• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Házi praktikák a szobanövény-gondozáshoz

2009.07.28. /

Otthonunk, lakásunk belső tereit a bútorok és kiegészítők mellett elsősorban szobanövényeink teszik otthonossá. Megfelelő gondoskodás mellett sokáig megőrzik szépségüket.

Már a megfelelő környezet kialakításával is sokat tehetünk azért, hogy a szobanövényeink hosszú távon jól érezzék magukat, és ne tizedeljék meg őket különféle betegségek. Nézzük, mire érdemes figyelni!

 

Fény

Nagyon fontos, hogy a növényeket az ablakhoz minél közelebb helyezzük el, hiszen a lakás sötét zugaiban vagy akár az emberi szemmel „fényesnek" tűnő sarkokban számukra már nem mindig megfelelő a fényviszony. Amennyiben van lehetőség rá, a nyári időszakban (áprilistól akár október végéig), vagy az első fagyokig szobanövényeink többségét érdemes a szabadban (ablakpárkányon, gangon, lépcsőházban, teraszon) nevelni.

Természetes fényben ugyanis a levelek szebben színeződnek, a növények több virággal örvendeztetnek meg. Eközben a növény is jobban megedződik, és sokkal ellenállóbb lesz a kártevőkkel, kórokozókkal szemben.

Természetesen a szobanövények „rideg tartásának" is vannak szabályai. Amikor kitesszük őket a szabadba, nem árt az óvatosság. A legfontosabb, hogy soha ne tegyük a növényt egyből a tűző, déli napsütésre, hanem fokozatosan szoktassuk a közvetlen napfényhez.

Egy kellemesen meleg, napsütötte áprilisi napon könnyen megéghet a növény levele, amely addig csak az ablakon keresztül kapta a szűrt fényt. A nyári időszakban a szabadban nevelt szobanövények viszont őszre megerősödnek, megsokszorozzák méretüket, és ellenállóbbak lesznek a téli, fényszegény időszakban.

 

Víz

A szobanövények öntözésénél a „kevesebb több" alapelvet kövessük! Noha természetesen nincsen arra általános recept, hogy melyik szobanövényt hogyan és mennyit kell öntözni, és még ugyanazon növény eltérő viszonyok közt is más-más gondozást igényel, inkább locsoljunk mértékkel! (Ld. Szobanövények: Melyiket válasszam? >>>)

Szobanövényeink nem párologtatnak el annyi vizet, amennyit szabadba ültetett társaik, ezért öntözési szokásainkat igyekezzünk a fény- és hőmérsékleti viszonyokhoz igazítani. Másként öntözzünk a téli, fényszegény időszakban és másként a nyári hónapok alatt!

Egy világos lakásban, ahol a növények az ablakhoz közel vannak, egész évben indokolt lehet a heti kétszeri öntözés, míg egy sötét helyen még a heti egyszeri locsolás is sok lehet.

 

Hőviszonyok

A téli időszakban a szobanövényeknek problémát jelent a fűtés. Ez ugyanis felbillenti a fény-víz-hő egyensúlyt, hiszen a relatíve kevés fény mellett egyenletes „nyári" hőmérséklet van jelen, amely bizony vízigénnyel jár. Ilyenkor a növények földje hamarabb kiszárad, a lelkes kertész ezt látván többet locsol, és a növény következésképpen megnyúlt szárat, halvány leveleket hoz.

Fontos tehát, hogy a téli időszakban - ha tudjuk - csökkentsük a szobahőmérséklet (ezzel széndioxid-kibocsátásunk is csökken), és mérsékeljük az öntözést, hiszen a természetes magyarországi fényviszonyok ilyenkor nem tesznek lehetővé nagy párologtatást.

A nyári időszakban azonban a megnőtt fényösszeggel nagyobb vízigény jár, ilyenkor a szabadban „nyaraló" kedvencek akár napi öntözést is igényelhetnek.

 

Ültetőközeg

Szobanövényeink ültetőközege leggyakrabban virágföldkeverék, agyaggranulátum, tőzeg, homok avagy víz (hidrokultúra). Sokszor tapasztaljuk, hogy az ajándékba kapott vagy a virágboltból beszerzett növény, amely a kirakatban ontja a virágokat, néhány nap vagy hét elteltével már nem a lakás dísze.

Fontos tudni, hogy az üvegházakban nevelt szobanövények közege az esetek többségében tőzeg (világos- vagy sötétbarna anyag, amely könnyen felismerhető arról, hogyha kiszárad, nagyon könnyű lesz), amely - ellentétben a különféle virágföldkeverékekkel - azon kívül, hogy jó víztartó, semmilyen tápanyagot nem tartalmaz, hiszen azt a modern termesztőrendszerekben tápoldattal kapja a növény.

Ezért lényeges, hogy új szerzeményünket minél hamarabb ültessük át virágföldbe, amelyből a gyökerek már fel is tudják venni a növekedéshez, virágzáshoz szükséges anyagokat.

Átültetéskor nézzük meg a gyökér állapotát, és ha a föld- vagy tőzeglabda erősen át van hálózva, érdemes már egy mérettel nagyobb cserepet választani. Ha azonban a növény gyökere laza és nem túl fejlett, maradjon meg az eredeti méretű cserép, csak a tőzeget cseréljük ki virágföldre.

A túl nagy cserépben ugyanis a gyenge gyökerű növény nem tudja felvenni a túlzott vízmennyiséget, így a felesleges víz pang, a növény pedig elkezd rothadni.

 

A szerző kertészmérnök

Kép [cc] matt

 

A cikk az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával készült.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében