• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

A szobanövények jótékony hatásai I.

2009.03.30. /
A szobanövények nagyon jól jelzik egy lakószoba vagy iroda élhetőségét: ahol a növénynek jó, ott többnyire az embernek is. Vajon miért érezzük jobban magunkat növényekkel gazdagon díszített környezetben? Pontosan hogyan hatnak egészségünkre, közérzetünkre?

Az emberek régóta tudják, hogy a növények táplálékot jelentenek számunkra, ruhakészítéshez való rostokkal látnak el, alapanyagot adnak építkezéshez és hatóanyagokat gyógyszerekhez. Ezeknek a kézzelfogható termékeknek az értékét viszonylag könnyű megbecsülni. A növényeknek azonban számos, szemmel kevéssé látható előnye is van az ember számára: tisztítják a levegőt, nyugtatólag hatnak ránk, növelik a fájdalomküszöbünket és a teljesítőképességünket, valamint gyorsítják a betegségekből való felépülést.

Tőlünk nyugatabbra a városi környezetben ma már tudatosan alakítanak ki növényekkel gazdagon beültetett területeket. Az egyik ismert példa Dieter Schempp építész munkája, aki Németországban ért el kiváló eredményeket azáltal, hogy üvegépületeiben növényeket használt árnyékolásra, zajszűrésre és levegőtisztításra. Munkájáért nemzetközi díjakat is kapott. 

Cikkünk második részében a növények légtisztító, méregtelenítő hatásáról olvashatsz.

Az utóbbi időben több olyan kutatás készült, amely a növények emberre gyakorolt hatását mérte tudományos módszerekkel. A cél az volt, hogy a növények felhasználása ne csak díszítő szerepükre korlátozódjon, hanem egészségmegőrző, közérzetjavító képességeikkel is jobban számoljunk az épületek és a berendezés tervezésekor.

 

 Növények és fájdalomérzet

Virginia I. Lohr, a Washingtoni Állami Egyetem kertészeti tanszékén több kísérletet végzett azzal kapcsolatban, hogy hogyan hatnak a növények az emberi viselkedésre. Az egyik ilyen vizsgálat arra irányult, hogy az emberek tűrőképessége hogyan változik növények jelenlétében.

A vizsgálatot három különböző környezetben végezték:

  • puritán módon berendezett helyiségben,
  • növényekkel díszített helyiségben,
  • érdekes színes tárgyakkal, absztrakt művészeti poszterrel, illetve egy fából és rézből készült meteorológiai készülékkel berendezett, ám növények nélküli helyiségben.

A vizsgálati alanyokat belépéskor kikérdezték a szobával kapcsolatos észrevételeikről, érzéseikről. Ezután megkérték őket, hogy merítsék a kezüket először meleg vízbe, majd tartsák jeges vízbe, és csak akkor húzzák ki onnan, ha már elviselhetetlen az érzés.

A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy több vizsgálati alany volt hajlandó 5 percen át a jeges vízben tartani a kezét olyan helyiségben, amely növényekkel volt berendezve, mint ahol nem. Ez akkor is igaz volt, ha egyébként voltak a szobában izgalmas, színes tárgyak, amelyek segíthettek elvonni a figyelmet a jeges víz okozta megpróbáltatásról.

Az elmúlt 10-15 évben több tanulmány is rámutatott arra, hogy akár az ablakból nyíló kilátás is képes befolyásolni a közérzetünket. Az amerikai Roger Ulrich, a Texas A&M University professzorának tanulmányai egyebek között azt bizonyították, hogy azok a páciensek, akik az ablakukból növényeket látnak, sokkal kevesebb fájdalomcsillapítót vesznek be, és egészségi állapotukat tekintve messze lehagyják azokat, akiknek például egy épület falára nyílik a kilátásuk. (ld. korábbi cikkünket is: Legjobb gyógyszer a természet >>>)

A San Diego Gyermekkórházban pedig az alatt az év alatt, amikor minden egyes páciensnek a közvetlen közelében is növények voltak, 13%-kal kevesebb operációra volt szükség. Javult a személyzet hozzáállása is, sőt, a kórháznak juttatott adományok is növekedtek 16 millió dollárral.

 

A növényzet javítja az iskolai teljesítményt

Ha már az ablakból nyíló kilátás is sok mindent befolyásol, mennyire meghatározhatja az ember egészségét, ha egy szobában van a növényekkel! Arról nem is szólva, hogy a szobanövények a belső tér élhetőségének indikátorai: ahol a növénynek jó, ott többnyire az embernek is.

Korábban, amikor a legtöbb otthon és középület rosszul volt szigetelve, a levegő viszonylag gyorsan kicserélődött. Amióta ­ az energiatakarékosság jegyében ­ egyre több épület szigetelését tökéletesítették, a rossz szellőzés miatt egyes mérések szerint a levegőben felhalmozódott szennyező anyagok akár több mint 5 órán át is keringenek a belső térben.

Az 1980-as évek eleje óta izgatja a kutatókat a belső tér levegőjének összetétele, különösen mivel időközben azonosították az úgynevezett Sick Building Syndrome-ot (kb. épületek okozta tünetegyüttes). Ennek során az influenzához hasonló tünetekhez memóriazavar, depresszió és fejfájás társul.

Tove Fjeld, az oslói Mezőgazdasági Egyetem professzora által egy norvég általános iskolában vezetett kutatás során az ­ egyébként negatív egészségügyi rekordokat produkáló ­ intézmény termeibe növényeket telepítettek, majd figyelemmel kísérték a változásokat.

A tanulók állítása szerint a tantermek kellemesebbnek és vonzóbbnak tűntek a növényektől, de figyelemre méltóan alakultak az egészségügyi és egyéb mutatók is:

  • a fejfájások 47%-kal,
  • a rekedtség 37%-kal csökkent.
  • A tanárok és diákok 69%-a állította, hogy általában jobban érezte magát,
  • a megfázásban szenvedők kevesebbet panaszkodtak a tüneteik miatt,
  • a szobákat pedig tágasabbnak érezték.
  • A tanulók kevesebbet hiányoztak,
  • aktívabbak voltak az órákon,
  • és javultak eredményeik is.

 

A növényzet csökkenti a megbetegedések arányát

Irodákban folyó vizsgálatok kimutatták, hogy a növények jelenléte az ott dolgozók körében az összes egészségügyi tünetet átlagosan 25%-kal csökkenti.

Specifikusan:

  • köhögés: 40%-kal csökkent,
  • rekedtség: 30%-kal csökkent,
  • száraz torok: 30%-kal csökkent,
  • fáradtság: 30%-kal csökkent,
  • fejfájás: 30%-kal csökkent,
  • viszkető, égő szemek: 25%-kal csökkent,
  • eldugult vagy folyós orr: 25%-kal csökkent,
  • száraz vagy irritált arcbőr: 25%-kal csökkent,
  • koncentrációproblémák: 20%-kal csökkentek,
  • zavarodottságérzés: 20%-kal csökkent,
  • szédülés: 20%-kal csökkent,
  • kábultság: 20%-kal csökkent,
  • korpásodás: 20%-kal csökkent.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a növények jelenléte miatt létrejött közérzetjavulás révén emelkedett a vizsgálatban résztvevők toleranciaszintje is, azaz a testi tüneteiket sokkal kevésbé érezték irritálónak.

A fentebb leírt egészségügyi állapotfelmérés után egy hónappal egy kérdőíves felmérést is végeztek a vizsgálatban résztvevők között. Ennek eredményei:

  • A résztvevők 56%-a érezte úgy, hogy a növények a vizsgálat alatt túl sok helyet foglaltak el a munkaterületből. Ezért a növények elhelyezését - különösen munkahelyen - érdemes úgy megoldani, hogy a hasznos munkaterületet ne csökkentsék, például az ablakpárkányra helyezve vagy a falra akasztva.
  • Viszonylag sokan voltak, akik szerint jobb volt a levegő az irodában, amikor bent voltak a növények (a megkérdezettek 22%-a teljesen egyetértett ezzel, 24%-uk részben).
  • A többség azt mondta, hogy a növények jelenlétében javult a komfortérzetük (84% ezzel teljesen vagy részben egyetértett).
  • A megkérdezettek 82%-ában alakult ki határozott vágy arra, hogy a jövőben növények legyenek az irodában. 66%-uk teljes mértékben, 16%-uk részben támogatta az ötletet.

 

A növények növelik a produktivitást és a koncentrációt

Egy svéd tanulmány rámutatott arra, hogy azokat az irodai dolgozókat, akik növényzetre látnak az ablakukból, kevésbé terheli meg a feszültség, mint azokat, akik például utcára vagy autóparkolóra kénytelenek nézni.

A nyugodtabb és vidámabb munkahely egészségesebb, és a produktivitásra is jól hat - összegezték az osloi Rádium Kórházban 5 éven át folyó kísérlet tapasztalatait. Miután növényeket és spektrumlámpákat helyeztek el a munkaterületen, az egészségügyi problémák miatti hiányzás 15%-ról 5,6%-ra csökkent, ami az 5 éves megfigyelési idő alatt így is maradt. Ezeket a tapasztalatokat egy másik, a Nordea Bankban lezajlott 3 hónapos vizsgálat is megerősítette, ahol az alkalmazottak megbetegedése 10%-kal csökkent.

A holland John Bergs megállapította, hogy azoknak az irodai dolgozóknak, akik napi 4 órát vagy többet töltöttek naponta a számítógép képernyője előtt, a növények elhelyezése jelentős javulást hozott a hatékonyságukban, koncentrációjukban és a közérzetükben.

A washingtoni professzor, Virginia Lohr két ablaktalan számítógéplaborban dolgozó csoport teljesítményét hasonlította össze: az egyikben voltak növények, a másikban nem. Mindkét csoport egy direkt erre a célra tervezett számítógépes programot használt. A kísérlet előtt, alatt és után folyamatosan nyomon követték a résztvevők érzelmi állapotát, vérnyomását és pulzusszámát.

Minkét csoport hasonló számú hibát ejtett, ám annak a csoportnak, ahol voltak növények, 12%-kal gyorsabb volt a reakcióideje, mint a többieknek - ebből következően az elvégzett munka is több volt. A résztvevők vérnyomása és pulzusszáma is hamarabb tért vissza a normálisra, illetve a feladat utáni vizsgálatkor is jobban tudtak koncentrálni, és magasabb pontszámot értek el.

Kathleen Wolf amerikai professzor kutatásai szerint a növényekkel gazdagon díszített környezet növeli a kiskereskedelmi egységekben a fogyasztást. Felmérései szerint a vásárlók 9-12%-kal hajlandóak többet költeni zöld környezetben.

 

Kép [cc] bettlebrox, julkastro



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében