. Az utókor meg majd megoldja, vagy kihal és esetleg a távoli jövőben a föld megújjul.
Szerintem nem számít hogy mennyi kárt teszünk a természetben, csak az a fontos hogy az adott pillanatban jólérezzük magunkat
Qqriq, szerintem inkább ne vegyél! Megmarad a gyémántfélkrajcárod, az biztos!
Cs2
Közben az ÁNTSZ egyre több helyen előírja a max. 25°C -t
Akkor most vegyek vagy ne vegyek???
Örülök, hogy egyre (és egyre) jobban terjed a természettel együttérző gondolkodás 1 értékeit és alapjait vesztett zúzdatársadalomban. A klimatizálás mesterségesen keltett igényei az ember öncélú egóját elégíti ki. A természetszennyezés tudatosan okozott kára szemben azzal a pillanatnyi lehűlés- és komfort-érzettel felelőtlenség és bűntény a természet lényeivel szemben. Azokkal szemben, akik már (és még) nem tudják megvédeni magukat az állítólag öntudattal rendelkező emberi faj öncélú pusztításával szemben.
A pillanatnyi élvezetekhez sorolható még akár a: műanyagpoharak 10 másodperces használata - majd kukába, a mosószerek 1 órás használata -majd csatornába, az indokolatlan reklámvilágítások - majd fényszemét a kozmoszba - vagy a szénsavas cukros "üdítőitalok" hűtése (a világ villamos energiafelhasználásanak jelentős részét adja - pazarolja el) csak azért , mert állítólag jéghidegen az igazi (!?), a semmiért? - s a sor sajnos hosszú.
Ki lehet bírni a 30 fokot is, Indiában is kibírják :) mégsem nyammognak. Tűrnek! Csak az elkényeztetett nyugatiaknak van ennyire alul a fájdalomküszöbük!
netuddgi:
elég szomorú, ha nem látod át, mert pont erről van szó a cikkben :) nem az a baj, hogy meleged van, hanem az, hogy a légkondit nem a szeretet hajtja, hanem áram, amit viszont károsanyag-kibocsátó erőművek állítanak elő
hát akkor most rólatok lerohad a gatya?
vagy netán el tudtok menni 3 hónapra a városból nyáron? Merthogy itt és most 30 fok fölött van és a szervezetem nekem azt mondja, hogy a 24 fokhoz nagyon jól tud alkalmazkodni, míg azonban ellenben a 30-at nem érzi annyira kellmesnek, mint ahogy a cikk szerint kellene.
Nem látom át, hogy miért lennék én rossz ember attól, hogy klimát veszek?
(Perzse ha nem kellene munkahelyen dolgoznom, akkor elköltözhetnék, és akkor kevésbé lenne meleg, meg ha vízben vagyok akkor nem izgat a 30 fok, ...)
Sziasztok!
Köszi a cikket. Nagyon jól összeszedtétek az érveket. Megerősítésnek is nagyon jó:)
Bea
Tényleg izgalmas a cikk. És a legjobb benne, hogy ad alternatívát az egyes embernek, ha nem akar az ökokatasztrófa jobb keze lenni, ugyanakkor az izzadás sem a kedvenc állapota.
Kedves Ádám! Gratulálok, így kell ezt mondani. Nagyon jó, és örülök hogy felkerült ide ez az írás, mert épp a minap vitatkoztam a légkondicionálók kártékonyságáról egy ismerősömmel, és megdöbbentő, hogy milyen keveset tudunk a használati tárgyainkról, ha nekünk csak gombnyomós, távirányítós kapcsolatunk van velük... Sajnálom, hogy akkor még nem tudtam az ilető kezébe nyomni a cikkedet, de biztosíthatlak, hogy ezentúl terjeszteni fogom:) Még1szer köszi, sokat tanultam belőle, nálam ez egy nívódíjas írás. V.
Az ökológiai lábnyom megmutatja, hogy a bolygónk mekkora területére van szükség életmódunk fenntartásához. Segítségével megmérhetjük, hogy a fogyasztással, a termeléssel, a lakhatással és az ezzel járó települési földhasználattal, a hulladéktermeléssel milyen mértékben terheljük a természetet, és mekkora földterülethez van szükségünk mindehhez.
Nemsokára a tudatosvasarlo.hu-n is lesz ökológiai lábnyom kalkulátor.
De addig is: http://www.myfootprint.org/
Bravó! Nagyon jó, hogy megírtátok ezt a cikket. Többek között innen is látszik, hogy az ELMU nem normális.
Pontosan mi az az ökolábnyom?