A Magyarországon kereskedelmi forgalomba kerülő legtöbb háztartási gépen kötelező elhelyezni az energiacímkét. Jogszabályaink és az uniós szabályozás is meghatározza, milyen háztartási gépen milyen adattartalommal kell tájékoztatni a vásárlókat az energiafelhasználásról, valamint egyes esetekben a vízfelhasználásról, zajterhelésről és természetesen a termék környezetbarát mivoltáról.

Hazánk energiaszükségletének 40%-a a háztartásokban kerül felhasználásra. Egy átlagos háztartás energiaköltségének 30%-át a háztartási gépek által felhasznált energia díja teszi ki. A környezetvédelmi megfontolásokon túl már csak ezért is érdemes a háztartási gépek vásárlásánál is szem előtt tartani az energiatakarékosságot.

A Kötháló vizsgálatának céljai között szerepelt a jogszabályokban meghatározott energiahatékonysági címkék használatának kontrollja, a reklámújságokban található adatok összehasonlítása a háztartási eszközökön található valós adatokkal, és annak felmérése, hogy a fogyasztók mennyire tartják szem előtt vásárláskor az energiatakarékosságot.

Az ország 24 településének 150 üzletében végzett felmérés során 7239 háztartási gépet, köztük 3050 hűtőt és fagyasztót, 2389 mosógépet, villanytűzhelyeket, mosogatógépeket, mosó-szárítógépeket, és légkondicionáló berendezéseket vizsgáltak. A felmérést végzők a legnagyobb százalékban a légkondicionáló berendezések (mintegy 70%-ban) és a villanytűzhelyek esetében (mintegy 25%-ban) nem találtak egyáltalán energiacímkét a terméken. A kritikus termékkategóriákon kívül, a többi háztartási gép 10-15%-nál nem található meg a címke.

A felmérés során vizsgálták azt is, hogy az eladók mennyire tudják tájékoztatni a vásárlókat a háztartási gépek energiahatékonyságáról, műszaki adatairól, mennyire tájékozottak a címke tartalmáról. Általánosságban megállapítható, hogy az eladók tájékozottak ezen a téren, ami fontos a vevő szempontjából is. A „multik” eladóiból hiányzik a kereskedői szellemiség és sok esetben a szakértelem is, míg a kisboltok esetén segítőkészebbek, tájékozottabbak az eladók (akik sok esetben egyben maguk a tulajdonosok).

A felmérések során néhány érdekességgel is találkoztak a Köthaló munkatársai. Az ország nyugati felén előfordult, hogy euróban volt az ár feltüntetve, és a felmérést végzőt németül szólították meg. Volt olyan eset, ahol nem engedték a felmérés elvégzését. Sok esetben volt látható, hogy a biankó címkére ráragasztott adatok elcsúsztak, így megtévesztőek lehetnek a rajta feltüntetett adatok.

A kutatás alapján megállapítható, hogy csak az üzleten múlik, hogyan vannak felcímkézve a termékek. A címke viszont önmagában édeskevés ahhoz, hogy korrekt tájékoztatást kapjon a vevő. Mi az, hogy szabványos teríték? Hány tagú családra vonatkozik? Miért van ott a címkén, hogy a tényleges energiafogyasztás a feltüntetett értéktől eltérő?

A magára maradt fogyasztót segíti a tájékozódásban az Energia Klub energiacimkézésről szóló kiadványa.