A szobanövények jótékony hatásai II.

2009.04.07. | Nyomtatóbarát változatOldal küldése ismerősnek
A szobanövények nagyon jól jelzik egy lakószoba vagy iroda élhetőségét. Vajon pontosan hogyan hatnak egészségünkre, a levegőminőségre vagy az elektronikus berendezéseinkre?

A kutatókat egy ideje foglalkoztatja, hogy a növények jelenléte többek között a cserépben lévő föld miatt nem növeli-e a levegő lebegőrészecske-tartalmát, hiszen például a számítógép merevlemezét tönkreteheti, ha por van körülötte. A washingtoni egyetemen végzett vizsgálat azonban egyértelműen bizonyította, hogy növények jelenlétében a por 20%-kal csökkent.

Az alacsony páratartalom növeli az influenzára és a megfázásra való fogékonyságot, ugyanakkor a túl magas - mintegy 75%-os - páratartalom előidézheti a rozsda és a penész elszaporodását. Virginia I. Lohr, a WSU munkatársa ezért megvizsgálta, hogy a téli hónapokban a növények okozta párásodás eléri-e azt az értéket, amely már kárt tehet a berendezésekben. 

Cikkünk első részében a szobanövények idegrendszerre, fájdalomérzetre és közérzetre gyakorolot pozitív hatásáról olvahatsz.
Mielőtt növényeket tettek volna a helyiségekbe, a relatív páratartalom igen alacsony, 25% körüli volt, majd a növények jelenlétében jelentősen, de nem túlzottan emelkedett mintegy 30%-ra. Tehát a vizsgálat alapján úgy tűnik, a növények jelenléte nem növeli a relatív páratartalmat az ajánlott szint fölé.

 

Levegőszűrő növények - NASA kutatás

Az urbanizált életmód miatt - különösen télen - az időnk 80-90%-át zárt épületekben töltjük. Emiatt a belső levegő összetétele hangsúlyozottan fontos, hiszen a fentebb elmondottak szerint az abban tevékenykedők pszichikai állapotára, stressztűrő képességére is komoly hatással van. A korábban ismertetett vizsgálat alanyai csak a megérzéseikre hagyatkozhattak, amikor tisztábbnak érezték a szoba levegőjét, ám az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Űrkutatási és Űrhajózási Hivatalának (NASA) kutatói Bill Wolverton vezetésével ezt konkrét adatokkal is alá tudták támasztani.

A szobai levegő legtoxikusabb anyagai

Formaldehid: Majdnem minden szobai környezetben jelen van. Jelentős forrásai a karbamid-formaldehid-habszigetelések, furnérlemez- és préseltfa-termékek, padlóburkolatok ragasztóanyaga, papírzacskók és papírtörölközők, arctörlők, viaszos papírok, égésgátló anyagok, cigarettafüst, földgáz, valamint a fűtő- és üzemanyagok (például földgáz, kerozin) is tartalmazzák. Irritálja a szem, az orr és a torok nyálkahártyáját, az általa leggyakrabban okozott betegség az asztma.

Metilén-klorid: Aeroszolos festékekben, festékek és ragasztók oldószereiben található. Állatokban rákot okoz, az emberi testbe bejutva pedig elősegíti a szén-monoxid beépülését.

Benzol: Származhat tintából, olajból, festékből, műanyagból, gumiból, mosószerből, benzinből, gyógyszerészeti alapanyagokból, dohányfüstből és szintetikus szálakból. Rákkeltő anyag, irritálja a bőrt és a szemet. Kisebb mennyiségben a szervezetbe jutva fejfájást, étvágyvesztést, aluszékonyságot, idegességet, pszichológiai zavart és vérbetegséget ­ többek között vérszegénységet és csontvelő-betegséget okozhat.

Periklór-etilén: Ezt a vegyszert széles körben használják vegytisztításra, ugyanakkor állatkísérletekben rákkeltőnek találták. A tanulmányok azt mutatják, hogy emberek otthoni körülmények között csak kis mennyiségben lélegzik be, és leginkább ott, ahol gyakran viselnek vagy tárolnak szárazon tisztított ruhákat.

Triklór-etilén: Elsősorban fémek tisztítására, illetve vegytisztításra használatos, valamint nyomda- és más festékekben, lakkokban, ragasztókban található meg. Az amerikai Rákkutató Intézet (National Cancer Institute, NCI) erős májrákkeltő anyagnak találta.

 

A növények fotoszintézisük során szén-dioxidot vesznek fel a levegőből, és oxigént bocsátanak ki. Wolverton feltételezte, hogy a fotoszintézis során nem csak széndioxid-felvétel történik, hanem más szennyező anyagok felvétele is. Hogy tesztelje elméletét, zárt kamrákban szénszűrőkbe ültette a vizsgált növényeket, ahová azután benzolt juttatott be, majd formaldehidet és triklór-etilént. A 24 órán át tartó vizsgálat azt mutatta, hogy a formaldehid, a benzol és a triklór-etilén mennyisége a helyiségben egyes növények jelenlétében jelentősen csökkent (ld. az alábbi táblázatokat).

A kutatás úgy találta, hogy a növények annyira hatékonyak a levegőszűrésben, hogy a jövőben érdemes lehet az űrállomások fedélzetén is eme képességüket kihasználni. A laboratóriumi vizsgálat szerint a levelek, gyökerek és talajbaktériumok mind szerepet játszanak abban, hogy csökkentsék a mérgező anyagok jelenlétét.

Mivel a belső térben a legnagyobb koncentrációban többnyire a formaldehid van jelen, Wolverton felvetette, hogy elég, ha a formaldehid eltávolítására rendezkedünk be, hiszen az erre képes növények automatikusan el fogják távolítani a többi vegyszert is. Szerinte egy szobának nem szükséges dzsungellé válnia a levegőtisztítás miatt, elég az iroda vagy a lakás minden 10 négyzetméterére egy cserepes növényt számítani.

 

A levegő formaldehid-tartalmát csökkentő növények

A csökkenés mértéke - formaldehid

A csökkenés okozója

90%

Aloe Vera

86%

Csokros inda (Chlorophytum elatum)

86%

Elefántfül filodendron (Philodendron domesticum)

76%

Sello filodendron (Philodendron selloum)

71%

Szívlevelű filodendron (Philodendron oxycardium)

70%

Törzses dracéna (Dracaena massangeana)

67%

Szobai futóka (Epipremnum aureum)

67%

Nyíllevél (Syngonium podophyllum)

61%

Kínai ehető krizantém (Chrysanthemum morifolium)

60%

Sárkányfa (Dracaena marginata)

50%

Kerti gerbera (Gerbera jamesonii)

50%

Vitorlavirág (Spathiphyllum `Mauna Loa)

50%

Sávos dracéna (Dracaena deremensis Warneckii)

47%

Csüngőágú fikusz (Ficus benjamina)

47%

Húsos törpebors (Peperomia obtusifolia)

41%

Kislevelű sugárarália (Brassaia arboricola)

33%

virágföld

 

 

A levegő benzol-tartalmát csökkentő növények

A csökkenés mértéke - benzol

A csökkenés okozója

90%

Borostyán (Hedera helix)

80%

Vitorlavirág (Spathiphyllum `Mauna Loa)

79%

Sárkányfa (Dracaena marginata)

78%

Sávos dracéna (Dracaena deremensis "Janet Craig")

73%

Szobai futóka (Epipremnum aureum (Scindapsus aureus))

70%

Sávos dracéna (Dracaena deremensis Warneckii)

68%

Kerti gerbera (Gerbera jamesonii)

54%

Kínai ehető krizantém (Chrysanthemum morifolium)

53%

Sárgaszegélyű anyósnyelv (Sansevieria laurentii)

48%

Rákvirág (Aglaonema modestum)

20%

virágföld

 

 

A levegő triklóretilén-tartalmát csökkentő növények

A csökkenés mértéke - triklór-etilén

A csökkenés okozója

50%

Vitorlavirág (Spathiphyllum `Mauna Loa)

41%

Kínai ehető krizantém (Chrysanthemum morifolium)

24%

Sávos dracéna (Dracaena deremensis Warneckii)

18%

Sávos dracéna (Dracaena deremensis "Janet Craig")

13%

Sárkányfa (Dracaena marginata)

13%

Sárgaszegélyű anyósnyelv (Sansevieria laurentii)

11%

Borostyán (Hedera helix)

9%

virágföld

 

 

Néhány vizsgált növény szűrési sebessége

A vizsgált növény

Levegőszűrő képesség

(mikrogramm/óra)

Törpe datolyapálma (Phoenix roebelenii)

610

Buzogányvirág (Dieffenbachia)

341

Sárkányfa (Dracaena marginata)

338

Törzses dracéna (Dracaena massangeana)

274

Csüngőágú fikusz (Ficus benjamina)

271

Vitorlavirág (Spathiphyllum)

268

 

Kép [cc] stüfer

Hozzászólások

Firefly
2009. április 10. 16.49

sehol. Ctrl+F-fel se ;)

paradicsom
2009. április 9. 21.25

Én nem láttam elírást. Hol van?

Kokler
2009. április 7. 12.22

A "Valyon" szó leírásának helyes változatát gondoljuk át szerintem...

Új hozzászólás