A génmanipulált élelmiszerek
ellen a kezdetektől fogva tiltakoznak a környezetvédők. A génmanipuláció
lényege, hogy az egy fajba – leggyakrabban repcébe, kukoricába,
szójába – egy másik, akár teljesen különböző faj génjeit ültetik
át, valamilyen átlagon felüli eredmény reményében.

A génmódosítás nem egyszerűen
növénynemesítés, amikor például az egyik körtefajta ágát oltják rá a
másik körtefajtára. Az új technológia esetében például összekeverhetik az állati
és növényi géneket, azaz az évezredes evolúció során kialakult génkészletet
nagyon radikális beavatkozásnak teszik ki.

A környezetvédők félelme, hogy a génkészlet
módosítása előreláthatatlan és kiszámíthatatlan kockázatok forrása lehet. Nem
lehet tudni, hogy milyen károkat okoz a természetes fajgazdagságban, a
génmódosított termékek fogyasztása pedig ismeretlen mértékű kockázatokat rejthet
az emberi egészség számára.

A génmanipulált élelmiszerekkel kapcsolatos
laboratóriumi vizsgálatok eltérő eredményeket hoztak. Nincs megnyugtató
válasz veszélytelenségüket illetően. Az elmúlt évtizedben több vegyi
anyaggal és gyógyszerrel is megtörtént, hogy a minden kétséget kizáró tesztelés
előtt hozták őket forgalomba, és csak akkor derült fény egészségkárosító
hatásukra, amikor több millió ember vásárolta ezeket a piacon.

Általában magasabb termésátlagot, rovarokkal vagy
vegyszerekkel szembeni erősebb ellenállást várnak el a génmódosított
terményektől. Több kísérletből is kiderült azonban, hogy nem hozzák jobb
eredményeket, sőt nemegyszer gyengébben is teljesítenek. A
génmanipulált terményekkel teli ültetvények talajában gyakran erős
koncentrációban jelennek meg a növények által kiválasztott toxikus, mérgező
anyagok. Az is több esetben bizonyítást nyert, hogy a manipulált termények
szervezetbe jutása felerősíti a különböző allergiákra való hajlamot.

A fenti kétségek ellenére az Egyesült Államok
elkezdte, és intenzíven folytatja a génmanipulált termények
kereskedelmét. Sőt, az amerikai kormány hivatalosan is panaszt tett a
Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) az Európai Unió ellen, amely korábban
moratóriumot hirdetett a génmanipulált termékek kereskedelmére. Az USA azt
állítja, hogy az Európai Unió korlátozza az érvényben lévő szabadkereskedelmi
szerződéseket azzal, hogy 1998 óta nem hajlandó határain belülre engedni a
génmanipulált élelmiszereket. Továbbá az USA azt sem hajlandó elfogadni, hogy
megfelelő módon címkézzék a génmódosított összetevőt tartalmazó termékeket. Az
EU viszont az ismeretlen kockázatok mellett azokra a felmérésekre hivatkozik,
amelyek szerint az európai fogyasztók többsége elutasítja az élelmiszeripari
génmanipulációt.

A környezetvédők szerint az amerikai kormány
elsősorban a biotechnológiai cégek milliárdos érdekeit szolgálja a
génmanipuláció támogatásával. Felróják azt is, hogy a génmanipulált termékek
korlátozzák a fogyasztók szabad választáshoz való jogát, a gazdákat az amerikai
óriáscégektől teszik függővé, és aláássák a fejlődő országokban az
élelmiszerbiztonságot.

Hogy véleményüknek és tiltakozásuknak hangot adjanak,
a környezetvédők „Harapj Vissza!” címmel nemzetközi tiltakozó kampányt
indítottak, amelyhez José Bové, az ismert francia globalizáció-kritikus
és biogazda, valamint Desmond Tutu, dél-afrikai püspök, emberjogi aktivista
mellett az Európai Parlament több képviselője, világszinten pedig több mint 200
civilszervezet csatlakozott.

Magyarországon 2003. nyarán 35 civilszervezet
tiltakozó petíciót nyújtott át a magyar kormánynak és a genfi WTO-nagykövetnek.
A szervezetek továbbra is várják a civil támogatók jelentkezését

A nemzetközi petíciót magyar nyelven is alá lehet
írni. Ha egyetértesz az üggyel, írd alá Te is! A tiltakozó szöveget és a további
tennivalókat megtalálhatod a Harapj Vissza!
kampányoldalon.