Ugyanis, minden jel szerint, a jóléti társadalmak
fogyasztói kényelmükből egy fikarcnyit sem hajlandók áldozni egy szebb, tisztább
jövő érdekében. Ez aztán egyértelművé teszi, hogy a benzinzabáló
státuszszimbólumokból csak egy hasonló menetteljesítményeket nyújtó alternatív
hajtásmóddal lesznek kicsalogathatóak.

A megoldás keresése régóta folyik, az ügynek az egyre
szigorodó környezetvédelmi normák mellett talán a gazdasági racionalitás adhat
lendületet. Hisz amellett, hogy például az európai légszennyezés 40%-a közúti
közlekedésből származik, a fejlett gazdaságok versenyképességét igencsak
veszélyeztető olajár az, ami gyors cselekvésre ösztönözheti felelős
döntéshozóinkat. Az általános recesszióból, még az európainál is nagyobb
kínkeservekkel kiutat kereső amerikai gazdaság, mint a világ fő szénhidrogén
importőre, minden egyes százalékpontnyi üzemanyag-megtakarítással dollár
milliárdokat javíthat külkereskedelmi mérlegén.

A közúti áruszállítás Amerikában egy nap alatt több
mint 12 milllió hordó üzemanyagot igényel. Ugyanitt 17 millió új autót
értékesítenek évente, jellemzően SUV-kat (városi terepjáró) és Pick-Up-okat
(kisteherautó). A széles középréteg ezekben a csillogó-villogó monstrumokban
utazik legszívesebben. Olyan járművekben, amelyek tüzelőanyag-felhasználása
sokkal alacsonyabb kellene, hogy legyen. Ha 2020-ra 4 liter/100 km-re javulna az
átlagos fogyasztás az autóknál, 5 millió hordó/nap olajimportot lehetne
megtakarítani, ami kétszer több mint amennyit jelenleg az Egyesült Államok a
Perzsa Öbölből importál.

Mivel a hidrogénüzemű autók elterjedését a jelenleg
még kiépítetlen töltőállomás-hálózat mellett az ilyen járművek eléggé magas ára
is gátolja, megoldásként a hibrid üzem kínálkozik. Ez a kevésbé drága technika
körülbelül 30-40 %-os hatékonyság-növekedést jelent.

A hibrid autó hajtásáról egy benzin-elektromos, vagy
dízel-elektromos egység gondoskodik.
Alacsony tempónál, például városban
araszolgatva, amikor egy belsőégésű motor feleslegesen sok üzemanyagot használ,
csak a villanymotor üzemel. Ha növeljük a tempót, a közepes fordulatszámon
igazán hatékony benzin vagy dízel motor jelenti a takarékos megoldást. Ha pedig
erőteljes gyorsítás a feladat, amire a villanymotor nélkül csak nagy
üzemanyag-felhasználás mellett lenne lehetőség, mindkét egység beszáll a
hajtásba. Amennyiben az elért nagy tempóról lassítani szeretnénk, a mozgási
energiát nem csak a fékbetétek koptatására, hanem a generátorként is működő
villanymotornak köszönhetően az akkumulátorok töltésére is
hasznosíthatjuk.

Hibrid autót jelenleg öt gyártó, a Nissan, a Ford, a
GM, a Honda és a Toyota kínál vásárlói számára, előbbi négy csak egyes Európán
kívüli piacain. A kontinensünkön is kapható Toyota Prius forgalmazását 1997-ben
kezdte meg a japán gyártó hazájában, Magyarországon 2001-ben mutatták be. Az
alsó-közép kategóriás autó ára 7,5 millió forint volt. Ez elég magasnak
mondható, több szempontból is. Az egyik, hogy az átlagos vásárló számára nem
teremtett igazi alternatívát, hiszen egy ugyanilyen méretű és teljesítményű
Toyota modell lényegesen olcsóbban, kb. 4,5-5 millió forintért 
megvásárolható volt akkoriban, persze hagyományos hajtással. A másik, ami más
piacokhoz képest is drágává tette hazánkban a Priust, az a hiányzó
adókedvezmény. Hiszen az USA-ban és több európai országban is jelentős
támogatással próbálják a globális célokat előtérbe helyező portékát helyzetbe
hozni az illetékes minisztériumok. A környezetvédelmi tárca hozzáállását jól
példázza, hogy  mexikói kollégáikkal ellentétben  a 2001-ben, a Toyota Motor
Hungary Kft. által hosszútávra felkínált Priust, parkolóhely-hiányra való
hivatkozással visszautasították. Az itthon forgalomba helyezett pár darab autót
az importőr vezető munkatársai használták, normál kereskedelmi forgalomban csak
egyet értékesítettek. A bennmaradt példányokat az idei típusváltáskor nyomott
áron kiárusították.

Az új Prius nemcsak árában, egészében is
piacképesebbnek tűnik. Méreteiben sokat nőtt, jelenleg a klasszikus
középkategóriába sorolható. Az elődmodell sajátos formájával ellentétben a
mostani kimondottan emészthető, korszerű megjelenésű autó. Ami pedig a
legfontosabb, ára 6,5 millió forint, tehát egy millióval kevesebb a nála kisebb
elődénél!

A hibrid Toyota világviszonylatban nem nevezhető
sikertelennek. Júniusban bejelentették, hogy  elsősorban az amerikai piacnak
köszönhetően  a megrendelések oly mértékben felhalmozódtak, hogy megkezdték a
motomachi üzem bővítését, így a közeljövőben már kétszer annyi, akár 130 ezer
hibrid hajtású modellt is képesek lesznek előállítani évente.

Az autóipari cégek bíznak a hibrid technológiában,
sorra jelentik be hamarosan érkező modelljeiket, a nagynevű japán cégek mellett
olyan óriások, mint a Ford, GM, Daimler-Chrysler, vagy a Hyundai is elkötelezték
már magukat emellett.

A Toyota, mint a technológia úttörője 2010-re összes
modelljét kínálja hibrid hajtással is, ráadásul ez a múlt év végén lezárult
tárgyalások eredményeként létrejövő Toyota-Ford együttműködésnek köszönhetően
egy sokkal fejlettebb rendszer lesz.