E 120 – Valódi kármin

Egyéb elnevezések

kárminsav, kosnil

Leírás

A valódi kármin az élelmiszeradalékok közül az egyetlen állati eredetű színezék. A savtartalomtól (pH-értéktől) függően az élelmiszereket a halványtól az élénk pirosig festi meg. A kármin nagyon ellenálló a fénnyel, a hővel és a gyümölcssavakkal szemben.

A kármint már az aztékok is használták élelmiszerek és textíliák színezésére. Amerika elfoglalása után a spanyolok által talált utat Európa felé.

Előállítás

A valódi kármint szárított, megtermékenyített, nőstény pajzstetvekből (Coccus cacti) nyerik, amelyek egy meghatározott kaktuszfajtán élnek Peruban és Mexikóban. Extrakcióval kárminsav vonható ki a tetvekből; ha ezt alumíniumsókkal bontják, kármin keletkezik.

Használat

A valódi kármin csak meghatározott élelmiszerekben használható. Ide tartoznak többek között:
• Ehető bevonatok sajthoz és kolbászhoz (qs)
• Lekvár, dzsem, gyümölcskészítmények (qs)

• Édességek (max. 300 mg/kg)
• Kolbász (fajtánként változó mennyiségben)
• Gyümölcsízű reggeli gabonatermékek (200 mg/kg)
• Égetett szeszes italok, gyümölcsborok (max. 200 mg/kg)

A kozmetikaiparban továbbra is használnak valódi kármint az ajakrúzsokhoz. Kárminnal színeznek gyógyszereket és textiliákat is, valamint fontos pigment a festészet számára.

Biztonság

A gyanúk szerint a valódi kármin az arra érzékeny embereknél allergiaszerű reakciót válthat ki. Különösen a szalicilsavra és annak származékaira való érzékenység esetén fordulhat elő légzőszervi vagy bőrtünet.

Az ún. szalicilátok az aszpirinben találhatóak meg (hatóanyaga az acetilsalicilsav), a természetben pedig az ananászban, a sárgabarackban, az eperben, a grapefruitban, a málnában, a mézben, a ribizliben, a szőlőben, valamint a citromban fordul elő. A benzoesavra (E 210) érzékenyen reagáló személyek allergiaszerű tüneteket tapasztalhatnak az E 120 hatására is.