fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Zöld térképeken a világ – Wendy, az ötletember

| Bán Dávid

Wendy E. Brawerrel, zöld dizájnerrel és hálózatépítővel, a Zöld Térkép Rendszer alapítójával beszélgettünk.




2009 novemberétől már Magyarországnak is
van Zöld Térképe, mi is csatlakozhatunk
a zöld térképészek világszerte népes táborához. A bő másfél évtizede
megálmodott Green Map System (Zöld
Térkép Rendszer) ma a világ ötvenöt országában több mint 600 várost helyez közös
platformra. A cél a közösség zöld értékeinek, a fenntarthatóság szereplőinek
feltérképezése és összeboronálása.

 

Mi késztette arra, hogy létrehozza az első zöld
térképet?

Május 27-én a Tudatos Vásárlók Egyesülete vendégül
látja Wendy Brawert. A Wendy közreműködésével megvalósuló zöld térképész workshopon
első kézből ismerkedhetsz meg a nemzetközi zöld térkép mozgalom fejleményeivel
és technikai újdonságaival.

Meghatározó élmény volt számomra közelről
látni azokat a szakembereket, akik 1992-ben idejöttek New Yorkba, hogy az ENSZ
riói klímacsúcsát készítsék elő (Rio de Janeiróban született többek között az
első nemzetközi egyezmény az üvegházhatású gázok koncentrációjának
stabilizálására – a szerk.). Egy szobányi szervező folyamatosan azon agyalt,
milyen partikra, városnéző túrákra vigyék el a résztvevőket, hogy egy
dinamikusan fejlődő várost láthassanak. Ekkor határoztam el, hogy én meg olyan
térképet készítek, amely a város zöld értékeit mutatja be, hogy az idelátogatók
számára kézzelfogható legyen a mi fenntartható fejlődésünk.

 

Hogyan indult a megvalósítás? A kilencvenes
évek elején mennyire voltak nyitottak az emberek egy ilyen újszerű
kezdeményezésre? Kikkel tudott együtt dolgozni?

Elsőként olyan embereket gyűjtöttem össze,
akik jól ismerik a város bizonyos részét. Egy nappal azután, hogy megálmodtam az
egészet, egy hosszúra nyúlt ebéd közben kitaláltuk azt is, ki foglalkozik a
kutatással, a tervezéssel. A terepmunka során más foglalkozott a városi
kertekkel és a biciklis részekkel, a zöld üzletekkel, a megújuló energiaforrással
működő helyekkel vagy az ökoházakkal. Hat héttel később megszületett az első
verzió.

Rendeztünk egy eseményt is, amelynek során a térképen szereplő
helyekből tizenhét fogadta az érdeklődőket, és ott elmagyarázták egy-egy
projekt lényegét. Szerencsém volt, mert egy intelligens városfejlesztést
népszerűsítő nonprofit szervezet, a Municipal Art Society felajánlotta, hogy
ingyen megszervezi az anyagok nyomtatását, a barátok pedig segítettek a
terjesztésében, de a grafikai tervezésben is.

1992 első tavaszi napján volt a nyitóesemény,
amelyen kétszázötven civilszervezet és rengeteg városlakó vett részt. Aztán öt
évig a nappalim volt a projekt irodája, utána lett saját helyünk. Ekkortájt
jött hozzánk az első külföldi gyakornok is. A működésre az én bevételeimből
volt pénz.

 

Mi követte a térkép megjelenését, és Ön
szerint mi az egész folyamat legnagyobb hozadéka?

A megjelenés után rengeteg megkeresés
érkezett, sokan szerették volna saját városuk verzióját elkészíteni. Három
évvel később a dolog máris nemzetközi lett. Hála az O2 nemzetközi formatervezői
hálózatnak, több ország helyi ötleteinek segítségével sikerült kidolgozni egy
egységes kulcsszórendszert, és ez alapján az interneten is összekötöttük a
térképeket. Így globális háló jött létre, amelyet az 1995-ös koppenhágai ENSZ
klímacsúcson mutattunk be.

Most jöttem vissza a 2009-es koppenhágai
találkozóról, ahol a helyi és globális térképkészítők is összejöttek. Időközben
kiderült, hogy a térképek közösségszervező kommunikációs eszközként is jól
beválnak. A lényeg persze az, hogy ezzel a módszerrel sokat adhatsz az általad
szeretett helyi közösségnek, segítheted őket abban, hogy új fejlődési úton
haladjanak.

 

Hogyan értékeli a zöld térképek
rendszerének helyzetét, és mi a jelenlegi szerepe a programban?

Jó tizenöt évvel később még mindig én
vezetem a projektet, és új térképeket is készítek. Azt hiszem, legalább egy
tucat New York-i Zöld Térképet csináltunk már. Most mutatjuk be a legújabb
formátumot, az úgynevezett „alfa verziót”, amely mobiltelefonokra is letölthető.
Elindítottunk egy közösségtérképezési platformot, és már túl vagyunk száz olyan
térképen, amelybe a közönség nézőpontjai, elképzelései is beépülnek. A
technológia számtalan lehetőséget kínál.

 

Milyen fejlődési irányokat lát a térképek
számára?

A jövőben például olyan cégeket is
feltennénk, akik jó munkát végeznek a fenntarthatóság vagy a társadalmi
felelősségvállalás terén. Már készítettünk esettanulmányokat, ezekkel további
cégeket szeretnénk bátorítani, hogy a felelősebb működés érdekében használják
forrásainkat, szolgáltatásainkat, változtassák meg a vállalati kultúrájukat, és
kerüljenek közelebb saját közösségeikhez.

Egy másik irány az egyetemi campusok
világa. A zöld térképek egyik legnagyobb közönsége a diákoké, akik meggyőzhetik
a létesítményvezetőket az ésszerű üzemeltetés fontosságáról. És persze
reméljük, hogy minél több várost be tudunk vonni a hálózatba. Talán
2013-2014-re elérhetjük az ezres létszámot is.

Azt szeretnénk, hogy a szervezet
egyre decentralizáltabb legyen. Már léteznek olyan nemzeti gócpontjaink,
például Kubában, Indonéziában és Japánban, amelyek segítik a térképkészítést. Így
a helyi városok térképészeinek nem a New-York-i központtal kell egyeztetniük. Pár
éven belül szeretnénk egy jól szervezett európai központot is létrehozni, talán
a magyarok segíthetnének ebben.

Öt év egyeztetés után, 2008-ban számos
klímaváltozással, ökoturizmussal és társadalmi igazságossággal kapcsolatos kifejezést
adtunk hozzá a rendszerhez. Viszont 2010 pénzügyi szempontból nem lesz könnyű
év az amerikai nonprofit szervezetek életében sem. Eddig döntően egyéni és
céges adományokból, magánalapítványok támogatásával tartottuk fel magunkat.
Most igyekszünk új bevételi modellt kidolgozni.

 

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 18. számában.

 

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára