1993 – Diáksziget néven megtartják az első nagyszabású fesztivált az óbudai Hajógyári szigeten. A fesztivál óriási sikert hoz. A két (!) színpadon fellépő – túlnyomórészt hazai – együttesek koncertjeire 43 ezren látogatnak el, a napi belépő ára 300 forint.

1994 – Megtörténik a nagy „áttörés”. A klasszikus amerikai ellenkultúra kultikus helyszínét felidézve a Diáksziget neve Eurowoodstock. 18 helyszínen zajlanak az események 143 ezer nézővel. A napilapok arról cikkeznek, hogy a fesztivál „kinőtte” a Hajógyári szigetet.

1996 – A rendezvény felveszi a főszponzor nevét, és létrejön a Pepsi Sziget. A „biztos” szponzornak köszönhetően a Sziget immáron nyereséges vállalkozás, 206 ezer látogató kíváncsi a kínálatra.

2005 – A fesztiválon szeretnék meghaladni az eddigi látogatási rekordot, és 400 fölé menni. Egy napijegy ára 4000 forint.

Az eredeti Sziget légköre és üzenete elválaszthatatlan volt a rendszerváltás utáni „felszabadulás” hangulatától. Végre tényleges teret kapott a mindenkori establismenttel szembeni alternatív kultúra. Ezt jól szimbolizálta az „Eurowoodstock” elnevezés is. Woodstock szellemét a legtisztább és legátfogóbb ellen-kulturális üzenetek határozták meg: a fogyasztói társadalom tömegámításától való elfordulás, a militarizmussal való szembehelyezkedés, a sokszínűség dicsérete és a természettől való elidegenedés levetkőzése.

A magyarországi zöldek és alternatívok is ebben a szellemben jelentek meg a Szigeten, eleinte csak spontán módon és kisebb csoportokban, később szervezettebben (az elmúlt négy évben) a Zöld Udvar keretein belül. Középpontban itt is az új társadalmi alternatívák megfogalmazása, a technokrata konzum-kultúrával szemben a szelíd, ökológiai látásmód megjelenítése állt.

A Sziget történetének egy évtizede alatt azonban láthatóvá vált, hogy a fesztivál fokozatosan és sajnos folyamatosan eltávolodik eredeti szellemiségétől, egyre inkább beilleszkedik a gerjesztett tömegfogyasztás hatalmas gépezetébe. Bár természetesen a Szigeten ma is vannak felemelő pillanatok, megkapó jelenetek, vagy emlékezetes találkozások, ám az elgondolkodtató, emberi, inspiráló momentumok igencsak eltörpülnek a szórakoztató-ipar ipari szórakoztatása mellett.  Ebben a csillogó-villogó bazárvilágban a Zöld Udvar immáron egy, a Szigeten belüli sziget, ahol az óriáscégek olajozottan működő gépezete (pl. ez évben már a „kitelepített” Tesco) mellett a „szivárványharcosok” folytatják hétköznapi küzdelműket a fenntarthatóság, az egyensúly és az ökológiai bölcsesség érvényesítéséért.

Válogatás a témákból: Csernobil, Majak, Paks és az antinukleáris mozgalom; Energia forradalom; Erdei iskolák; Erőszakmentesség; Éghajlatváltozás; Felelős állattartás; Fenntartható Közlekedés; Génmanipuláció; Globalizáció-kritika; Környezeti nevelés; Méltányos Kereskedelem, Ökopolitika; Szelektív hulladékgyűjtés; Verespatak; Zengő.

Csillag Gábor a Zöld Fiatalok munkatársa.