| Haraszti Anikó
Fogyasztóvédelem
Az ésszerűen eljáró, óvatos vásárló döntéseinek meghozatala során a piacon megjelenő termékek és szolgáltatások, különböző reklámállítások objektív megítélésére, avagy azok közötti objektív rangsorolásra nem vagy csak korlátozottan képes.
A
fogyasztóvédelem nem más, mint a fogyasztók érdekeinek érvényre juttatása a
gazdasági élet szabályozása útján. Célja egyensúly létrehozása a piaci viszonyok
különböző szereplői között annak érdekében, hogy a fogyasztók optimális döntést
hozhassanak, érdekeik hatékonyan érvényesüljenek, és valóra váljon az a
klasszikus piaci alapelv, miszerint a kereslet szabja meg a kínálatot.
1997-ben
törvény fektette le a fogyasztóvédelmi szabályrendszer alapjait, a piaci
magatartások részletes szabályozása pedig folyamatosan módosul és egészül ki az
Európai Unió, a piaci szereplők és végső soron a fogyasztók elvárásainak
megfelelően.
A
fogyasztóvédelem védi a fogyasztók biztonságát, pénztárcáját, biztosítja jogaik
és érdekeik érvényesítését, valamint gondoskodik tájékoztatásukról és arról,
hogy a fogyasztók tisztában legyenek jogaikkal és lehetőségeikkel (oktatási
funkció). Fogyasztóvédelmi feladatokat ellát az állam és intézményei, az
önkormányzatok, civil szervezetek, és gazdálkodó szervezetek
szövetségei.
Fogyasztók érdekeinek
védelme
A forgalomba hozott áruk és
szolgáltatások káros hatásai ellen törvény védi a fogyasztók életét és
egészségét. A gyártó köteles biztonságos terméket előállítani, a forgalmazó nem
hozhat forgalomba olyan terméket, amelyről tudja, illetve tudnia kellene, hogy
nem biztonságos. Azt, hogy milyen a biztonságos áru, elsősorban termékspecifikus
jogszabály vagy nemzeti szabvány határozza meg. Ha ilyen nincs, követelmény,
hogy az áru, ésszerű használatának időtartama alatt ne veszélyeztesse a
fogyasztó életét, egészségét, testi épségét. A kockázatot a lehető legkisebbre
kell csökkenteni, valamint meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a
fogyasztó felmérhesse azt.
A
fogyasztók vagyoni érdekeit az üzletek nyitvatartásával, termékek minőségével,
előállításával, forgalmazásával, csomagolásával, a méréssel, vásárlók könyvével
és árral kapcsolatos rendelkezések védik. A magyar fogyasztóvédelem szigorúan
tiltja a fogyasztók bárminemű megtévesztését, döntési szabadságának
korlátozását, valamint reklámtilalmakat és korlátokat állít
fel.
A
gazdálkodó szervezeteket kétirányú tájékoztatási kötelezettség terheli: a
fogyasztók és hatóságok felé. A fogyasztót tájékoztatni kell az áru és
szolgáltatás tulajdonságairól, jellegzetességeiről, minőségéről, áráról,
használatára vonatkozó utasításokról, az azzal járó veszélyekről. Cél az, hogy a
fogyasztó rendelkezzen annyi és olyan információval, ami alapján vásárlási
döntését szabadon hozhatja meg. A tájékoztatás eszköze a címke, a használati és
kezelési útmutató, a megfelelőségi tanúsítás, az ár feltüntetése. A hatóságok
következetesen lépnek fel bármiféle megtévesztés ellen. A hatóságok felé adott
információk az ellenőrzést könnyítik meg.
A
fogyasztók oktatása elsősorban állami feladat, bár ez az a terület, ahol a
fogyasztói érdekeket képviselő társadalmi szerveztek a legtöbb feladatot
vállalják fel az általános érdekképviseleti munka mellett.
A
fogyasztói jogok érvényesítését a kiterjedt (és bonyolult) hatósági
intézményrendszer, a civil részvétellel működő békéltető testületek és
önkormányzati jegyzőt megillető jogosítványok biztosítják.
A fogyasztóvédelem állami feladatai
és intézményei
A
gazdasági és közlekedési miniszter dolgozza ki Magyarország fogyasztóvédelmi politikai koncepcióját,
jogszabálytervezeteit és terjeszti az Országgyűlés elé. Emellett ellenőrzi
végrehajtásukat és felügyeli a fogyasztóvédelem állami
intézményrendszerét.
Közel
hét éve kezdődött meg a hazai fogyasztóvédelem átfogó reformja, ahol az
alapszabályok lefektetése és keretek megteremtése után olyan részletszabályok
születtek, (vagy módosultak a már létezők), amelyek összhangban állnak az
Európai Unió vonatkozó rendelkezéseivel.
Az
Országgyűlés 2003. februárjában fogadta el a II. középtávú fogyasztóvédelmi
koncepciót, 2003-2006 időszakára, amelynek kiemelt célja a fogyasztók
biztonságának védelme és oktatása, a fogyasztók érdekeit képviselő társadalmi
szervezetek segítése, az állami intézményrendszer fejlesztése, valamint az
interneten keresztül történő kereskedelem fejlesztése és szabályozása, a
speciális körülményeknek megfelelő panaszfórumok
felállítása.
Az állami feladatok végrehajtásának
központi szervezete a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a megyei (és fővárosi)
felügyelőségek. A felügyelőségek többek között a fogyasztók panaszaival és
minőségi kifogásaival kapcsolatos ügyeket intézik, ellenőrzik a vonatkozó
szabályok és hatósági előírások betartását, vizsgalatokat végeznek el, szakmai
segítséget nyújtanak, tanácsadó irodát tartanak fenn, és tájékoztató
kiadványokat készítenek.
A
magyar fogyasztóvédelmi szabályozás bonyolult, a jogszabályok és előírások
betartását a felügyelőségeken túl más piac-felügyeleti tevékenységet ellátó
szervezetek is segítik. Például áram- és gázügyekben a Magyar Energiahivatal,
mobiltelefon-szolgáltatásokkal kapcsolatban a Hírközlési Felügyelet,
tévéműsorral kapcsolatban az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT),
közegészségügyi kérdésekben az Állami Népegészségügyi és
Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), gazdálkodó szervezetek piaci magatartásával
kapcsolatban pedig a Gazdasági Versenyhivatal.
A
fogyasztók és gazdálkodók közötti jogviták a bíróság, valamint a gazdasági
kamarák és civilek által működtetett békéltető testületek előtt rendezhető.
Önkormányzatok
A
helyi önkormányzat képviselőtestülete rendeletei útján a törvényeknél
szigorúbban szabályozhatja többek között az üzletek, piaci árusok, mozgóboltok
működését, köztéri reklámok használatát. Az üzletek, árusok, piacok és vásárok
működésének ellenőrzéséért és engedélyek kiadásáért a jegyző felelős. Ezen kívül
feladatai közé tartozik a minőségi kifogásokkal, minőségtanúsítással,
számlázással kapcsolatos és közérdekű panaszok intézése, valamint jogsértés
észlelése esetén eljárást kezdeményez a. hatóságoknál.
Civilek
A
fogyasztóvédelem hatékony érvényesülését nagyban segítik a különböző
feladatokkal foglalkozó társadalmi szervezetek és szövetségeik. Tájékoztató,
tanácsadó és oktatási feladatokat látnak el, véleményezik a fogyasztókat érintő
jogszabálytervezeteket és képviselik a fogyasztók érdekeit, pert kezdeményeznek
fogyasztók széles körét érintő ügyekben, kapcsolatot tartanak fenn hazai és
nemzetközi szervezetekkel.