Az utóbbi években drasztikusan megnőtt a termelt hulladék mennyisége. A fejlett országokban élő emberek átlagosan 1 kg szemetet dobnak el naponta.

Ez az átlag nem jelenti azt, hogy a szeméttermelés és -lerakás egyenlően oszlik el a Földön. Az európaiak például évente kb. 2 000 millió tonna szemetet termelnek, ráadásul ebből több mint 40 millió tonna veszélyes hulladéknak számít. Az utóbbi években termelt szemét mennyisége évente átlagosan 10 %-kal nőtt.

Egyértelmű, hogy meg kell állítanunk, sőt vissza kell fordítanunk ezt a tendenciát, ha nem akarunk pár év múlva szemétben fürdeni. Hosszú távú megoldásokat kell találnunk a szemét termelődésének megakadályozására három alapvető és nyomós okból kifolyólag:

– minél több mindent állítunk elő, annál több nyersanyagot, energiát, természeti erőforrást használunk fel, és ez aztán mind megy a szemétbe,
– ha több a szemét, nagyobb a környezetszennyezés esélye, 
– a hulladék jelentős része nem szemét, s ezeknek az újrahasznosításával sok pénzt lehetne megtakarítani.

Hozzávetőleg 113 milliárd poharat, 39 milliárd evőeszközt és 29 milliárd tányért használnak és dobnak el évente az USA-ban – és ezek fele műanyagból készül. Indiában összesen 4,5 millió tonna műanyag hulladék keletkezik évente. Magyarországon egy átlagos napon 1,3 millió db nylonzacskót viszünk haza a boltokból. Ezek általában polietilénből készülnek, ami több mint 100 év alatt bomlik le.

Félre a műanyaggal! Kövesd te is az új-delhi fiatalok példáját!

Új-Delhi lakosai a világ legnagyobb műanyagzacskó-fogyasztói közé tartoznak. Az indiai hadsereggel együttműködésben a Panchavati Zöld Mozgalom kampányt indított (The Quit India Polybag) a műanyag zacskók használatának csökkentéséért. Diákok ismertetik a helyi eladókkal és kereskedőkkel a műanyag zacskók környezeti hatását. A családokat a zacskók ismételt használatára, sőt, ami még jobb, textil zacskókkal való helyettesítésére biztatják.

A Panchavati erőfeszítéseinek köszönhetően Új-Delhi összes katonai kantinjában és szállodájában megtiltották a műanyag zacskók használatát. A Közigazgatási Vállalat is csatlakozott a Panchavatihoz, és elköteleződött amellett, hogy a várost műanyagzacskó-mentes zónává tegye.

Még a számítógépek is…

…amelyeket általában az fenntartható fogyasztást elősegítő eszközként tartanak számon, idővel káros hulladékká válnak. Tekintve, hogy 18 havonta megduplázódik a számítógépek teljesítménye, napjainkra 315 millió elavult és feleslegessé vált számítógép gyűlt össze a Földön. Az amerikai Szilikon-völgyi Toxikus Koalíció (Silicon Valley Toxic Coalition) szerint ezek 600 millió kg ólmot, 1 millió kg kadmiumot és 200 000 kg higanyt tartalmaznak – csupa mérgező fémet.

Fehér szemét

Kína városaiban az emberek nap mint nap rákényszerülnek az eldobható tárgyak széles skálájának – műanyag poharak, edények, fésűk, fogkefék, golyóstollak és evőpálcikák – használatára. Kína az eldobható, egyszer használatos termékek legnagyobb piaca: évente milliárdszámra használnak ilyet. A „fehér szemét” hatalmas mennyisége ellen médiakampányt szerveztek, hogy a kínaiakat rábírják szemetelési szokásaik megváltoztatására. Sok városban helyi rendelettel szabályozták a műanyag csomagolás mennyiségét. Zhejiang tartomány fővárosa, Hangzhou az első kínai város, amely betiltotta a műanyag csomagolást. Az embereket fűzfa- és szalmakosarak, anyagzacskók és más, papírlemezből, szalmából vagy keményítőből készült természetbarát edények használatára ösztönzik. Vajon melyik magyarországi város fogja követni a példájukat?

Hogyan tudjuk újragondolni a szemetet?

Először is, fogyassz kevesebbet! Másodszor, vedd figyelembe a termék tulajdonságait! A hulladék minimalizálása vagy akár megszüntetése érdekében a termékek újratervezése szintén megoldást jelenthet.

A Földön jelenleg az erőforrások fogyasztásának csökkentése az egyik legnagyobb kihívás. Más szavakkal: nem szabad többé úgy gondolnunk a Föld természeti erőforrásaira – a fosszilis tüzelőanyagokra, vízre, természetes gázokra vagy fákra – mint soha el nem fogyó készletre. Itt játszik döntő szerepet az újrafeldolgozás.

Bár nem a környezetvédők feladata, hogy mások után összeszedjék a szemetet, különböző civilszervezetek évről évre szerveznek erdőtakarítási akciót. Az utóbbi években a Rügyecskék Alapítvány többször is szervezett ilyen programot, de a www.greenfo.hu és a www.nonprofit.hu internetes oldalakon is rendszeresen olvashatunk ezekről az eseményekről.
Komoly esztétikai és környezetvédelmi károkat okoznak az illegális hulladéklerakók is. Az útszélekre, erdőkbe hordott szemétkupacok felszámolására indította a  Hulladék Munkaszövetség Tájsebészet elnevezésű programját, amihez csatlakozhatsz Te is, ha szeretnél részt venni az illegális szemétlerakók felderítésében.

Ha nem akarjuk kimeríteni természeti erőforrásainkat, akkor a javításnak, az újra-használatnak és az újrafeldolgozásnak általánossá kell válnia a gazdasági és a mindennapi életben. Ez elősegíti azt, hogy:
– minimalizáljuk és megelőzzük a további környezeti károkat;
– ne használjuk feleslegesen természeti erőforrásainkat; 
– energiát takarítsunk meg, és csökkentsük a szennyezést.

Az újrafeldolgozás a szilárd hulladékok csökkentésében is komoly szerepet játszhat, hiszen új termékek gyártásához használják fel őket. Az újrafeldolgozott papír minden tonnája 17 fát és 21 000 liter vizet kímél meg. Ráadásul a légszennyezés 30 kg-mal csökken, és 2,3 m³-rel kevesebb szemét kerül szemétlerakóba.

Néhány jó tipp

Az általunk termelt szemét mennyiségét egyszerű módszerekkel csökkenthetjük:
– Utasítsd vissza a felesleges csomagolást, és bátorítsd arra a gyártókat (írj levelet nekik), hogy hagyják abba termékeik túlcsomagolását. Vásárlásaidra készülj fel: legyen nálad vászon szatyor (nem csak környezetbarát, de jobban is áll mint a műanyag zacsi)
– Amikor csak tudod, váltsd vissza az üvegeket és az újratölthető edényeket; vásárolj mindenből visszaválthatót. Ha nem kapható, tedd szóvá, jelezd, hogy szeretnél ilyet vásárolni. Az alumíniumba csomagolt italokat egyszerűen felejtsd el.
– Használj és tölts újra, amennyit csak tudsz. Az olyanok, mint boríték, palack, műanyag zacskó, mind újrahasználhatók. A már nem használt ruhákat, könyveket, játékokat add jótékonysági szervezeteknek – így másokat hasznos és számukra értékes dolgokhoz juttathatsz.
– Az elromlott dolgokat javítsd meg ahelyett, hogy kidobnád.
– Járulj hozzá a papír, a fémdobozok, az üvegek és a műanyagok újrafeldolgozásához: vidd őket a helyi szelektív hulladékgyűjtőkbe. Komposztáld a szerves háztartási hulladékot.

Mindennapi vásárlási szokásaidnak tedd természetes részévé az újrafeldolgozott termékek felkutatását. Újrafeldolgozott papírból például termékek sora készül, többek között ruhák, bútorok, írószerek és játékok is.

A cikk eredetije a youthXchange című kiadványban olvasható.