fbpx

| Barna Györgyi

A fogyasztókat is szennyezik a ruhaipar vegyszerei

A ruhagyártás során használt vegyi anyagok erősen terhelik a környezetet és a munkások egészségét. De a fogyasztók sem védettek. A textíliában maradt vegyszerek a ruhák viselőinek egészségét is veszélyeztetik.

Egy lenge színes mintás blúz, egy „használtra” koptatott
indigókék farmer vagy éppen egy fehér gyermek alsónadrág láttán el tudjuk-e
képzelni, hogy milyen gyártási eljárás és mennyi vegyi anyag kellett ahhoz,
hogy a természetes vagy műszálas alapanyagból végül késztermék legyen? Mi
történt közben az emberre és környezetre veszélyes szennyvízzel, és mennyi
maradt a vegyszerekből a ruhákban, amelyek később a bőrünkkel érintkeznek?
Milyen üzemekben, hol gyártották, és ki ellenőrizte ezt a folyamatot? Ennek
jártunk utána.

 

A gyártási folyamat – és a vegyszerek

Az első vegyszert a folyamat során a természetes rostok tisztításához
használják. Amikor azután a rostokat gépeken fonallá fonják, majd ipari
technikával szövéssel, kötéssel vagy filcelő technikával textíliát készítenek
belőlük, ismét vegyszerre, kenőanyagra van szükség.

Az elkészült textilt azután a festés előtt ismét – vegyi
úton – megtisztítják a felhasznált kenőanyagoktól. A festés előtt az anyagok
egy részét fehérítik, ill. a pamutot sokszor tömény nátronlúggal kezelik, hogy
könnyebben feldolgozható legyen.

A következő fázis a színezés, amelyhez különböző szintetikus
színezőanyagokat, pigmenteket és segédanyagokat használnak. Végül az utolsó
lépés a textília kezelése, hogy színtartóbb, kevésbé gyűrődékeny, égésálló vagy
vízlepergető legyen. Ehhez ismét sokféle vegyi anyag áll az ipar
rendelkezésére.

A fent leírt gyártási folyamat során sokféle hírhedten
veszélyes anyag is felbukkan. Ilyenek az allergén és DNS-károsító formaldehid,
a szervezetben felhalmozódó, rákkeltő króm-, bróm-, klór- és fluorvegyületek,
mérgező nehézfémek vagy a szintén rákkeltő hatású azo-színezékek. A
halogénezett vagy aromás oldószerek, amelyeket különböző festékekben
használnak, szintén rákkeltő hatásúak.

A kenőanyagként használt kőolaj-származékok és a
polyvinyl-alkohol a szennyvízből nehezen kiválasztható környezetszennyező
anyagok. Mindezek az anyagok kellő ellenőrzés híján a szennyvízbe, majd az élővizekbe
és a talajba kerülhetnek, másrészt az emberi bőrrel közvetlenül érintkezve
komoly egészségkárosító hatásuk is lehet.

Környezetkímélő festékek

Természetes színek. A lehető legkörnyezetkímélőbb megoldás,
ha az alapanyagot nem festik meg, hanem annak természetes színét használják. A
gyapot természetes színei: halványkék, barna és lila. A gyapjú és az alpaka
esetében érdemes a „natúr” színű termékeket keresni.

Földfestékek. Ásványokból,
fémekből nyert festékek. Az újabb fajták egyre több színben kaphatóak és egyre
színtartóbbak.

Természetes festékek. Növényekből, természetes anyagokból nyert festékek.

Környezetbarát rost-reaktív festékek. Ezeket a szintetikus festékeket
használják leggyakrabban a környezetbarát ruhagyártók. Mivel a festék
nagymértékben (kb.70%) kötődik az anyag rostjaihoz, mosáskor nem oldódik ki,
így igen kevés szennyvíz keletkezik. Másrészt ezek a festékek nem tartalmaznak
nehézfémeket és más mérgező anyagokat sem. Sokféle színben kaphatóak, és kiváló
a színtartósságuk. Ugyanakkor ne feledjük, hogy ezek a festékek még mindig
szintetikusan, kőolajszármazékokból előállított anyagok.

 

Ellenőrzés az EU-ban és az EU-n kívül

A ruhákban található maradványanyagokra vonatkozóan az
Európai Unióban érvényben levő szabályozás szerint csak az azoszínezékek, a
formaldehid, és a bébiruhákban található ftalát-tartalmú vegyületek használata
tilos az EU területén történő gyártás során, egészségre ártalmas hatásuk miatt.
Az importra vonatkozó ilyen jellegű szabályozás egyelőre nincs érvényben.

Mivel az EU-ba történt belépésünk óta az áruk forgalomba hozatala
előtt nem történik ellenőrzés, ennek egyetlen formája a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által végzett
szúrópróba-szerű vizsgálat. A ruhákban található vegyszermaradványok közül csak
az azoszínezéket ellenőrzik.

Vincze Tibor, az NFH Piacfelügyeleti Főosztályának vezetője
elmondta, hogy mivel az ehhez szükséges laborvizsgálat igen drága, csak
korlátozott számú ellenőrzésre van lehetőségük. Elsősorban piacokon és kisebb
távol-keleti boltokban végeznek ilyen vizsgálatokat, de más boltokba,
áruházakba is eljutnak.

Eredményeik azt mutatják, hogy elsősorban a kisebb boltokban
és a piacokon fordulnak elő időnként visszaélések (itt gyakori az is, hogy nem
a címkén feltüntetett anyagból készült a termék). A tapasztalatok szerint az
Európában gyártott termékeknél általában betartják az alapvető törvényi
előírásokat.

De mi a helyzet a többi, a törvényben nem említett veszélyes
anyaggal? Ezeknek szintén lehet egészségre ártalmas hatásuk, ha közvetlenül a
bőrrel érintkeznek, ezekre azonban nem terjed ki a kötelező ellenőrzés.

 

Környezetvédelem, fenntarthatóság

A ruhafestésben és -kezelésben használt vegyi anyagok
környezetvédelmi hatásáról tudnunk kell, hogy az európai székhelyű
multinacionális ruhaipari cégek a ruhák gyártását szinte teljes egészében a
Távol-Keleten, Kínában, Bangladesben, Thaiföldön, Pakisztánban, Indiában,
Törökországban, esetleg valamelyik latin-amerikai országban végeztetik. (ld. Olcsó divat  – milyen áron >>> )

Ezekre az üzemekre nem vonatkoznak az uniós környezetvédelmi
előírások. Ezeknek az országoknak a környezetvédelmi szabályrendszere,
ellenőrzése pedig általában nem túl szigorú, így a víz és a talaj tisztaságát,
az ott dolgozó és ott élő emberek egészségének védelmét mindez nem garantálja.
Az üzemekben rákkeltő színezékeket, nehézfémeket is használhatnak, amelyek az
ott dolgozó munkásokat mérgezik, a nagy mennyiségű szennyvíz révén pedig bekerülhetnek
az élővizekbe. Az üzemek környékén előfordul, hogy a folyó színe egyik nap
élénk zöld, míg a másik nap sárga, mivel a szennyvizet tisztítás nélkül engedik
bele.

A fogyasztóvédelmi ellenőrzések tapasztalatai alapján a
vásárlónak nem árt tudnia, hogy ha a ruha címkéjén feltüntetett gyártó ország a
fent említett országok egyike, akkor a gyártási folyamat nagy valószínűséggel
környezetszennyezéssel járt, és a ruhában jó eséllyel maradtak veszélyes vegyi
anyagok.

Ez még akkor is így van, ha a ruha alapanyaga esetleg éppen
biopamut, hiszen a festés, a kezelési folyamat ettől még lehet hagyományos. A
nem biopamut ruháknál persze mindezeken felül a növényi alapanyag
termesztéséhez kapcsolódó rovarirtószer-használattal is számolnunk kell.

Ha a terméket valóban az Európai Unióban gyártották (akad
azért még sok kisebb üzem, ha egyre kevesebb is), akkor nyugodtabbak lehetünk,
hiszen ezekre az üzemekre szigorúbb környezetvédelmi előírások vonatkoznak.




Mérgező anyagok a lábbelikben

A Swedish Society for Nature
Conservation  nevű svéd civil szervezet bevizsgálta
 a fejlődő országokból származó
lábbeliket. A cipők a Fülöp-szigetekről, Indiából, Indonéziából, Tanzániából,
Ugandából és Svédországból származtak.

A vizsgált 27 mintából 17 esetben találtak dietil-hexil-ftalátot (DEHP), egyes
esetekben más ftalátvegyületeket, illetve poliaromás szénhidrogének (PAH) vagy
a nehézfémek is kimutattak. A PVC adalékanyagaként használt ftalátok számos
egészségkárosító hatást okozhatnak, mint például a terméketlenség, a hormonális
és a születési rendellenességek, valamint a daganatos megbetegedések.

A vizsgált lábbelik a nemzetközi kereskedelemmel a világ minden országába
eljutnak.
A káros hatások elsősorban hosszú távon jelentkezhetnek, a veszélyes anyagokat
tartalmazó lábbelik viselése növeli a megbetegedések kockázatát. A legnagyobb
kockázatnak a gyártásban részt vevő munkások vannak kitéve. A felhasznált
adalékanyagok előbb-utóbb a környezetbe jutnak, rontva annak állapotát.

A legnagyobb (23%-os) koncentrációban egy dél-afrikai lábbeliben találták meg a
DEHP-et. A hormonális hatású vegyület egyike azon hét vegyületnek, amelyeket az
EU felvett a különös aggodalomra okot adó anyagok listájára (SVHC). A felmérés
szerint a lábbelikben a veszélyes vegyi anyagok jelenléte nem függ a gyártás
helyétől vagy a termék piaci árától.
Forrás: Levegő Munkacsoport Vegyi Anyag Hírlevél 2009 október

 

 

Cikkünk második részében a környezet- és egészségbarát
termékcímkéket mutatjuk be.

 

Kép [cc] madking

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás