A jelentést a Stockholmi Nemzetközi Vízügyi Intézet (SIWI, Stockholm International Water Institute) az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságának 12., new yorki ülésén mutatta be. Az Intézet a tanulmányban arról számol be, hogy közvetlen összefüggést tártak fel a vízhiány és az emberiség megfelelő táplálkozása között.

A „Víz: több táplálék cseppenként” című tanulmányt a svéd kormány kezdeményezésére a SIWI és a Nemzetközi Vízgazdálkodási Intézet (IWMI, International Water Management Institute) készítette el.

„A vízhiány durva valóság, amely a világ sok részén emberek milliárdjaira hat” – mondta Lena Sommestad, a svéd környezetvédelmi miniszter.

A jelentés szerint olyan új élelmiszergyártási módszerekre van szükség, amelyek csökkentik a folyamatban elvesztett vízmennyiséget. És, teszi hozzá, az ilyen új technológiákat világszerte elérhetővé kell tenni a termelők és a döntéshozók számára is.

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy nem a gyártók, hanem a fogyasztók működtetik a globális élelmiszergyártást. A szerzők szerint a fogyasztói igények kielégítésére való törekvés ösztönzi a gyártókat egyre több víz felhasználására. 646 liter vízre van szükség egy kenyérre való liszt gyártásához. Ez töredéke annak a 8400 liter víznek, amelyre 10 dkg marhahús gyártásához van szükség.

„Napjaink elsőrendű fontosságú kihívása, hogy megtaláljuk a fenntartható fogyasztási és termelési mintákhoz vezető utat, és olyan ösztönzőket és más államigazgatási eszközöket tervezzünk, amelyek segítenek e célok elérésében” mondta Jan Lundqvist a stockholmi intézet munkatársa, a jelentés szerzőinek egyike.

A fejlődő országokban a mezőgazdaság a vízfogyasztás 70 – 90 százalékáért felelős. A SIWI vezető szakértője, Malin Falkenmark elmondása szerint elpárolgás következében hatalmas vízmennyiség veszik el a mezőgazdasági folyamatokban. ”A jelenlegi föld- és vízgazdálkodási gyakorlatban az egészséges étrend évi 1.450.000 liter vizet igényel – ez hetvenszerese annak a napi 60 literes fogyasztásnak, amire egy átlagos háztartásnak szüksége van” – mondta Falkenmark.

A jelentésben felsorolt irányelvek között szerepelnek vízi ökoszisztémák kimerülése elleni védekezés új formái, például a mocsarak megőrzése.

„Az 1990-es évek vége és 2020 között a gabona iránti igény 40 százalékkal fog növekedni, de a Földnek véges a vízkészlete.” – mondta az IWMI igazgatója, Frank Rijsberman. „A jelenlegi gyártási módszerek nem fenntarthatók.”

Egy másik megoldás a nem fenntartható, különösen a vízhiányos területeken meglévő mezőgazdasági támogatások és kereskedelmi korlátozások feltárása és megszüntetése.

Matt Moore
Forrás: www.organicconsumers.org