fbpx

Tarts velünk, legyéla tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz!

Zöld vásárlás kontra fogyasztáscsökkentés – melyiktől lesz boldog az Y-generáció?

| Tudatos Vásárló

Az Y-generáció, másnéven a millenniumiként is emlegetett, 1981-1995 között született nemzedék a fogyasztói társadalom húzórétege. Fogyasztási szokásai komoly hatással vannak bolygónkra. Miként befolyásolja a kulturálisan beépült anyagias szemléletmód az Y-generáció környezettudatos viselkedését? Boldogít-e a zero waste? Ezekre a kérdésekre keresték a választ az Arizonai Egyetem kutatói.

A Föld erőforrásainak túlfogyasztása az élelmiszerektől és ruháktól kezdve a választott közlekedési formákig vezető szerepet játszik a globális éghajlatváltozásban. Az ezredfordulós, ma nagyjából 25-39 éves generáció már a fogyasztói társadalomba született bele, ők ma a legnagyobb fogyasztói korosztály, a fogyasztói társadalom alakítója és húzórétege. Egyáltalán nem mindegy tehát, milyen a hozzáállásuk a fenntartható fogyasztáshoz.

A kutatók ezt vizsgálva a környezetbarát magatartás két fő típusát tanulmányozták alaposabban a milleniumi nemzedékben:

1) visszafogott fogyasztás – új termék vásárlása helyett hajlandóság a meghibásodott termékek javíttatására, az impulzusvásárlások és a felesleges tárgyak halmozásának elkerülése;

2) zöld fogyasztás – vagyis olyan termékek vásárlása, amelyek valamely tulajdonságuk miatt jobban óvják környezetünket, mint például a recycled (újrahasznosított anyagból készült) vagy a zero waste (hulladékmentes) termékek.

Sabrina Helm és munkatársai azt is megvizsgálták, hogy a környezettudatos magatartás hogyan befolyásolja a fogyasztók jóllétét.

A zöld vásárlás önmagában nem út a boldogsághoz

A zöld fogyasztás korántsem azonos a kevesebb fogyasztással. “Egyértelmű, hogy ebben a korosztályban vannak zöld materialisták” – magyarázza Helm a Young Consumers (Fiatal fogyasztók) folyóiratban publikált tanulmányban.

“Miközben a zöld materialista környezetbarát termékeket vásárol, továbbra is az anyagias életszemlélet vezérli. Új dolgokat vesz, és ez illeszkedik fogyasztói kultúránk általános fogyasztási mintájához. Ezzel szemben a visszafogott fogyasztás újszerűbb és a fenntarthatóság szempontjából valószínűleg még fontosabb is”.

Azok a résztvevők, akik kevésbé anyagias életszemléletet vallottak magukénak, sokkal könnyebben hajlottak fogyasztásuk csökkentésére. A kevesebb fogyasztás pedig magasabb szintű egyéni jólléthez és alacsonyabb szintű szorongáshoz vezet.

A zöld vásárlás esetében – amelynek természetesen lehetnek pozitív környezeti következményei, bár kisebb mértékben, mint a visszafogott fogyasztásnak – a kutatók nem találtak összefüggést a fogyasztás és az egyéni jóllét között – mondja Helm.

“Azt feltételeztük, hogy az embereket boldoggá teszi, ha környezettudatosan élnek és zöld termékeket preferálnak, de úgy tűnik, hogy ez egyáltalán nem így van” – állítja Helm. ” A visszafogott fogyasztás ugyanakkor erősíti az egyéni jóllét érzetét és csökkenti a pszichológiai szorongást. A zöld fogyasztók esetében ez a hatás nem kimutatható.”

Nem elég a zöld dolgok vásárlása, a kulcs a fogyasztás csökkentése

“Ha kevesebb tárggyal rendelkezünk és kevesebbet vásárolunk, valójában elégedettebbek és boldogabbak leszünk”

– összegezi Helm a tanulmányban. “Ha sok holmink van, akkor nagyon sok tennivaló van vele. Ráadásul előfordulhat, hogy hitelből vásároltuk meg ezt a sok holmit. És ha már megvannak, minddel kezdeni kell valamit. A tárgyak karbantartást igényelnek és a tárolást is át kell gondolni. A birtoklás tehát sok teherrel is jár, és amikor az emberek megszabadulnak ettől a tehertől, akkor arról számolnak be, hogy sokkal jobban és szabadabbnak érzik magukat.”

Pénzügyi viselkedési minták és az egyéni jóllét

A kutatás során Helm és kollégái megvizsgálták azt is, hogy az anyagias szemléletmód miként befolyásolja az Y-generáció proaktív pénzügyi magatartását, például a költségvetés készítést és a megtakarítást.

Helm és munkatársai azt találták, hogy azok a fogyasztók, akik anyagiasabb értékrenddel rendelkeznek, kevésbé proaktív pénzügyi magatartást tanúsítanak, mint azok a társaik, akikre nem jellemző az anyagias szemléletmód. A kutatók a korábbi tanulmányokkal összhangban azt is megállapították, hogy a proaktív pénzügyi magatartás hozadéka a magasabb szintű egyéni jóllét, jobb általános és pénzügyi elégedettség, valamint a kisebb mértékű szorongás.

“Egészen nyilvánvaló, hogy

ha valakinek proaktív pénzügyi stratégiája van, takarékoskodik, valamint lehetőségeinek megfelelően él, akkor annak pozitív hatása van az egyéni jóllétre”

– foglalja össze a kutató.

A kutatók megállapításai egy longitudinális tanulmány adatain alapulnak. 968 fiatal felnőttet követtek az első egyetemi évüktől, az egyetem befejezése után még két évig (tehát 18-21 éves koruktól 23-26 éves korukig). A résztvevők online kérdőívekre válaszoltak, amelyek célja a materializmus, a proaktív pénzügyi magatartás, a környezettudatos magatartás, az egyéni jóllét, az általános és pénzügyi elégedettség, valamint a pszichológiai szorongás mérése volt.

“Gyermekkorunk óta azt halljuk, hogy mindenre van egy praktikus termék, és teljesen rendben van, ha vásárolunk. Azt sugallták nekünk, hogy ráadásul mindez még jó dolog is, mert így működik a gazdaság” – magyarázza Helm. “Ilyen szemléletmóddal nőttünk fel, ezért is nagyon nehéz viselkedésünk, hozzáállásunk megváltoztatása.”

Felkészül: a Z-generáció

A fogyasztásba beleszületett generációk sorában az Y az első, de nem az utolsó. A tudatos gondolkodást, a jóllét “tanulását” nem lehet elég korán kezdeni. Az Y-t követő Z-generációt (1995-2010 között születteket) célozza meg a TVE oldaláról elérhető a fiataloknak és fiatal felnőtteknek szóló, 4 foglalkozásból álló Goals for Good-kurzus anyaga.

A négy alkalom során a résztvevők megtanulják annak a módszereit, hogyan tűzzenek és valósítsanak meg célokat hatékonyan úgy, hogy saját jóllétük növelése nem árt a bolygónknak. A „Goals for Good” kurzus arra ösztönzi a fiatalokat, hogy maguknak és a bolygónak is előnyös célokat tűzzenek ki.

Az anyagokat két fő célközönség számára dolgoztuk ki, de szinte bármilyen környezetben alkalmazhatóak a módszerek. A két kiemelt csoport: iskolai csoportok, amelyek életkoruknál fogva értettek az értékekkel való foglalkozásra, középiskolai korosztály közepétől fölfelé, és jellemzően pályakezdő fiatalokat foglalkoztató munkahelyi csoportok. Munkahelyi csoportok számára a TVE is vállal kurzust, de a tanagyag innen is szabadon letölthető és használható.

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek