fbpx

Vadkovász az Élelmiszerkönyvben – mit jelent az új szabályozás a kovászos kenyérre nézve?

Vadkovász az Élelmiszerkönyvben – mit jelent az új szabályozás a kovászos kenyérre nézve?

Az elmúlt hetekben nagy változás történt a kenyérrel kapcsolatban Magyar Élelmiszerkönyvben. Eddig a szabályozás megengedte, hogy sütőipari élesztővel, vagy más ipari kultúrákkal készült kenyeret is kovászosnak nevezzenek, akkor is ha az egy csepp természetes kovászt sem tartalmazott. Tehát a megtévesztés nagyon egyszerű és megengedett volt.

Most viszont elindult egy változás, a Magyar Kézműves Kenyér Társaság és az ÖMKi kitartó munkájának köszönhetően. Bár nem teljesen olyan formában amiért dolgoztak.

Vadkovász az Élelmiszerkönyvben: a kézműves pékek szerint jó az irány, de több gond is van az új szabályozással

Jánosi Szabina így ír a vadkovászról az Élelmiszerkönyvben

„Sokáig gondolkodtam is, melyik oldalról közelítsem meg nektek a témát, van benne nagy pozitívum, de van sok hibája, hiányossága, nem teljesen szolgálja jól sem a vásárlókat, sem a természetes kovásszal dolgozó pékségeket, de azért összességében örülhetünk, hogy valami elkezdődött. Legalábbis én igyekszem így gondolni rá és ebben a videóban is a jó dolgokat emeltem ki. 

Sajnos azonban nem az történt, hogy a kovász jelentése lett tisztázva és az élesztős ipari eljárás nevén nevezve, hanem egy új fogalomként került bele a vadkovász elnevezés.  Ez definíció szerint csak lisztből és vízből áll és természetes úton, jön létre, a lisztben jelen lévő mikroorganizmusok szaporodásának és erjedési folyamatainak köszönhetően. Vadkovászosnak csak az a kenyér nevezhető mostantól, ami ilyen vadkovásszal és hosszú érleléssel készült. (Egyébként ez sem pontos, mert nem csak lisztből és vízből készíthetünk természetes, kelesztésre alkalmas kovászt…) Nem kukacoskodni szeretnénk, hanem azt, hogy tisztán lássatok és, hogy fel legyetek vértezve a megtévesztések ellen.

Mostantól máshogy hívják azt a kenyeret, amit igazán szeretsz

Helló ősgabonák, helló hüvelyesek!

A Divinfood projekt 7 ország 9 helyi kutatócsoportos (Living Lab) együttműködésére épül, amelyek közül kettő Magyarországon működik. Az ÖMKi által koordinált kutatócsoportban az alakor és tönke gabonafajtákra összpontosít, míg az Agri Kulti vezetésével a hüvelyesekkel (borsó, csicseriborsó, lencse, homoki bab) foglalkozik.

Tudatos Vásárlók Egyesülete partnerként veszt részt a Divinfood projektben, a következő években sokat foglalkozunk majd aelfeledett és vagy kevéssé termesztett gabonák és hüvelyesek népszerűsítésével és kíméletes felhasználásukkal. Hogy olyan fajták kerüljenek a tányérunkra, amelyek különleges tulajdonságokkal rendelkeznek és ráadásul elbírnak a klímaváltozás kihívásával is.

hüvelyesek divinfood


logo_divinfoodA projekt az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs programja támogatja, a 101000383 számú támogatási szerződés alatt. A projektet a francia Nemzeti Mezőgazdasági, Élelmezési és Környezetvédelmi Kutatóintézet, az INRAE koordinálja.

 

    Iratkozz fel híreinkre!

    Tippek, tesztek, programok

    Megszakítás