Teszteredmény

Terméktesztünkben 32 WC-papírt vizsgáltunk fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi szempontokból, a csomagoláson feltüntetett információk alapján. A termékeket 12 áruházláncból szereztük be: a Kaiser’s, Spar, CBA, Match, Tesco, Lidl, DM, Rossman, Schlecker, Reál, One Euro Market és Profi üzleteit szondáztuk.

Az óriási kínálat áttekinthetősége miatt csupán a négyes csomagolású termékeket hasonlítottuk össze. A felsorolt üzletek közül csak egy helyen, a Lidl áruházban nem találtunk ilyen kiszerelésű árut. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a többséggel ellentétben az itt kapható 16-os csomagok közül több is újrahasznosított papírból készült termék.

 

Várakozáson alul és nagyon kis számban szerepelnek a kínálatban újrahasznosított papírból készült termékek. A néhány piacon lévő környezettudatos papíráru némelyikén nem is szerepel az újrahasznosított terméket jelölő embléma, csupán a csomagoláson lévő apró betűs szöveg utal a másodlagos alapanyagra (szekunder rostanyag/újrahasznosított papírból készült). A vásárlói döntést segítő független környezetvédelmi minősítő logóval (pl. FSC) egyetlen terméknél sem találkoztunk.

Emellett sok esetben tapasztaltuk, hogy – elsősorban a sajátmárkás termékeknél – nincs feltüntetve a gyártó neve, és a gyártás helye, ami fogyasztóvédelmi szempontból nem túl etikus.

A legmagasabb pontszámot a Profi Takarékos Profi terméke kapta (13 pont), amely Magyarországon, újrahasznosított papírból, színezés és felületkezelés nélkül készült, és mellesleg az egyik legkedvezőbb áru terméknek is bizonyult.

A legrosszabb értékelést a Kleenex Premium és a Tesco termékei kapták (6 pont) a rendkívül hiányos tájékoztatás, valamint gyenge környezetvédelmi jellemzőik miatt.

	Összpontszám	Környezetvédelmi szempontok					Fogyasztóvédelem, informálás			Ár/m	Átlagár (csomag)	Hány rétegű
		Újrahasznosított?	Fehérített?	Színes vagy színes mintás?	Illatosított?	Gyártás helye		Gyártó neve	Hossz/lapszám
Takarékos Profi	13	+2				Magyarország    +1		Forest-Papír Kft.		24 m	1,86	179	1
Lilla	11					Magyarország    +1		Vajda Papír	200 lap	1,13	100	1
Sindrel Soft	11					Magyarország    +1		Vajda Papír	15 m	2,15	129	2
Selfness Ecoring	10,5		-0,5			Magyarország    +1		Forest-Papír Kft.	16,8 m	4,1	276	2
Cora toalettpapír (sárga)	10	+2				n.a.                      -1		n.a.                      -1	24 m	2,9	279	1
Europrofit	10	+2				n.a.                      -1		n.a.                      -1	200 lap	1,24	219	2
SBudget	10		-0,5	-0,5		Magyarország    +1		Forest Papír Kft.	130 lap	1,91	219	2
Cora toalettpapír	9,5	+2	-0,5			n.a.                      -1		n.a.                      -1	126 lap	1,01	169	3
Springforce white	9,5	+2	-0,5			n.a.                      -1		n.a.                      -1	180 lap	1,42	225	2
Zewa Deluxe Pour white (kék)	9,5		-0,5			Ausztria		SCA Hygiene	21 m	4,75	399	3
Asia Spa	9			-1	-1	Magyarország    +1		Vajda Papír	17 m	3,66	249	3
Crepto Lux2	9			-1	-1	Magyarország    +1		Piszkei Papír	150 lap	2,9	394	2
Hárs illatú forest	9		-0,5	-0,5	-1	Magyarország    +1		Forest-Papír Kft.	15 m	5,15	309	3
Kamilla forest	9		-0,5	-0,5	-1	Magyarország    +1		Forest-Papír Kft.	15 m	6,8	410	3
Profi toalettpapír	9		-0,5	-0,5	-1	Magyarország    +1		Forest-Papír Kft.	150 lap	1,1	219	3
Spar toiletten	9			-1		Szlovákia		Metsa Tissue	160 lap	1,38	289	3
Vadvirág forest	9		-0,5	-0,5	-1	Magyarország    +1		Forest-Papír Kft.	36 m	3,9	560	2
Zewa Deluxe (sárga)	9			-1		Ausztria		SCA Hygiene	21 m	5,23	439	3
Zewa Plus Aqua	9		-0,5	-0,5		Ausztria		SCA Hygiene	28 m	3,65	409	2
Flower	8					n.a.                      -1		n.a.                      -1	150 lap	1,51	100	1
Iris	8					n.a.                      -1		n.a.                      -1	200 lap	1,25	110	1
Springforce peach	8	+2		-1	-1	n.a.                      -1		n.a.                      -1	180 lap	1,42	225	2
Tento Feel Good	8		-0,5	-0,5	-1	Szlovákia		Metsa Tissue	19 m	4,01	305	3
Top100	8					n.a.                      -1		n.a.                      -1	18 m	1,38	100	1
Kleenex Premium	6		-0,5	-0,5	-1	n.a.                      -1		Kimberly Clark	n.a.        -1	n.a.	422	3
Tesco white	6		-0,5	-0,5		n.a.                      -1		n.a.                      -1	n.a.        -1	n.a.	335	3
Tesco pink	6			-1		n.a.                      -1		n.a.                      -1	n.a.        -1	n.a.	355	3

——Hogyan pontoztunk?——

 

A pontozás során minden termék 10 pontról indult, és az alábbi szempontok alapján adtunk hozzá vagy vontuk le pontot.

Az átlagárat a felsorolt üzletek árainak átlagolásából számítottuk ki, ez az adat minden esetben a 2010. június 14-17-e között feljegyzett fogyasztói árakat jelenti. Az összehasonlítás alapját képező egységárat (Ft/m) az átlagár és a csomagoláson feltüntetett méter vagy lapszám (ez esetben egy lapot 11 cm-nek vettünk) alapján számoltuk ki.

 

Fogyasztóvédelem, tájékoztatás

1 pontot vontunk le, ha

• a gyártó neve nem szerepelt a címkén (bár a vonatkozó jogszabály alapján ez nem jogsértő, mert a gyártó vagy a forgalmazó nevét kell feltüntetni, viszont a fogyasztó tájékoztatása szempontjából nem tartjuk kielégítőnek),
• a gyártó ország nem volt feltüntetve,
• amennyiben a terméken nem tüntették fel sem méterben, sem lapszámban a mennyiséget, hiszen ezen információk nélkül nem összehasonlíthatók a termékek. (A Ft/m értéket a rétegszám, a papír hossza, illetve a lapszám alapján számoltuk ki. Ehhez nem rendeltünk hozzá pontszámot.)

Környezetvédelem, egészségvédelem

0,5 pontot vontunk le

• ha a terméket fehérítették,
• színes mintás papír esetén.

1 pontot vontunk le

• illatosított terméknél,
• amennyiben az egész papír színezett volt.

1 pontot adtunk

 

 

——Környezetvédelmi, egészségügyi problémák——

A vécépapír-fogyasztással kapcsolatos probléma a papírgyártás, papír-újrahasznosítás terén merül fel. Annyiban azonban speciális kérdésről van szó, hogy a vécépapír-használatra – legalábbis a mi kultúrkörünkben, jelenleg – nincsen alternatíva.

A megoldás tehát nem a mennyiség csökkentésében, hanem a minőségben rejlik. Míg a fénymásoláshoz, könyvnyomtatáshoz használt papír esetén védhető álláspont, hogy legtöbb esetben bizony szükség van a felületkezelésre és az elsődleges forrásból gyártott papírra (is), a toalettpapír esetében nem áll meg ez az érvelés.

Tekintve az óriási fogyasztást, mind a fa-, mind az energiafelhasználás csökkentése felé nagy lépést jelentene az újrahasznosított papírból készült, minél kevésbé kezelt termékek arányának növekedése.

A papír újrahasznosítása mintegy 75%-os víz- és 60%-os energia-megtakarítással jár.

A szelektív gyűjtés megszervezése, kiszélesítése nem elég az újrafeldolgozó rendszer fenntartásához. A keresletnek is nőnie kell (a papír tisztítóeszközök piacán is) ahhoz, hogy a használt papírt érdemes legyen visszaforgatni.

Többtényezős problémáról van szó, ahogy az a Greenpeace tavalyi kampányfelhívásában is elhangzott: „Jelenleg a papír felvásárlási ára közelít a nullához, ami teljesen értelmetlenné teszi azok fáradozását, akik úgy gondolják, hogy szelektív hulladékgyűjtéssel kívánják megóvni környezetünket. Addig, amíg a fogyasztóknak nincs lehetőségük választani a zsebkendők, WC-papírok vagy sima papírok között aszerint, hogy milyen papírból készült a termék, addig nem is várhatjuk el tőlük, hogy tudatosan vásároljanak. A nagy gyártó cégek viszont az alacsony keresletre hivatkozva nem állítanak elő újrahasznosított termékeket. Ördögi kör…”

A papír minőségét (szakíthatóságát, erősségét) valóban befolyásolja, hogy szűz vagy újrahasznosított alapanyagról van szó. A közvetlenül fa alapanyagból gyártott papír jellemzően hosszú, erős cellulózszálakból áll. Az újrafeldolgozás során ezek a szálak egyre rövidebbek és gyengébbek lesznek, az újrafeldolgozott papír ezért színében és tartásában is rosszabb minőségű, mint frissen készült párja.

Ám a vécépapíroknál ezek a szempontok kevésbé fontosak, ugyanakkor a fürdőszobai használat esetén a szűz papírnak nem adatik meg az újrafeldolgozás lehetősége.

A problémának csak az egyik részét adják az újrahasznosítás hiányából eredő hátrányok. Hasonló nagyságrendű környezetkárosítást okoznak a fehérítő eljárások, illetve egyéb papírkezelési (pl. festési) módszerek.

A környezetvédelem mellett nem elhanyagolható szempont az egészségügyi vonatkozás. A vécépapír illatosítása nem csak fölösleges, de káros is a fogyasztó számára, ugyanis bőrirritáló, allergizáló hatású lehet.

 

——Hogyan ismerem fel a jó termékeket?——

 

Az áruházakban kapható termékek, beleértve a vécépapírokat is, tele vannak rejtélyes jelzésekkel, szimbólumokkal, amelyeknek még a tájékozottabb vásárló is csak egy részét ismerheti.

A cégek sokszor saját jelzéseket alkalmaznak, esetleg feltüntetik a csomagoláson: „környezetbarát termék”. Hogy ez mit jelent, csak találgatni lehet: jó esetben valóban környezetkímélő módszerrel készült áruról van szó, legtöbb viszont csak PR-fogás.

Az alábbiakban néhány olyan jelzést mutatunk be, amelyek az egészségügyi papírok csomagolásán előfordulhatnak.

A Möbius-szalagként ismert jelzés újrahasznosítható termékre utal. Valójában nem sokat mond a gyártásról, illetve az alapanyagról, hiszen csak azt jelzi, hogy felhasználás után akár újrahasznosítható a termék. A vécépapíroknál ez meglehetősen értelmetlen, hiszen használat után már eszünkben sincs újrahasználhatóvá tenni.

Magyarországon 1994-ben alapította a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium a Környezetbarát Termék Közhasznú Társaságot. Mintegy 16 éve különböztetik meg a környezetbarát termékeket a cédrust ábrázoló képpel. A védjegy mellett a gyártónak fel kell tüntetnie a termék környezetbarát tulajdonságait, így minden csomagoláson látható, mitől is számít környezetbarátnak az adott árucikk.

A Kék Angyal német minősítő jelzés azt mutatja, hogy a termék hulladék papírból készült. Bár tesztünk során nem találkoztunk ilyen termékkel, elvileg nem kizárt a hazai piacon sem ezzel a jelzéssel ellátott tolat papír.

A Felelős Erdőgazdálkodás Tanácsának minősítési rendszere. Az FSC olyan erdőtanúsítási rendszer, amelynek jele a felelősen kezelt erdőkből származó termékeken látható. A követelményrendszer kidolgozásakor egyrészt figyelembe vettek környezetvédelmi szempontokat, illetve szociális szempontokat is, azaz a helyi lakosok érdekeit. A minősítéssel ellátott termékek ugyanakkor nem feltétlenül készülnek újrafeldolgozott alapanyagból.

 

——Egyre nő az igény——

Becslések szerint az emberiség naponta több mint 83 millió tekercs toiletpapírt használ fel, ami azért is megdöbbentően nagy szám, mivel a 6 milliárd ember nagy része még ma sem használ vécépapírt. Sok helyen a fa hiánya miatt nem törölnek papírral, de jelentős ok a szegénység is, vagyis sokak számára megfizethetetlen ez a termék.

Németországban évi 3 milliárd guriga WC-papír fogy el, ami mintegy 36 tekercset jelent fejenként. Arról nincsenek pontos adataink, hogy Magyarországra mekkora fogyasztás jellemző.

 

 

——Egy kis vécépapír-történelem——

Nem tartozik az agyonkutatott témák közé, és nem is volt sok köze a világfordító eseményekhez, de érdekes, hogyan alakult az ember altesti történelme.

A civilizáció hajnalán a különböző kultúrák más és más eszközöket vetettek be a kezdetleges higiéniai igények kielégítésére. A rómaiak – természetesen a tehetősebbek – pálcára tűzött szivacsokat használtak, az eszkimók havat és mohát alkalmaztak, mindenki azt, amit az adott éghajlat és anyagi körülmények lehetővé tettek.

Nálunk természetesen a lapulevél, a kukorica vagy a szőlő, illetve valamilyen fa levele szolgált megfelelő eszközként, még jóval a papír feltalálása után is. Ahol a közelben könnyen elérhető vízforrás volt, azzal mosakodtak az ürítés után.

Az első vécépapírok megjelenését a VI. századra tehetjük. Akkor csak az uralkodó engedhette meg magának, hogy az értékes papírt altesti kényelmének rendelje alá.

A nyugati civilizációnak egészen a XIX. századig kellett várnia, hogy mindennapos kényelmi eszközként vonuljon be az ekkor még nem is létező fürdőszobákba. A papírgyártás elterjedésével – főleg a városokban – a használt újságokat fogták be, esetenként pedig könyvlapokat is használtak a cseppet sem nemes cél érdekében.

A vécépapír evolúciójában a nagy mennyiségű és olcsó papírgyártás jelentette a jelentős fordulatot, ami – akármilyen furcsa is – csak a XX. század elején következett be, annak ellenére, hogy a később tömegesen elterjedt, ma is ismert gurigás vécépapírt 1883-ban szabadalmaztatták először. Ezt követően megjelent a perforáció, ami tovább könnyítette a használatot, majd feltűntek a különböző színezési eljárások, 1942-ben pedig „berobbant” a kétrétegű vécépapír.

A rendszerváltást megelőző évtizedekben nálunk kevésbé, nyugaton már számtalan színben és kivitelben lehetett vécépapírt kapni. Ez tiszavirág életű jelenségnek bizonyult a környezetvédők, de főleg az orvosok figyelmeztetése nyomán. A különböző festékanyagok ugyanis bizonyítottan egészségtelenek voltak.

Természetesen a színezés mellett egyéb, a legkülönbözőbb igények kielégítését célzó variációk is megjelentek a piacon. Egyre népszerűbbek például az aloe verával vagy vitaminokkal átitatott papírok, de komoly kereslet van a feliratos, mintázott és nem hagyományos tekercselésű eszközökre is.

 

Kép [cc] holeymoon

• ha Magyarországon gyártott termékről volt szó (a szállításból adódó kisebb környezetterhelés és a hazai foglalkoztatás miatt).
• • az újrahasznosított papírból készült terméknek.
  • ha a terméket fehérítették,
  • színes mintás papír esetén.
    • illatosított terméknél,
    • amennyiben az egész papír színezett volt.
    • ha Magyarországon gyártott termékről volt szó (a szállításból adódó kisebb környezetterhelés és a hazai foglalkoztatás miatt).
  • az újrahasznosított papírból készült terméknek.