• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Mérgező farmerek

2012.07.22. /

Mindannyiunk ruhatárának alapvető részét képezi egy-két farmernadrág, -dzseki, netán farmerszoknya. Vajon tisztában vagyunk-e vele, hogy a farmer mekkora veszélyt jelent a környezetre, az őt előállító munkások életére vagy akár saját egészségünkre?

Százötven évvel ezelőtt a farmert kimondottan a munkások számára készítették, mert az erős, strapabíró, ugyanakkor kényelmes viselet jól ellenállt a nyúzásnak. Mára azonban feledésbe merült a farmer e funkciója, és a divattervezőknek köszönhetően azok a darabok váltak „trendivé”, amelyek úgy festenek, mintha már azok a bizonyos munkások is leselejtezték volna őket. Minél kopottabb és szakadtabb, annál divatosabb.

A technológia azonban, amellyel a nyúzott farmert előállítják, emberek ezreinek egészségébe kerül – derül ki az International Consumer Research & Testing (ICRT) legújabb tanulmányából.

A farmerek mesterséges öregítését ún. kőmosással, lézerrel, kemikáliákkal vagy homokfúvással érik el. Utóbbi az, amely különösen veszélyes, hiszen a levegőben szálló homokszemcsék belélegzése súlyos tüdőkárosodáshoz és ún. szilikózishoz vezet.

Ráadásul az egészségügyi problémák megelőzéséhez komoly védőfelszerelésre lenne szükség, de az esetek többségében nemhogy ezt, de még a minimális óvintézkedéseket sem biztosítják a munkások számára.

Bár a széleskörű civil tiltakozás hatására a homokfúvásos technikát elvileg a legtöbb országban betiltották. Az olasz Altroconsumo tavalyi vizsgálata során azonban döbbenten tapasztalta, hogy még Olaszországban is használnak homokfúvókat – igaz, ott legalább óvintézkedések mellett.

A kevésbé szigorú és kevésbé ellenőrzött távol-keleti országokban azonban, például Kínában, Indiában, Pakisztánban vagy Bangladesben sokkal rosszabb a helyzet.

Az elmúlt években Törökország esetében próbálták felmérni, hogy hányan betegedtek meg a homokfúvóknak köszönhetően. Becslések szerint ez a szám ott eléri az ötezer főt. A helyzetet ráadásul az is bonyolítja, hogy erre a munkára előszeretettel alkalmaznak feketemunkásokat (nem ritkán illegális bevándorlókat), akik teljesen kiszolgáltatott helyzetben vannak, és esélyük sincs, hogy megfelelő munkakörülményeket harcoljanak ki a maguknak.

 

Néhány megdöbbentő adat a farmergyártásról

Éves globális farmertermelés: 5 milliárd db

Eladott farmerek száma Európában egy év alatt: 389 millió db

A farmerért kifizetett ár az alábbi módon oszlik meg:
50% a kereskedőé ill. forgalmi adó
24% marketing
13% szállítási költség
12% a nyersanyag és az előállítási költsége
1% a munkások bérére

Vegyszermaradványok a ruhákban

A farmereket előállításuk során – a gyapot termesztésétől kezdve a festésen át a koptatásig – számtalan kemikáliával kezelik. Ezek között vannak nehézfémek, peszticidek, oldószerek vagy pl. formaldehid is.

A már említett Altroconsumo laboratóriumban teszteltette a legismertebb márkákat, hogy melyikben mennyi vegyszermaradvány található a boltba kerülés után.

A rossz hír az, hogy több esetben is találtak nehézfémeket és formaldehidet a farmerekben, például a Lee, a Levi’s és a H&M nadrágokban, igaz csak kis mennyiségben.

Szerencsére azonban ha használat előtt alaposan átmossuk ezeket a ruhadarabokat, akkor a vegyszermaradványok eltűnnek belőlük.

A Wrangler esetében azonban ennél elkeserítőbb eredmény született, ugyanis a vizsgált farmerekben talált réz mennyisége jóval meghaladta az ajánlásoknak megfelelő 50 mg/kg szintet. Ez azért is különösen problémás, mert a réz ilyen mértékű felhasználása a környezet számára is megterhelő, ugyanis nagyobb mennyiségben a természetbe visszajutva mérgező hatású az élővilág számára.

 

Környezeti ártalmak

A kemikáliák alkalmazásán kívül számos olyan része van az előállítási folyamatnak, amely káros környezetünkre.

A legfontosabb ezek közül az, hogy óriási mennyiségű vizet használnak fel a farmerhez szükséges gyapot termesztéséhez. 1 kg gyapot előállításához mintegy 7.000 liter vízre van szükség. Ez különösen ijesztő annak tükrében, hogy a 2009-2010-es időszakban 22 millió tonna gyapotot termesztettek.

A másik probléma, hogy rengeteg energiát emészt fel a farmer előállítási folyamata, ami nagyrészt abból adódik, hogy a termelés egyes fázisai mind más és más helyszíneken folynak. A fonás, szövés, festés és varrás különböző gyárakban, sokszor más-más országban folyik, így óriási mennyiségű félkész terméket kell szállítani folyamatosan nagy távolságokra.

 

Mit tehetünk mi, vásárlók a káros hatások mérséklése érdekében?

Mint minden esetben, itt is rajtunk, fogyasztókon múlik, hogy milyen termék előállítását támogatjuk. Ha nem szeretnéd, hogy farmered miatt a környezet vagy mások egészsége veszélybe kerüljön, érdemes megfogadnod az alábbi tanácsokat:

  • Ne vásárolj koptatott farmert, mert könnyen lehet, hogy „használt hatást” olyan technológiával érték el, ami mások életébe került.

  • Válassz olyan farmert, ami biogyapotból készült! Így hozzájárulhatsz a rovarirtók és egyéb vegyszerek, valamint a víz felhasználásának csökkentéséhez.

  • Addig hordd a farmered, amíg teljesen el nem használódik! Ha végképp rá is unsz egy-egy darabra, akkor se dobd ki, hanem inkább ajándékozd el, vagy cseréld el ismerőseiddel!

  • Vásárolj használt farmert! Így nemcsak nem kell új terméket előállítani, de a korábbi tulajdonosa valószínűleg már párszor kimosta, ezért kevés az esélye, hogy még mindig vegyszermaradvány legyen benne. 

Fotó: vpasson

A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-11-D-0007 pályázat keretében valósult meg.

 

***

Tetszik a TudatosVásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn.

Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!Oszd meg a cikket a facebookon!

Klikkelj a cikk címe mellett!



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében