fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Plázakultúra

| Simányi Léna

A cím hallatán bizonyára sok olvasó szemöldöke emelkedik kérdőn fölfelé, miközben szája ironikus mosolyra görbül: „Szép kis kultúra, mondhatom. A plázában aztán minden van, de kultúra…?!”

Tekintetbe véve azonban a plázákban hömpölygő tömeget,
érdemes egy kicsit közelebbről megvizsgálnunk a jelenséget, mielőtt egy laza
mozdulattal az e célra kialakított sztereotípiába sorolnánk plázalátogató
társainkat.

Miért is szeretik hát oly sokan a plázát? És fordítva: miért
vált ki a pláza másokból szokatlanul erős ellenszenvet? E kérdések
megválaszolásához interjúkat készítettem mindkét vélemény képviselőivel.

A bevásárlóközpontok legkézenfekvőbb erénye, hogy valóban
megkönnyítik a vásárlást: egy gyalogosan is könnyen bejárható, fedett térben a
vásárlók gyorsan és kényelmesen beszerezhetnek mindent, amit szeretnének,
áttekinthetik a választékot és összehasonlíthatják az árakat. A
bevásárlóközpont sok látogató számára nem más, mint üzletek összessége, amelyek
történetesen egy helyen vannak: sokan célirányosan a közértbe jönnek
bevásárolni, a moziba egy filmet megnézni vagy a cipőboltokat átfésülni. Vannak
azonban olyan látogatók is, akik számára a plázahangulat egyedülálló vonzerőt
jelent, és a „plázázás” a szabadidő eltöltésének egyik meghatározó formájává
válik. E vonzerő megértése érdekében végeztem egy kutatást a legilletékesebb
csoport, a „plázában lógó fiatalok” körében, a Westend bevásárlóközpontban. A
megkérdezett fiatalok többsége szerint a pláza legfőbb vonzereje a sokszínűsége:
a bevásárlóközpontban különféle programok kínálkoznak, a vásárláson kívül lehet
moziba menni, biliárdozni, enni, a tetőteraszon vagy a szökőkútnál üldögélni,
gördeszkázni, melyek a plázában lógó fiatalok programjainak sokkal nagyobb
részét teszik ki, mint maga a vásárlás. Vannak, akik valóban ki is használják a
kínálkozó lehetőségeket, amolyan plázarítust alakítanak ki, melyek mindig
azonos szakaszokból állnak: üldögélés, mozi, cigarettázás a tetőteraszon, evés
a földszinti büfék valamelyikében. A többség számára a sokféle lehetőség
azonban inkább a kaland, kiszámíthatatlanság ígéretét hordozza, az benne a jó,
hogy „bármit lehet csinálni”. (Igaz, a „bármiből” pénz híján valójában elég
kevés valósul meg.)

A második legfontosabb tulajdonság, ami miatt a fiatalok a
plázát részesítik előnyben, a belső környezet: véleményük szerint fontos, hogy
a „pláza jól néz ki, jó zene szól, és mindig kellemes az idő”. Ez talán
megmagyarázza azt, hogy miért pont a plázába mennek mozizni, beszélgetni,
cigizni, amikor ezeket a tevékenységeket a városban máshol is lehetne művelni.
A pláza olyan, mint egy miniatűr város a városban – gondoljunk csak a terekre,
szökőkutakra, utcanevekkel ellátott boltsorokra; ám a valódi várossal
ellentétben átlátható, fedett, kiszámítható és biztonságos.

A harmadik szempont a választék bősége. A megkérdezettek
szerint az egy helyen megtalálható óriási választék, amellett, hogy gyorsabbá
teheti a vásárlást, lehetővé teszi, hogy minden alternatívát mérlegeljenek, és képesek
legyenek végül a lehető legjobb döntést meghozni.

Fontos kiemelni, hogy a pláza a fiatalok számára elsősorban
nem a vásárlási lehetőségek miatt vonzó (a megkérdezettek egyharmada általában
egyáltalán nem költ, további egyharmada pedig mindössze 500 Ft körüli
összeget). A bevásárlóközpont sokkal inkább egy olyan hely számukra, ahol találkozhatnak
a barátaikkal, illetve új embereket ismerhetnek meg.

„Ha nem mehetek sehova, akkor otthon rohadok, egész nap
bámulom a tévét.”

“Hova máshova mehetnénk? Most otthon nem lehet, mert az
unalmas. Vagy kocsmába, de hát ott…mindig oda se lehet járni. Hát ilyen
helyekre lehet beülni csak. Diszkóban nem igazán lehet beszélgetni, ismerkedni
se. Én mondjuk még itt se próbáltam, de itt lehet. Van, akinek sikerült. Már
hallottam ilyet.”

„Leejt egy lány egy hamburgert, odamész, fölveszed, leülsz
mellé, ilyenek…”

Az interjúrészletekből az derül ki, hogy a pláza olyan hely,
amely lehetővé teszi a közösségi életet. Ezt támasztja alá az is, hogy a
megkérdezettek többsége 2-3 barátjával vagy nagyobb társasággal jár ide.

A pláza mellett szóló vélemények elsősorban a bevásárlóközpont
által nyújtott konkrét előnyökre vonatkoznak. Ezzel szemben a plázakultúrát
elítélők tábora inkább morális kifogásokkal él azon életformával, értékrenddel
szemben, melyet számukra a plázák szimbolizálnak. Negatív véleményük alapja az
az elképzelés, mely szerint a plázákba unalmukban járnak a fiatalok, és az ott
eltöltött idő fő jellemzője a céltalanság.

„Hát annál unalmasabb időtöltést el sem tudok képzelni!
Megőrülnék, hogyha nekem bármelyik plázában kéne naponta csattognom órákat.
Csak célirányosan. [Szerintem, akik oda járnak] butuskák, primitívek,
igénytelenek. Ahelyett, hogy elmennének egy múzeumba, egy moziba, egy
színházba, könyvtárba, ahova az ember akkor jár, ha nincs családja, és ilyen
helyekre járhat. Ahelyett, hogy a plázában korzóznak le-föl, és minden szart
megvesznek, amit meglátnak.”

„Diákok? Hát ez is szomorú. Azért mert nem ez lenne a
dolguk. Nem ezekre az impulzusokra lenne szükségük…hanem sokkal jobban tennék,
ha mondjuk közösségbe járnának, ha eljárnának mondjuk táncórára, és nekik is sokkal
jobb lenne… Tehát igazándiból ez olyan céltalanság, és nagyon kemény szerintem,
ha már ilyen tinédzserek céltalanok. Akkor, amikor pont a legmarkánsabban
kellene megfogalmazódnia a célnak, azért küzdeni, lázadni, alkotni…”

Az ellenvéleményekben megfogalmazott kritika az plázalátogatók
felszínes értékrendjére, céltalan életére, a valódi kultúra hiányára épül. A
kutatás szerint azonban a plázában lógó fiatalok értékrend szempontjából nem
tekinthetők markánsan elkülönülő csoportnak, sőt céljaik – melyek között első
helyen a család szerepel – egybevágnak az őket kritizálókéval. Az sem igaz
továbbá, hogy a plázát unalomból látogatnák: az ötven megkérdezett közül
mindössze egy értett egyet ezzel az állítással: „Ha rossz kedvem van, vagy
unatkozom, feldobom magam egy kis vásárlással.”

Szerintem a pláza és látogatói inkább szimbólumai, semmint
valódi megtestesítői egy sokkal összetettebb folyamatnak, melynek lényegét a
plázaellenes véleményt vallók a fogyasztás és a pénz előtérbe kerülésében, a
kultúra hanyatlásában és az individualizációban látják. A plázák
népszerűségének hátterében ugyanakkor sokkal egyszerűbb okok is állhatnak.
Egyrészt az emberek idő hiányában szeretnék vásárlásaikat hatékonyan és gyorsan
letudni, másrészt a plázák vették át azoknak az ingyenes és ily módon mindenki
számára hozzáférhető közösségi tereknek a szerepét, melyet megjelenésük előtt a
művelődési házak, közösségi helységek biztosítottak. A plázakultúra hátterében
nem feltétlenül a vásárlási mánia, hanem épp az ellenkezője, a pénzhiány is
állhat. Napjainkban sajnos egy átlagos, kis vagy semmilyen zsebpénzzel
rendelkező fiatal számára a pláza nem a több ezer forintba kerülő színházzal,
hanem a magányosan otthon ücsörgéssel szemben választott alternatíva. Ha nem
szeretnénk, hogy a fiatalok közösségi életüket árucikkek közt éljék, akkor
inkább olyan új tereket kellene létrehoznunk, melyek a plázákhoz hasonlóan
ingyenesek, biztonságosak és társas időtöltési lehetőségeket, megfizethető
kulturális programokat kínálnak.

 

A szerző a London School of Economics and
Political Science (Department of Sociology) és a Budapest Corvinus Egyetem
(Marketingkutatás és Fogyasztói Magatartás Tanszék) doktorandusz hallgatója.

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 10. számában.

Kép [cc] Ange
Soleil
, John
Perivolaris

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Hogyan lehet egészséges és környezettudatos a táplálkozásunk?

Hogyan lehet egészséges és környezettudatos a táplálkozásunk?

2022. február. 13-án tartottuk a Közösségi mezőgazdálkodás és ÖkoKörök családi napot, ahol közelebbről is megismerhették az érdeklődők a Tudatos Vásárlók munkáját. Ezen a napon a közösségi gazdaságok és az ÖkoKörök jutottak főszerephez: az izgalmas előadások és kerekasztal-beszélgetések mellett a vendégek személyesen is találkozhattak a gazdákkal, volt Magcsere, a legkisebbek pedig gyerekprogramok keretében játékosan tanulhattak a […]

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok