fbpx

Tarts velünk, legyéla tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz!

Védjük meg Magyarország génmódosítás-mentes helyzetét!

| Tudatos Vásárló

Sötét fellegek gyülekeznek: veszélyben a magyar GMO-moratórium! A Nemzeti Front a Génmódosít-mentes Magyarországért a felhívása.




Heves, és az elmúlt években egyre élesedő vita zajlik a
világban – és Magyarországon is – a genetikailag módosított növények
termesztésének szükségességéről és kockázatairól. Bár vannak, akik azt hangoztatják,
hogy meg kell tanulnunk együtt élni ezekkel, a hazai döntéshozók már
határozottan állást foglaltak a kérdésben. 2005-ben az FVM termesztési
moratóriumot hirdetett az Európai Unióban elsőként engedélyezett génmódosított
MON810-es kukorica fajtacsoportra, egy évvel később pedig az Országgyűlés
ötpárti egyetértésben (!) elfogadott határozattal utasította a kormányt a
génmódosított növények szigorú szabályozására és a moratórium fenntartására.

Magyarország mozgástere azonban korlátozott, hiszen a genetikailag
módosított növények forgalmazásának és termesztésének engedélyezése uniós
hatáskörben van. Brüsszel pedig e kérdésben is az áruk szabad áramlásának elvét
követi, azaz ha egy génmódosított fajta engedélyt kapott valamely tagországban,
akkor annak felhasználása elé a többi sem állíthat akadályt. E szabálytól csak
egy módon, az ún. védzáradéki eljárás keretében lehet eltérni. Eszerint
ha egy tagország valamely GM fajta környezeti vagy egészségügyi hatásaival
kapcsolatos új tudományos információk birtokába jut, akkor módja van egyoldalú,
átmeneti tilalom (moratórium) kihirdetésére – de csak az adott fajta (és nem
minden génmódosított növény) vonatkozásában. Ezzel egyidejűleg az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal
számára meg kell küldenie ezeket a tudományos eredményeket és érveket, hogy az
szakmai értékelést és javaslatot készítsen az Európai Bizottság számára a
moratórium fenntartásáról vagy feloldásáról.

A 2005 januárjában meghirdetett magyar moratórium alapját az
MTA Növényvédelmi Kutatóintézete és a Szent István Egyetem által folytatott
környezeti vizsgálatok jelentették, amelyek a MON810-es kukorica esetében több
nemkívánatos hatásra is rámutattak. 2006 őszén azonban a Bizottság – a hazai
érveket lesöpörve – javasolta a moratórium feloldását. Az ügy az ilyenkor
szokásos eljárásrendi lépcsőket megmászva 2007. február 20-án került az EU
Minisztereinek Tanácsa elé, amely nagy többséggel a magyar moratórium
fenntartása mellett (tehát a Bizottság ellenében) döntött – csak Svédország,
Finnország, Nagy-Britannia és Hollandia szavazott ezzel ellentétesen. Tudni
kell, hogy e szavazások érvényességéhez kétharmados többségre van szükség –
amennyiben ezt nem sikerül elérni, úgy a döntés a Bizottságra száll vissza,
amely (mint előterjesztő) nyilván a saját javaslatának megfelelően határoz. A
tagállamok megosztottsága miatt elmúlt évek szavazásain ez volt a legjellemzőbb
forgatókönyv – ehhez képest volt óriási, mondhatni történelmi eredmény, hogy
egy olyan kis tagállam, mint Magyarország diplomáciai erőfeszítéseivel maga
mellé tudta állítani az országok nagy többségét.

A Bizottság azonban nem hagyta ennyiben a dolgot, hiszen
maga is folyamatos nyomás alatt áll a génmódosított növények termesztésében
leginkább érdekelt amerikai kormányzat és a biotechnológiai cégek részéről.
2008 végén ismét napirendre vették a magyar moratórium ügyét, amelyről
várhatóan március 2-án, pár hét múlva megint szavazni fog a Miniszterek
Tanácsa! Teszi ezt annak ellenére, hogy ugyanez a testület tavaly decemberben
elvi állásfoglalást fogadott el arról, hogy felül kell vizsgálni a
génmódosított növények engedélyezésének európai rendszerét, az elővigyázatosság
elvének szellemében.

A hazai álláspont jottányit sem változott a két évvel
korábbihoz képest, és nem változott a gazdasági környezet sem: a tudományos
érvek mellett az is nagy súllyal esik a latba, hogy Magyarországnak jól
felfogott piaci érdeke génmódosítás-mentes státuszának fenntartása. Az európai
fogyasztók ugyanis elutasítják a génmódosított növényekből készült élelmiszereket
(s köztük a magyar közvélemény a szkeptikusabbak közé tartozik), és erre
reagálva a feldolgozóipar és a forgalmazók is a garantáltan génmódosítás-mentes
forrásokat keresik, ami a hazai kukoricaexport szempontjából kulcsfontosságú. A
két évvel ezelőtt szavazáson többen azért is mellénk álltak, mert a MON810
fajtacsoport engedélyezése idején Magyarország még nem volt az unió tagja,
ezért szempontjait az akkori eljárásban nem vették figyelembe. Azóta azonban e
fajtacsoport engedélyének 10 évente esedékes felülvizsgálata is elkezdődött, és
még nem zárult le. Ezért is különös a mostani időzítés, hiszen még az sem lehet
tudni, hogy vajon az engedélyt érvényességét úgy általában meghosszabbítják-e
vagy sem.

Az ügy azonban az uniós intézményrendszer általánosabb
hiányosságaira is rámutat. Ugyanis a Bizottság szisztematikusan semmibe veszi a
tagállamok véleményét és akaratát, ezzel korlátozva szuverenitásukat és a
demokratikus döntéshozatalt. A mostani helyzetben lényegében az
Élelmiszerbiztonsági Hivatal néhány – a biotechnológia irányában elfogult –
szakértőjének tanácsa alapján a Bizottság tisztviselőinek szűk köre hoz döntést
a génmódosított növények engedélyezéséről és termesztéséről – szembemenve az
európai (és hazai) választok széles rétegeinek akaratával. De nemcsak
Magyarország jár ebben a cipőben: a hazaihoz hasonló tilalom van érvényben
Ausztriában, Görögországban, Franciaországban is – a tavasz folyamán ezek
egymás után napirendre kerülnek majd.

Úgy véljük, hogy a két évvel ezelőtti szavazási eredmény
elérése bár nehéz feladat, de nem lehetetlen. Elsősorban arra van szükség, hogy
a magyar kormányzat kiálljon eddigi politikája mellett – amire megvan az akarat
-, és hogy a fent említett országok mellett meggyőzzük, a magunk oldalára
állítsuk azokat a bizonytalanokat, amelyeknek szavazata döntő lehet az
eredményre nézve: így a soros elnöki posztot is betöltő Csehországot, továbbá
Romániát, Spanyolországot, Portugáliát, Észtországot és Németországot. Ebben
szeretnénk mindenki segítségét kérni:

  1. Támogassuk a felelős magyar minisztériumokat (FVM és KvVM) a
    moratórium fenntartására irányuló diplomáciai erőfeszítéseikben, és
  2. Bíztassuk arra külföldi barátainkat, az ismerős
    szervezeteket és intézményeket, hogy kérjék meg kormányaikat (különösen a
    felsorolt országokban): szavazzanak Magyarország mellett március 2-án!
  3. Jöjjetek el velünk együtt követségbe február 20-án délután 3
    órára a Cseh Köztársaság budapesti külképviseletéhez
    (Budapest, VI. Rózsa u.
    21. – az Andrássy útról nyílik, a Kodály körönd közelében), ahol egy
    nagyszabású megmozdulás kíséretében átadunk egy levelet az EU soros elnökségét
    adó cseh kormány képviselőinek, amelyben arra kérjük őket, támogassák a
    génmódosított kukorica termesztésére vonatkozó magyar tilalom fennmaradását!

Közös összefogással ismét sikerülhet, akárcsak két évvel
ezelőtt – így fenntarthatjuk a hazai mezőgazdaság génmódosítás-mentességét és
megmutathatjuk, hogy egy kis ország is képes lehet önálló akaratának
érvényesítésére az EU politikai útvesztőjében.

 

A Nemzeti Front a Génmódosít-mentes Magyarországért nevében a kezdeményező szervezetek:

Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület
Greenpeace
Magyarország
Magyar Természetvédők Szövetsége

 

Csatlakozó szervezetek:

Európai Feminista Kezdeményezés
Élőlánc Magyarországért
Gaia Ökológiai és Vidékfejlesztési Alapítvány
Humanista Párt, Ifjú Humanisták
Lehet Más a Politika!
Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos
Szövetsége
Magyar Biokultúra Szövetség
Méhészek Fejér Megyei Egyesülete
Messzelátó egyesület
Szövetség az Élelmiszer-önrendelkezésért
Tudatos
Vásárlók Egyesülete
Védegylet
Zöld TETT Társulás – Baloldali Zöldek

 

Kapcsolat, további információ: www.lmv.hu/genfront

 

 

 

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek