| Kiss Ádám
Virágzik az önkéntes egyszerűség mozgalom
A mozgalom követői szerint fogyasztásunk korlátozása nemcsak praktikus, de kiegyensúlyozottabb, boldogabb életet is biztosít.
Az önkéntes egyszerűség mozgalomként a hetvenes évek végén
indult az Egyesült Államokban, amikor ugyan csúcsra járt a fogyasztás, de az
országot társadalmi problémák feszítették, és a gazdasági válság is számos
embert késztethetett életvitelének újragondolására. Az alapgondolat persze Buddhától
és Jézustól kezdve Szent Ferencen vagy a keresztény kisegyházakon át végigkísérte
az emberiség történetét egészen a modern gondolkodókig.
Gandhi alapelveinek megfelelően
tartózkodott a fölösleges költekezéstől, a jólétet és a sikerességet jelképező
nyugati öltözetek helyett házi szövésű, egyszerű ruhákat hordott, amelyeket maga
készített és mosott is. Az eszme egyik legnagyobb hatású szószólója ma Duane
Elgin társadalom- és jövőkutató, akinek a nyolcvanas évektől jelennek meg
írásai. Komoly népszerűségre tett szert a Vicki Robin – Joe Dominguez
szerzőpáros is, akik 1992-ben jelentették meg Your Money or Your Life (Pénzt
vagy életet) című világsikerű könyvüket.
A mozgalom rendkívül színes. Sokban hasonlít a helyi
élelmiszer-termelést támogató kezdeményezésekhez, bizonyos helyeken viszont veganizmussal,
az állati összetevőkből álló élelmiszerek és termékek elutasításával párosul. A
zöld civilek és -pártok programjában szintén megjelenik, de találunk közös
pontokat az antikapitalista és alterglobalizációs mozgalmakkal is. Maga az
egyszerűség megélése szintén széles skálán mozog, az egyszerű napi praktikáktól
a fogyasztói társadalom radikális tagadásán át az egész tudatot betöltő
vallásos felfogásig.
Az önkéntes egyszerűséget vallók különféle nézőpontjai így
akár ellent is mondhatnak egymásnak. Van, aki a fogyasztói társadalmon belül
jobb és takarékosabb életmódra törekszik, más viszont az egész rendszert elutasítja.
Néhány alapérték azonban közös. Lényeges az anyagi egyszerűség, a fölösleges,
bonyolult, káros dolgok elutasítása. Az emberi lépték, amely áttekinthetőséget,
biztonságérzetet ad. Az önállóság, amely segít elkerülni, hogy például bankoknak
és más intézményeknek legyünk kiszolgáltatva. De fontos a környezettudatosság
és a folyamatos lelki fejlődés is.
Nem azonos az aszketizmussal
Önkéntes egyszerűsítőnek lenni nem feltétlenül jelent
önsanyargató szegénységet, koplalást és vallásos aszketizmust – a legtöbben a
fogyasztói társadalom teljes elutasításában és a természetbe visszaköltöző kommunák
romantikájában sem hisznek. Duane Elgin szerint egyszerűen arról van szó, hogy
a „legtöbbet kell kihozni abból, ahol vagyunk”, vagyis támogatható akár a
legmodernebb technológia is, ha az egyszerűsítő céljainkat segíti.
Amerikában a
hasonszőrűek körökbe szerveződnek, levelezőlistákon, fórumokon tárgyalják meg élményeiket
és hétköznapi praktikáikat. Hozzájuthatnak hasznos információkhoz és tippekhez,
a tömegközlekedéssel kapcsolatos tapasztalatoktól a munkahelyi tanácsokon át a
lakásberendezésig, vagy tájékozódhatnak az önkéntes egyszerűsítő találkozók,
klubdélutánok helyszíneiről is.
A Simple Living Network (Egyszerű Élet Hálózat) nevű csoport
fórumán ismerkedtünk meg a brit Julia Hurley-vel, aki negyvennégy éves, és a
manchesteri egyetemen tanít angolt külföldi diákoknak. Julia önkéntes
egyszerűsége többségében hétköznapi dolgokból áll. Ha teheti, gyalogol vagy
tömegközlekedést használ, a könyveket – hetente akár négyet is – inkább a
könyvtárban olvassa el. Családjával hetente csak egy órát tévéznek, szívesebben
hallgatnak rádiót. Nem vásárol semmi fölöslegeset, ruhából is csak annyit,
amennyi kell, akár használtat is. A munkába szendvicseket visz, és vizet a kulacsában.
A húst egy közeli farmon vásárolja, alkoholból keveset fogyaszt, de egy hosszú
nap után szívesen megiszik egy pohár száraz fehérbort. Karácsonyra náluk csak a
gyerekek kapnak ajándékot, a felnőttek és barátaik inkább ünnepséget
szerveznek. Állítása szerint körülbelül negyedével költenek kevesebbet, mint
egy átlagos háztartás.
Julia azért váltott, mert nem érezte jól magát a
munkahelyén, és vissza akart menni az egyetemre tanulni. Ehhez pénz kellett,
ami életvitelének, pénzhez való viszonyának átgondolására késztette. Önkéntes
egyszerűsége alapvetően a saját életére irányul. Jobban érzi magát, és azt
vallja, hogy a lényeg azt megbecsülni, ami van, ahelyett hogy még több dolgot
akarna. Emellett a globális perspektívát sem téveszti szem elől: azt tervezi,
hogy átáll méltányos kereskedelemből (fair trade) származó ruhákra, mert elszomorítja,
hogy a hagyományos butikok kínálata Ázsiában készül, az ottani munkások
kiszipolyozásával.
Több millióan vannak
Az eszmét számos szerveződés hivatásszerűen terjeszti. Duane
Elgin az Awakening Earthöt, a Pénzt vagy életet szerzőpárosa pedig a New Road
Map Foundationt működteti, ezenfelül számos egyesület tanítja, kutatja és okfejti
az önkéntes egyszerűséget. Ma főleg az USA-ban népszerű, de máshol is vannak
követői.
Kocsis Tamás 2001-es tanulmányában milliósra teszi azok
számát, akik a nyugati társadalmakban önkéntes egyszerűséget vállalnak, egy közvélemény-kutatás
az amerikai társadalom negyedét sorolja az úgynevezett kultúrateremtő mozgalmak
– mint az önkéntes egyszerűség és a hasonló szerveződések – követői közé. Magyarországra
ez még „hivatalosan” nem érkezett el, de mindez a hazai zöldektől sem idegen.
Jávor Benedek biológus, a Pázmány Péter Egyetem oktatója szerint bizonyos
értelemben ide sorolható az egyre népszerűbb kerékpáros-mozgalom is, hiszen
tagjai a motorizált közlekedés előnyeiről mondanak le.
Jó üzlet?
A kritikus hangok elüzletiesedésről és álvallásosságról
beszélnek. Tény, hogy az önkéntes egyszerűség hatalmas üzlet is. A könyvkiadás,
a szemináriumok, tanácsadások, tagdíjak, illetve az elveknek megfelelő tartós,
praktikus termékek árusításából befolyó összegek nagysága már dollármilliárdokban
mérhető. Ebben nemcsak maga a forgalom nagysága kritizálható, hanem az üzenet
is, miszerint úgy tudunk kevesebbet költeni, ha vásárolunk. Megvesszük a
könyvet, befizetjük a tagdíjat, és befizetünk a szemináriumra. A legnépszerűbb
honlapokra látogatva a megvehető könyvek, ruhák, egyéb kellékek ajánlatai a legfeltűnőbbek.
A mozgalmárok erre azt mondják, hogy az elméletnek az egyéni
cselekedetek szintjén kell megvalósulnia, mindenkinek a saját körülményei,
lehetőségei és képességei szerint. Ezért nem feltétlenül válik hiteltelenné az,
aki megvesz néhány praktikus tanácsokat kínáló könyvet, ha ezáltal sikerül egyszerűbb
életmódot kialakítania.
Julia Hurley tapasztalata szerint legfeljebb néhányan
vásárolnak könyveket ajándékba a családnak, ismerősöknek, az igazi mozgalmárok
többsége azonban nem egy termék hatására változtat az életén.
Hasonlóan értelmezhető az álvallásosság problémája is. Az
önkéntes egyszerűségnek valóban létezik olyan vetülete, amely a fogyasztói, „út
a lelki boldogsághoz” típusú könyvek spiritualizmusán és a különféle vallások,
filozófiák szépen csomagolt, felszínes keverékén alapul. Az eredeti
elképzelések is tartalmaznak bizonyos lelkiséget, de a vallásos hevület nem
kötelező előfeltétele az önkéntes egyszerűségnek. Jávor Benedek szerint a spirituális
hozzáállás főképp a miénknél jóval vallásosabb amerikai társadalom sajátja.
Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 16. számában.
Kép [cc] adamt4