| Csikós Attila
Szívóerő
Megszeppenten állok az óriásplakát előtt. A képen bájos kisded hajol anyja keblei felé, míg körben egy ismert, háztartási gépeket gyártó cég vásárlásra buzdító felhívása olvasható.
E gyöngéd és otthonos képi metaforával épp porszívót proponálnak nekem, ami felettébb tiszteletre méltó szellemi teljesítményre utal. Magam nem vagyok a szellem embere, egyszerű író vagyok, s gondterhelten próbálom megfejteni az enigmatikus üzenetet. Tisztítsuk meg rögvest a női melleket, gondolom sietve, de ez oly bonyolult, félreérthető és dehonesztáló tartalmakkal átszőtt mondanivaló, melyet szörnyű olvasatlanságomban föl nem foghatok.
A gyerek, mint porszívó párhuzam sokkal letisztultabb gondolkodásra utal, még azt is sejteni vélem, hogy a hirdetés a divatos tápszerek ellen száll síkra, s az ételporok helyett az anyatej éltető erejét kívánja népszerűsíteni. Talán csak azt az erőt hivatott bemutatni, amivel egy gyermek életre lélegzi magát. Talán a „porból lettünk, porrá leszünk” felsóhajtásra utal kissé patetikusan.
Nagy kár, hogy ilyen szegényes fantáziával áldott meg az Isten, s hogy szellememet sem csiszolták kellőképpen az emel(l)kedett hangulatú tömegkommunikációs szakemberek. Leginkább azt sajnálom azonban, hogy valamely rejtélyes kór támadta meg az agyam, minek következtében egyszerű dolgokon is elgondolkodom, s nem szopom be mindjárt a megművelt lelkű üzletemberek baromságait.