“Nem csak a klíma miatt nem növekszik itthon a rizstermesztés”
A legtöbb ember számára már nem új információ, hogy bár a rizs termőterületeinek nagy része Ázsiában található, sőt a világ rizs termesztésének 90%-a ott történik, a gabona Európában, és azon belül Magyarországon is megterem. A hazai termesztés egyik fő képviselője a családi vállalkozásként működő Valoryz. Valentinyi Fruzsina cégvezetővel a rizsekben lévő esetleges szennyeződésről, a magyar rizs minőségéről, a risztermesztés fenntarthatóbbá tételének lehetőségeiről beszélgettünk, és arról, hogyan segíti a zero waste-et rizsitaluk, a Ricely?
A fő európai rizstermelő még mindig Olaszország, ahogy a rizs fogyasztásának és a rizses ételeknek sokkal nagyobb hagyománya van, mint nálunk. Ettől függetlenül a dél-európai országok mellett nálunk is viszonylag jelentős rizstermesztés folyik, hiszen az Alföldön több termelő is foglalkozik már rizzsel. Az azonban bizonyos, hogy – jelenleg legalábbis,- a magyar Alföld a határvidéke az európai rizstermesztésnek, ennél északabbra vagy éppen keletebbre már nem alkalmas az időjárás a növény termesztésére. Már a mi klímánknak is akadnak korlátai, például csak évente egyszer lehetséges a rizs betakarítása, szemben néhány ázsiai országgal.
Több száz éve termesztik a hazai rizst
A rizstermesztés korántsem valami 21. századi hóbort, már több száz éve foglalkoznak vele az Alföldön. A rizs, mint táplálék még a török hódoltság idejében terjed el Magyarországon, bár igaz, hogy sosem lett fő táplálékforrás, – ma sem az. A rizstermesztés fénykora Magyarországon az 1950-es években volt, amikor mintegy 50 ezer hektárt tettek ki a magyar rizsföldek. Ehhez képest jelenleg hazánkban 3400 hektáron termelnek rizst, a területek egyik fele Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében másik fele Békés vármegyében, a Körös vonalában, Békés városától Szarvasig terül el. A megművelt terület már jó pár éve stagnál, nem tűnik tehát úgy, hogy a jövőben hatalmas robbanás lenne várható a hazai rizstermesztésben.
A hazai rizstermesztés egyik fontos, és dinamikusan fejlődő képviselője a Valoryz, ami egy olyan családi vállalkozás, mely kifejezetten a rizs termesztésével és feldolgozásával foglalkozik. Valentinyi Károly, a cég alapítója az 1980-as évek közepén rizstelepek tervezése során találkozott először a rizzsel, mint növénnyel, és hamarosan annyira közel került hozzá, hogy 1993 óta maga is termesztéssel foglalkozik. Később csatlakozott hozzá lánya, Valentinyi Fruzsina is, akivel ma már együtt vezetik a céget. Fruzsina neve ma már egyébként egy új rizsfajta nevét is viseli, a Valoryz ugyanis az alapanyag fejlesztésben és a rizs fajtafenntartásban is közreműködik, egyik közösen bejelentett fajtájuk a “Fruzsina M” már termesztésbe is került.
Majdnem Japán
A cég működéséről és a hazai rizstermesztésről és annak fenntarthatóságáról Valentiny Fruzsinával beszélgettünk, aki éppen egy egyhetes japán utazásról tért vissza, ahol a rizstermesztést és a rizs feldolgozáshoz használt eszközöket és berendezéseket tanulmányozta. Mint mondja, Japán a mi szempontunkból azért is érdekes, mert klímája nagyon hasonló Magyarországéhoz. Bár ott is van egy Ázsiában szokásos monszunosabb június, alapvetően a hideg tél és a négy évszak váltakozása jellemzi az országot, így ők is csak évente egyszer aratják a rizst, ugyanúgy, mint mi. Míg Ázsia egyes részein, például Kínában vagy Thaiföldön évente kétszer (sőt, ha palántáról nevelik a rizst, akár háromszor) takarítják be a gabonát, így sokkal nagyobb hozamot tudnak elérni.
A rizs egy bonyolult növény
Mint Fruzsina elmondta, ők évente egyre nagyobb területen, jelenleg 180 hektáron termelnek saját maguk, de a rizstermesztés nagy részét szerződött termelőkkel végzik, akik számára a vetőmagot biztosítják.
Fruzsina szerint egyébként nem csak a klíma miatt nem növekszik itthon a rizstermesztés, hanem azért sem, mert a rizs egy bonyolult növény, jóval több odafigyelést igényel, mint a búza vagy a kukorica termesztése, ami már bevett sztenderdek alapján működik. A rizsnél folyamatosan figyelni kell a vízmennyiség szabályozására, illetve az elárasztásra, mely itthon a Körös holtágának vizéből történik, az ő földjeik is a Körös mentén találhatók. A víz átemeléséhez természetesen szivattyúkra van szükség, mely a termesztés költségeit növeli.
A klíma és a költségek mellett persze más okai is vannak annak, hogy a rizs termőterülete nem túl nagy, például mert a rizs itthon nem képezi a táplálkoznak olyan szerves részét, mint a világ más országaiban. Ennek ellenére a hazai rizsfogyasztás folyamatosan nő, a KSH adatai szerint míg 2014-ben az egy főre jutó mennyiség csak 4,1 kilogramm volt, addig 2019-re már elérte 6,3 kilót. Ami persze még semmi egy átlagos ázsiai ember fogyasztásához, ami évi 77 kiló, de Kínában az évi 100 kilogrammot is elérheti.
Mennyire fenntartható növény a rizs?
Bár a rizs finom és tápláló, a Föld jelentős hányadának, több, mint 3,5 milliárd embernek szolgál alapvető táplálékul, gyakran felmerül vele szemben, hogy termesztése nem túl fenntartható, rengeteg vizet igényel ugyanis. És ne feledjük, hogy hatalmas mennyiségről beszélünk, a világ éves rizs fogyasztása több, mint 500 millió tonna, és ez a szám évről évre növekszik.
Nézzük meg ezt egy kicsit közelebbről! 1 kg rizs előállításához több mint ezer, egészen pontosan 1111 liter vízre van szükség. Ennél is több vizet igényel azonban a búza termesztése, amihez közel 1500 liter víz kell. Ez azonban olyan szempontból becsapós, hogy a búzának nagyobb az energiatartalma is, így 100 kalória elfogyasztásához 45 liter, ugyanennyi rizs elfogyasztásához 80 liter vízre van szükség. A gabonák közül ennél csak a rozs és a quinoa termesztése igényel több vizet. Mindez a krumpli esetében mindössze 201 liter, – egy kiló krumpli termesztéshez 200 liter víz kell, a rizsnek teát az ötöde. Ilyen szempontból a krumpli jóval fenntarthatóbb növény mint a rizs, nem véletlen egyébként, hogy a mi éghajlatunkon inkább az a növény terjedt el.
Bébiételek alapanyaga
Fruzsina is úgy tapasztalja, hogy a magyar piacra rizst termeszteni még nem nagyon éri meg, ők a termelésük 90 százalékát exportként adják el. Szállítanak többek között Németországba, Litvániába, Horvátországba és Szlovákiába is. Mint mondja, termékeik azért is különösen keresettek, mert nagyon odafigyelek a rizs minőségére és nehézfémtartalmára, ami számos rizs esetében probléma. Fruzsina szerint a boltokban kapható rizsek felnőtt számára semmi veszélyt nem hordoznak, de arra nem feltétlenül alkalmasak, hogy kisgyermekek fogyasszák őket.
2022-ben értékeltük a bébiételeket: tartalmaznak-e káros anyagokat, elegendő egészséges zsírokkal és ásványi anyaggal -például vassal, cinkkel és jóddal – látják-e el a hat hónapos babákat. A teszt eredményéhez most 10% kedvezménnyel juthatsz hozzá, ha Szupertagunk leszel.
A rizs szempontjából a legkockázatosabb a nehézfémek közül a szervetlen arzén, de az Ázsiából importált rizsek közül sok tartalmaz kadmiumot is, ami leginkább a műtrágyából kerül a rizsekbe. A Valoryz által termelt rizs szervetlen arzéntartalma szinte nulla, más, főleg ázsiai rizsek esetében ez az érték a 0,25 mg/kg-ot is elérheti, abból azonban már nem lehet bébiétel. Márpedig a bébiételeknek az egyik leggyakoribb összetevője a rizs, mint gluténmentes gabona. Az általuk termelt rizs egy része bio – ez különösen népszerű külföldön, – ami azt jelenti, hogy még szigorúbban vizsgálják az esetleges vegyszer, nehézfém és gluténmaradványokat.
Érdekes egyébként, hogy
a nehézfém nagy része a rizs héjában gyűlik össze, így a rizs az a gabona, amit kivételesen érdemesebb lehet hántoltan fogyasztani – a barna rizs helyett tehát a fehéret.
A hazai rizsek nagy része azonban mentes a nehéz fémektől, ezért is érdemes ezeket választani. Mint Fruzsina hangsúlyozza, még nem teljesen tisztázott, hogy az arzén hogyan kerül a rizsbe, de az biztos, hogy valamilyen szinten az árasztással van összefüggésben. Itthon a Körös vize kiváló öntözővizet szolgáltat és teljesen mentes a nehézfémektől.
Rizstermesztés árasztás nélkül?
Az biztos, hogy a jövőben a rizstermesztés hatalmas kihívások elé néz,
Brazíliában és Olaszországban már előrehaladott kísérletek folynak az öntözéses, azaz nem árasztásos rizstermelést illetően.
Az eredmények biztatónak tűnnek. Mint Fruzsina hangsúlyozza, a “szárazon” termelt rizsnek egyrészt az arzén tartalma is alacsonyabb, másrészt kevesebb a vízigénye is. Ez a szempont ugyanis a jövőben igencsak fontos lesz majd. És nem csak azért, mert a klímaváltozás miatt a jövőben kevesebb és kiszámíthatatlanabb lesz a vízhozzáférés, – bár ez is egy nagyon fontos szempont. De van más is.
Kevesen tudják, hogy a rizstermesztés jelentős metántermelődéssel jár. A földek elárasztása során ugyanis a vízben lévő mikrobák lebontják a szerves anyagokat, ez a folyamat azonban metánt bocsát a levegőbe. Ez a mennyiség pedig egyes becslések szerint igen jelentős, – világszinten ugyanolyan káros lehet a klímára nézve, mint mondjuk 1200 szénerőmű. Ami nem csoda, hiszen a földön jelenleg 3,5 milliárd ember alapvető élelmiszer a rizs, 2021-ben a rizs termesztése meghaladta a 788 tonnát. Nagyon fontos lesz tehát a jövőben a rizs termesztésének megújítása és az árasztás visszaszorítása. Azért is, mert a gluténmentes táplálkozás terjedésével a rizsfogyasztás szerte a világon növekszik.
“Nagyon nagy feladat lesz a jövőben az alacsony vízfelhasználás mellett a megfelelő hozam elérése, de nem csak a rizs esetében, hanem lassan minden szántóföldi kultúrában” – mondja Fruzsina, aki szerint tavaly nálunk is bebizonyosodott, hogy még az Alföldön sincs mindig elég öntözővíz. És bár idén ingyenes öntözővízzel támogatja a kormány a gazdákat, Fruzsina hangsúlyozza, hogy ők a továbbiakban is igyekeznek minél kevesebb víz használatával megoldani a rizs termesztését, és erre biztatják a velük együttműködő gazdákat is.
A rizs minden porcikája értékes alapanyag
Fruzsina számára egyébként nagyon fontos a fenntarthatóság, és ezt a szemléletet behozta a családi vállalkozásba is. Filozófiájuk, hogy a rizsnek minden részét felhasználják, hiszen nem csak a rizstermesztéssel, hanem feldolgozással is foglalkoznak, így készítenek, rizslisztet, rizsdarát, rizskorpát is. A rizsliszt felhasználásának egyik módja például legnépszerűbb termékük a Ricely ital, amit Fruzsina talált és fejlesztett ki.
Hamarosan publikáljuk rizstej italokat minősítő tesztünket! Látogass el tesztes oldalunkra, hátha már ott is van!
“Maga a Ricely termék volt a diplomamunkám az élelmiszermérnöki karon. Arra akartam megoldást, hogy ha nincs időm enni, de nem akarok gyorsétterembe menni, mivel tudom ezt a problémát a leghatékonyabban megoldani.”
A Ricely nem rizstej, amiből már sok van a magyar piacon, hanem egy rizsliszttel sűrített gyümölcsös frissítő ital. A Ricely attól is különleges, hogy kizárólag magyar rizsből készül, glutén- és laktózmentes, így az allergiával élők is fogyaszthatják. Ez egyébként nem teljesen magától értetődő, hiszen aki a rizsen kívül más gabonát is beenged például egy üzembe, az nem tudja garantálni a teljes gluténmentességet, a Valoryz azonban kizárólag rizsfeldolgozással foglalkozik.
Fruzsina leginkább reggeli italnak szánja a Ricely-t, de mint hangsúlyozza, a nap bármely időszakában fogyasztható, hiszen könnyen felszívódó szénhidrátot , 8 % rizslisztet tartalmaz. A Ricely egyébként nem csak itthon népszerű, Fruzsi most Japánban is bemutatta, ahol szintén igen kedvező volt a fogadtatása. Hiszen bár a japánok rengeteg rizst termesztenek, a rizses alapú italokat nem nagyon ismerik.
A Valoryznél nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a rizsnek lehetőleg minden részét felhasználják, hiszen a rizs feldolgozása során is keletkezik hulladék. Fruzsina hangsúlyozza, kifejezetten nagy szervezést igényel, hogy ezek feldolgozását is megszervezzék. A rizshéjat például használják téglagyártáshoz, égetőművekben, illetve állattartó telepeken alomként is. Japánban pedig a földekre is visszahordják egyféle szerves trágyaként, ez szintén szerepel a Valoryz távolabbi tervei között is. Ázsiában egyébként evőeszközt, pálcikát, tányért és kerítést is készítenek a rizsfeldolgozás után maradt hulladékból, ugyanúgy mint a bambuszból.
A rizskorpát itthon leginkább állati takarmány-összetevőként használják, pedig amúgy tisztítás után emberi fogyasztásra is értékes alapanyag lenne. Még bőven vannak tehát feladatok a rizstermesztés fenntarthatóságát illetően, de mint Fruzsina hangsúlyozza, a Valoryz is igyekszik ezekre minél jobb megldásokat találni.
Nem mindegy, mit eszel!
Élelmezésünk, élelem beszerzési rendszerünk óriási hatást gyakorol az éghajlatváltozásra, konzerválja a szegénységet, fokozza a természeti környezet pusztulását. Az éghajlatváltozás és globális kizsákmányolás az EU polgárainak a jövővel kapcsolatos aggodalmai között az első helyen áll. Az EU polgáraiként, magánszemélyként a mi felelősségünk is szerepet vállalni a világ előtt álló kihívások megoldásában.
Kövesd a #GoEAThical és az #OurFoodOurFuture hashtaget a Facebookon és az Instagrammon, oszd meg a kampányt másokkal is.
Ne tápláld tovább a kizsákmányolást! A pénzed szavazat!
Fotó: canva.com
Ez a tartalom az Európai Unió #OurFood.OurFuture projektje keretében valósult meg, semmilyen tekintetben nem tükrözi az Európai Unió álláspontját.