A hetvenes években átadott panelházak élettartama kezd a végéhez közeledni. Ez az egyszerű tény azonban nagyon súlyos problémákat okozhat, hiszen a magyar lakosság jelentős része él panelházakban, amelyek nagyon nehezen kiválthatók vagy helyettesíthetők. A kormány és az önkormányzatok számos pályázattal, Uniós segítséggel igyekeznek megoldani a problémát, aminek vannak biztató, látható sikertörténetei.

Az egyik ilyen sikersztori az ország legnagyobb lakóházának felújítása Óbudán. [Egy másik budapesti panelház hasonló korszerűsítéséről korábbi cikkünkben olvashatsz.]

A Faluházként ismert épület nem véletlenül kapta a nevét. Gigantikus méreteivel hatalmas egységként terül el a Szőlő utcában. A 886 lakást és 15 lépcsőházat magában foglaló, 315 méter hosszú épület egy átlagos falunyi embernek ad otthon.

Az 1970-ben épült ház élettartamát eredetileg 50-60 évre becsülték, ami akár háromszorosára is emelkedhet a felújításoknak köszönhetően. A 3000 itt élőnek már csak a 15%-a az eredeti, 1971-ben beköltözött lakó.

Sok régi panelház lakónak még mindig megvan az a beidegződése, hogy az ablak kinyitásával szabályozza a benti hőmérsékletet, még télen is. Mindemellett a rossz szigetelés, az elavult nyílászárók is sokat rontottak a helyzeten, a ház energiapazarlása hatalmas volt. Az áldatlan állapot enyhítésére 2003-ban már tettek lépéseket, a fűtési rendszert korszerűsítették, a radiátorokra szabályozót szereltek.

2009-ben, amikor alkalom nyílt újabb korszerűsítésre, a lakók nagy többsége egyetértett a felújítással. Az 1,2 milliárd forint értékű beruházásra több forrásból érkezett a pénz. Az EU és az önkormányzat állta a nagyobbik részét, így a lakóknak csak a fennmaradó 27%-ot kellett befizetni. A felújításra beszedett összeg lakásonként (3000Ft/hó 8 éven keresztül) lényegesen alacsonyabb, mint amennyit elvárhatnánk a felújítás mértékétől.

A projekt előzményeként az óbudai önkormányzat 2005-ben csatlakozott az EU Concerto II. elnevezésű energetikai kutatás-fejlesztési program STACCATO projektjéhez. Óbuda-Békásmegyer önkormányzata a hollandiai Amsterdam Noord és a bolgár főváros, Szófia Oboriste kerületeivel pályázott együtt az uniós keretprogramra, amelyen egymillió eurós támogatást nyertek egy tömbház energiahatékonysági mintaprogramjának megvalósításához.

A választás a Faluházra esett. A ház erősen befolyásolja Buda látképét az Árpád-híd felől, így tényleg megfelelő volt mintaprojektnek, továbbá rengeteg ember lakáskörülményeit javította a beruházás. A kivitelezés hosszas, közel 3 éves előkészítési munka után mindösszesen 6 hónap alatt zajlott le (2009 júliusától decemberig).

A felújítás során a teljes homlokzatra mintegy 24.000 négyzetméteren került fel 10 centiméter vastag polisztirol hab. A szigeteléssel, a nyílászárók cseréjével és a tetőre elhelyezett 1500 négyzetméternyi napkollektorral a ház energiafelhasználása körülbelül 45%-kal csökkent.

A homlokzat felújítása és a napkollektor rendszer egy lakásra számítva, annak méretétől függően, 260 ezer és 573 ezer forintba kerül, amihez hozzájöhet még az ablakcsere és radiátorok költsége. A finanszírozó bank segítségével olyan pénzügyi konstrukciót sikerült létrehozni, ami nem jár jelentős pluszteherrel a lakók számára, és a társasház is ki tudja gazdálkodni.

Az így kikalkulált 8 éves részletfizetés során a lakóknak csak havi 3000 forint körüli összeg pluszterhet jelent a felújítás, ami azonban a fűtésszámla csökkenésével kiegyenlítődik.

A beruházásnak köszönhetően nőtt a ház élettartama és nem utolsó sorban nőtt az ingatlanok értéke. A pozitív környezeti hatások és az élhetőbb környezet pedig felbecsülhetetlen minden lakó számára.

A projekt számokban:

– 886 lakás; 3000 lakos; 43.500 m2; 15 darab 10 emeletes lépcsőház

– 1,2 milliárd Ft összköltség

• Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat + EU: 40% (420 mFt)
• Állami forrás (Panel Plusz program): 33 % (400 mFt)
• Lakóközösségi önrész: 27% (320 mFt)

– 10 cm hőszigetelés a homlokzaton és a tetőn.

– 1800 db 5 kamrás nyílászáró.

– 1500 m2 napkollektor a tetőn, 100 m3-es puffer tartály a hőközpontban a földszinten.

– A napkollektor-rendszer évente 240 tonna CO2 kibocsátás csökkenést eredményez, és éves szinten a melegvízszükséglet 52%-át biztosítja.

Fotó [cc] Szendrei Veronika