Angliában általában a nők harmada és a férfiak negyede szed rendszeresen étrend-kiegészítőket (hasonló arány jósolható más európai országokban is). Az emberek véleménye általában nagyon különbözik ezekkel kapcsolatban. Van, aki csupán placebónak (látszatgyógyszernek) tartja őket, míg van, aki igazán hisz kedvező egészségügyi hatásaikban, ezért az életkornak, életmódnak vagy éppen betegségnek megfelelő kiegészítőket választva, azokat dobozszámra fogyasztja.

Szükségünk van rájuk?

Többen (köztük a Brit Élelmezési Alapítvány is) úgy gondolják, hogy egészségesebb, ha az ember rendszeresen tart egészségileg kiegyensúlyozott kúrákat, minthogy vitaminokkal és kiegészítőkkel próbálja meg betömködni a hiányosságokat.  Persze ha a napi rohanásra gondolunk, minek következtében az ember gyakran kihagy egy-egy étkezést, vagy eleve alacsony tápanyagtartalmú élelmiszert fogyaszt, úgy jogos a (tév)hit, hogy a kiegészítők majd biztosítják a szükséges tápanyagokat. Hiszen a multivitamin- és/vagy ásványianyag-kiegészítők segítenek megfelelő arányban és mértékben erősíteni egészségi állapotunkat, míg a speciális kiegészítők olyan időszakban nyújthatnak támaszt, amikor különösen nagy arányban van szükségünk bizonyos tápanyagra. A nők esetében például terhességük első 12 hetében ajánlott folsav szedése, vagy a vegetáriánusok esetében szükség van szénhidrát kiegészítőkre, vagy vasra azon nők esetében, akiknek erős vérzésük van menstruáció idején. Azoknak a betegeknek, akik hiánybetegségekben szenvednek, vagy a tápanyag felszívódása rendellenes náluk, javallt lehet néhány tápanyag-kiegészítő szedése, ám kizárólag orvosi felügyelet és tanácsadás mellett.

Csomagolás

A legtöbb vitamint és ásványi anyagot manapság műanyagba csomagolják, néhányuk vékony fémlemez csomagolásban kapható (mint például a fájdalomcsillapítók). Csak néhány gyártó illetve forgalmazó alkalmaz üvegből készült tárolókat, dobozokat, amelyek környezeti szempontból előnyösebbek, hiszen könnyebben újrahasználhatóak, újrahasznosíthatóak. Nagy-Britanniában arra is találunk példát, hogy a gyártó külön visszaváltási lehetőséget kínál a visszahozott üvegcsékre (pénzért). Csökkenthető a környezeti terhelés, ha szállítás közben is korlátozzuk a műanyag vagy polisztirénhab használatát, ehelyett kartonpapír vagy kartondobozok segítségével is biztonságosan lehet szállítani az árut, és ezek 90%-ban újrahasznosíthatóak.

Jótevő pirulák?

Érdemes minden esetben megnézni a csomagoláson feltüntetett alkotóelemek listáját (különösen a divatosnak számító, gyermekek számára készített kiegészítők esetében). Várhatóan többükben fogunk találni mesterséges ízesítőanyagokat és édesítőszereket (mint a ciklamát E952, vagy a kálium-aceszulfám E950, illetve szorbit E420-szal jelzett édesítőanyagok). Ezeket a gyermekek készítményében ellenőrizni kell, ugyanis hashajtó hatásuk lehet.
A vegetáriánusok olyan szereket sem fogadnak el szívesen, amelyeket zselatin segítségével rejtenek kapszulákba, hiszen ez állati csontok és szövetek főzésének eredményeként születik, ugyanúgy, mint azok a gyógyszerek, amelyeket sellakkal (E904) vonnak be, vagy kárminsavval (E120) színeznek, hiszen ezek rovarokból származó anyagok. Sok más tápanyag-kiegészítő is van még, amely tengeri és/vagy állati eredetű, a kézenfekvőktől, mint a csukamájolaj, a kevésbé köztudottakig, mint a glükóz.

Állatkísérletek

A nagy gyógyszeripari vállalatokat törvény kötelezi állatkísérletek végzésére. Ám a kisebb méretű vállalatokat senki nem kényszeríti erre, mégis úgy gondolják, kénytelen erre az útra térni, különben betiltanák termékeik forgalmazását. Ennek ellenére léteznek olyan gyógyszercégek is, amelyek elhatározták, hogy nem alkalmaznak állatkísérletekkel tesztelt anyagokat gyártásuk során, mégis megélnek a piacon és forgalmazhatják termékeiket.
 

EU-szabályozás

A táplálék-kiegészítőkre vonatkozó EU-direktíva ellentmondásos szelete az EU-s jogalkotásnak. Az érintettek kezdetben reménytelien várták a direktíva megszületését abban a hiszemben, hogy növeli a szerek biztonságát és hitelességét, ám ezzel ellentétben csak a kisvállalatok kerültek életveszélybe, és izgulhatnak a túlélésért. Ugyanis az európai szabványosítás értelmében elkészült egy lista, amely a biztonságos anyagokat és azok dózisát tartalmazza, és minden anyagnak, amely ezen nem szerepel (vagyis az 1971 óta fejlesztett kiegészítők), egy vizsgálaton kell részt vennie, amelynek ára 80-250 ezer font anyagonként. Ám az elfogadható szerek listájára is sok minden lobbi útján került fel, a nagy európai gyógyszeripar-óriások érdekeit követve. Támadás éri a listát amiatt is, mert élelmezési szakértők bevonása nélkül állították össze.

Forrás: Ethical Consumer, September/October 2004; az Ethical Consumer kiadványa. Lefordítva és közzétéve a kiadó engedélyével. Fordította és adaptálta: Fertetics Mandy.