| Baranyák Zoltán
Vegyi áramforrások: elemek és akkumulátorok
Néhány tíz elemcsere helyett megéri beszerezni akkumulátort és töltőt. Az elemek és az akkumulátorok káros anyagagai, ha talajba vagy élővízbe kerülnek, előbb-utóbb visszajutnak az élő szervezetekbe, majd az emberbe, komoly egészségügyi károkat okozva.
A szárazelemek nem újratölthetőek, de néhány berendezésbe,
valamint különleges felhasználási körülmények között (például extrém környezeti
viszonyok) sajnos csak ezek használhatóak. Tudomásom szerint Magyarországon a
szárazelemek újrahasznosítása nem megoldott, azaz valamilyen beton lerakóba
kerülnek. A szárazelem veszélyes hulladék, nehéz- és egyéb fémeket, savakat
tartalmazhat; meg kell akadályozni, hogy a kommunális szemét közé, talajba,
tűzbe vagy vízbe kerüljön!
A cink-szén szárazelemek nagyon hamar kimerülnek és nem
újrahasznosíthatóak, csak végszükség esetén érdemes ezt választani. Alkáli
szárazelemeknek (gombelem, ceruzaelem) két fő csoportja van a felhasználási cél
szerint. Az ún. „Heavy duty” típusokat rövid ideig tartó nagy terhelésre
szánják. A „Long Life” típusokat hosszú ideig, akár évekig tartó kis
terheléshez javasolják. Távirányítókba, órákba az utóbbiak valók.
Mindig a várható felhasználási célnak megfelelő elemet
válasszunk! Lehetőleg ne tartalmazzon ólmot (Lead), higanyt (Mercury) és
kadmiumot (Cd) – az összetevőkről az elem palástján található feliratról
tájékozódhatunk.
Káros anyagok az elemekben
Ólom (Pb, Lead): Mérgező fém. A szervezetbe jutva idegi
rendellenességet, veseelégtelenséget, szív- és érrendszeri megbetegedéseket,
nőknél fogamzási zavarokat okozhat. A gyerekekre különösen veszélyes.
Higany (Hg, Mercury): Mérgező fém, ezért a higanytartalmú
termékek, mint a lázmérő, a fénycső, az elemek, veszélyes hulladékok. A higany
bőrön keresztüli felszívódása, a higanygőz belélegzése idegrendszeri
elváltozásokat, fejfájást, remegést, húgyhólyaggyulladást és emlékezetvesztést
okozhat. Megtalálható az amalgám fogtömésben is, melyet vitatott hatása miatt
egyre kevésbé használnak.
Kadmium (Cd, Cadmium): Rákkeltő anyag. Szén, kőolaj vagy
lakossági hulladék égetése során a levegőbe foszfátos műtrágyázással a talajba,
közvetve az élelmiszerbe kerülhet. A kadmium felhalmozódhat a tüdőben és a
vesében, állatkísérletek során magzati károsodást is megfigyeltek. Rákkeltő
hatása miatt számítógépekben való használata tiltott az Európai Unióban.
Használat és elhelyezés
- Az elemek és az akkumulátorok (más néven újratölthető
elemek) használata és használat utáni elhelyezése során felmerülő esetleges
egészségügyi és környezetvédelmi kockázatok csökkenthetők. - Ne berendezésekben tárold az elemeket, az elhasználódott
elem ugyanis tönkreteheti azt; időszakosan használt eszközökben pedig semmiképp
se, mivel az önkisülésük miatt maguktól is lemerülnek. - Feltöltve, hűvös helyen tárold az akkumulátort; egyik típus
sem szereti, ha lemerülve tárolják, mert az rövidíti az élettartamát. - Ne használj együtt különböző elemtípusokat, mert
valószínűleg nem egyszerre merülnek le, és így félő, hogy a még jó elemet is
kidobod véletlenül. - Felváltva, egyenletesen terheld akkumulátoraidat, ezáltal is
meghosszabbítva élettartamukat. E cél érdekében érdemes megjelölnöd őket: egy
celluxszal felragasztott cetlire írt szám is megteszi. - A tönkrement szárazelemeket és aksikat gyerekektől elzárt
helyen, üvegedényben tárold a savak és a nehézfémek miatt, majd vidd
hulladékudvarba vagy egy közeli gyűjtőpontba! - A használt elemeket nem szabad kukába dobni!
- A legjellemzőbb akkumulátortípusok otthoni és irodai környezetben
- Az akkumulátoroknak számos formája van, közülük egy az
úgynevezett újratölthető elem, melynek leggyakoribb típusai a nikkel-kadmium és
a nikkel-fém-hidrid elemek.
|
Nikkel-kadmium (NiCd) |
Nikkel-fém-hibrid (NiMH) |
Lítium-polimer, (LiPo) |
Lítium-ion (Lion)
|
Alkalmazási terület |
Szünetmentes áramforrásokban, biztonsági világításokban. |
Személyi digitális eszközökben, például digitális |
Laptopokban, mobiltelefonokban, fényképezőgépekben, |
|
Újratölthetőség (alkalom) |
2000 |
500-1000 |
1000 |
1000 |
Energiasűrűség: egy kilogrammnyi akkumulátor óránként hány |
40-60 |
90 |
130-200 |
110-170 |
Fajlagos teljesítmény (W/kg) |
150 |
250-1000
|
2800 |
1800
|
Töltés-kisütés hatásfoka |
70 % |
|
99% |
99% |
Kezelés |
Öregedésüket jelzi, ha folyamatosan vesztik kapacitásukat, |
Vannak olyan NiMH-k, amelyeknek nagyon kicsi az |
Nem szabad teljesen kisütni és fagypont alatt tölteni |
Nem szabad teljesen kisütni és fagypont alatt tölteni |
Töltőválasztás
Olyat érdemes választani, amelyikben valamilyen fejlett
elektronika vezérli a töltést, és a gép jelez, ha feltöltötte az akkumulátort.
Fontos, hogy tartalmazzon polaritásvédelmet, túltöltés elleni védelmet, és
automatikusan váltson szinten tartó (csepp-) töltésre a töltés befejezése után,
így elkerülhető az önkisülés megindulása. A legjobb típusok nem párban vagy az
összeset egyszerre, hanem akkumulátoronként külön-külön végzik a töltést. A
szuper gyors töltők csökkenthetik az akkumulátoraink élettartamát, mert a gyors
töltés nagy terheléssel jár az akkumulátor számára.
A töltő kiválasztásánál az
is szempont lehet, hogy ha a konnektorban felejtjük, minimális legyen a
készenléti fogyasztása. Amelyik töltő töltés nélkül is kézzel érezhető meleget
ad, nem energiatakarékos. Végül, érdemes tudni, hogy ma már léteznek
napenergiával működő töltők is.
Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 13. számában.
Kép [cc] scalepeeder