| Tudatos Vásárló
Mi a vevői erő?
Jelentős vevői ereje által a vásárló, jelen esetben a nagy tételben beszerző szupermarket, lényegesen kedvezőbb vásárlási feltételeket diktálhat.
Magyarországon sokszor halljuk a gazdasági erőfölény fogalmát, amelynek a kereskedelemre vonatkozó speciális esete a vevői erő. Egyértelmű, hogy ha valamiből többet vásárolnak, kedvezőbb árat érhetnek el, ám a szupermarketek nem csak a méretgazdaságossági okok miatt indokolt előnyöket követelik a beszállítóktól. Hogyan tehetik ezt meg? Úgy, hogy visszaélnek vevői erejükkel.
A szupermarketek vevői ereje kiskereskedelmi hatalmukból fakad. Egyes országokban e láncok bonyolítják az élelmiszereladások közel kétharmadát. A láncok fontos vásárlói a beszállító cégeknek. Meghatározzák, hogy milyen termékek (nem) kerülnek be a kínálatukba, és milyen feltételekkel. Előírhatják továbbá a termék eredetét, a mennyiséget, a minőséget, a szállítás ütemezését, a csomagolást, a visszavásárlási feltételeket és mindezeken túl az árat és a fizetési feltételeket is.
Természetesen az élelmiszer-ellátási láncoknak további szereplői is vannak, például hatalmas nemzetközi gyártók. Ilyen a Procter & Gamble, a Nestlé vagy az Unilever. Még számukra is aggasztó azonban a szupermarketek erőfölénye és az alkupozíciók egyenlőtlensége. A szupermarketeken kívül a márkatulajdonosok, legyenek azok kis- vagy nagyvállalatok, alig találkoznak fogyasztóikkal. A nem márkázott termékek termelői, különösen a mezőgazdasági termelők még kevesebb fogyasztóhoz jutnak el más csatornákon, és alkupozícióik még gyengébbek.
A szupermarketek vevői ereje és kiskereskedelmi súlya kölcsönösen erősíti egymást. Ahogy a kiskereskedelmi piacokon betöltött részesedésük nő, egyre jobb feltételeket tudnak elérni a beszállítóiknál. Minél olcsóbban vásárolnak, annál olcsóbban árusítanak, ami további piaci részesedéshez juttatja őket, és ez tovább növeli vevői erejüket. A vevői erejük nem létezne kiskereskedelmi súlyuk nélkül és viszont. Ezt a körfolyamatot jól szemlélteti a lenti ábra.
A mezőgazdasági termékek, például a friss zöldség és gyümölcs kereskedelmében a szupermarketeknek még könnyebb diktálniuk. Amíg a kiskereskedelmi élelmiszerpiacokat jellemzően 4 vagy 5 nagy szupermarket-csoport uralja, az élelmiszer és élelmiszer-jellegű áruk termelőinek száma több ezer is lehet e termékek esetében. Vagyis: ha a szupermarketnek nem sikerül megállapodni egy beszállítóval, mindig tud találni másikat. Ausztriában az élelmiszer-kiskereskedelemi piac 82%-a három szupermarketlánc kezében összpontosul. Magyarországon az összes eladott élelmiszer 62%-át értékesítik diszkontokban, hiper- vagy szupermarketekben. (A külföldi példákról bővebben itt olvashatsz.)
A beszállítók, szupermarketek és fogyasztók száma közötti kapcsolatot a fenti homokóra ábra szemlélteti. Az ábrán szereplő beszállítók és háztartások száma persze országról országra változik, de a homokóra-forma mindenhol felrajzolható. Általában több ezer beszállítóról, több millió fogyasztóról és csupán néhány szupermarketről beszélhetünk. A szupermarketláncok megingathatatlanul bebetonozták magukat a fogyasztók és a beszállítók közé.
A cikk „A szupermarketláncok beszállítói kapcsolatai a fogyasztók szemszögéből” című kiadványban jelent meg. A kiadvány megjelenését az Európai Unió támogatta. A kiadvány tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete felelős, és az semmi esetre sem tükrözi az Európai Unió álláspontját.