A ftalátokat számos használati tárgy gyártásánál alkalmazzák. A vegyületcsoport tagjai megtalálhatóak a műanyag eszközökben, gyermekjátékokban lágyítóanyagként, a körömlakkokban, a parfümökben és a légfrissítőkben adalékanyagaként.

A légfrissítők használata során a ftalátok a levegőbe kerülnek, ahonnan a tüdőn, esetleg a bőrön keresztül a szervezetbe jutnak. A véráramba kerülve befolyásolják a hormonális rendszer működését, és így egészségügyi problémákat okozhatnak.

A ftalátok szervezetbe kerülésével csökken a férfiakban a tesztoszteron-termelés mértéke, ami termékenységi gondokhoz vezet. Számos állatkísérlet igazolta, hogy a vegyület akkor is károsítja a nemi szervek fejlődését és a későbbi spermaszámot, ha az  még magzatkorban kerül a szervezetbe.

Kaliforniában öt ftalátvegyületet is felsorolnak a születési rendellenességet, vagy a szaporodási képességeket csökkentő anyagok listáján, ezek közül egy néhány légfrissítőben is megtalálható. A beltéri levegő ftalátszennyezettsége összefüggésbe hozható az allergiás és asztmás tünetek megjelenésével.

 

A lakás levegőminőségének javítása

A fogyasztók védelme érdekében mielőbb alaposabb vizsgálatokat kellene előírni és szigorú kibocsátási értékeket kellene életbe léptetni a ftalátokra. Amíg nincsenek meg azok az egészségügyi információk, amelyek alapján a fogyasztók kellően megalapozott döntést hozhatnak egy-egy termék használatával kapcsolatban, a legjobb, ha kerülik a légfrissítők használatát, különös tekintettel a gyerekek vagy várandós nők jelenlétére.

A légfrissítők nem jelentenek megoldást a rossz beltéri levegőminőségre, nem helyettesítik a megfelelő légcserét. A legjobb megoldás a szellőztetés.

 

Szigorúbb szabályozás kell a fogyasztók védelme érdekében

A légfrissítőkben felhasznált anyagok szigorúbb ellenőrzésére és a fogyasztók hatékonyabb tájékoztatására van szükség.

Az NRDC, amerikai környezetvédő szervezet az alábbiakat javasolja:

• A fogyasztóknak kerülnie kellene a légfrissítők használatát. Ha mégis használnak ilyet, akkor az alacsony ftaláttartalmú termékeket kell előnyben részesíteni.
• Az EPA-nak (Amerikai Környezetvédelmi Hivatal) elő kellene írnia, hogy a gyártók bevizsgálják a légfrissítőkben használt ftalátvegyületeket és az ezzel kapcsolatos adatokat nyújtsák be. Ismerni kellene az anyagok tulajdonságait (toxicitás, perzisztencia, szenzitizáló képesség), a felhasználók kitettségének mértékét és a lehetséges egészségügyi hatásokat.
•  A CPSC-nek (amerikai Fogyasztóvédelmi Bizottság) be kellene tiltania a ftalátvegyületek fogyasztási cikkekben történő felhasználását, és köteleznie kellene a gyártókat az összetevők termékcímkén történő felsorolására.

Az Amerikai Járványügyi Központ vizsgálatai szerint az amerikai lakosság többsége legalább öt ftalátvegyület hatásainak van kitéve. Bár a ftalátok vérben mért koncentrációja alacsony, de jelentőségük mégsem elhanyagolható, hiszen a különböző vegyületek kisebb mennyiségeinek hatása összeadódik.

Az általános expozíció miatt fontos, hogy ahol megoldható elkerüljük a káros ftalátvegyületek szervezetünkbe kerülését, aminek egyik eleme a nélkülözhető, káros anyagot tartalmazó termékek otthoni használatának elkerülése.

Az USA-ban légfrissítőkben leggyakrabban használt ftalátvegyületek és hatásaik:

• Di-etil-ftalát (DEP): Befolyásolhatja az emberi hormonrendszer működését és a nemi szervek fejlődését.
• Di-butil-ftalát (DBP): Az Amerikai Toxikológiai Program és Kalifornia állam által is a szaporodási képességeket károsító anyagok közé sorolt vegyület, befolyásolhatja a a nemi szervek fejlődését
• Di-izobutil-ftalát (DIBP): A férfi nemi szervek fejlődésének zavarait okozhatja.
• Di-metil-ftalát (DMP): Állatkísérletekben a szaporodási képességek csökkenését okozta.
• Di-izohexil-ftalát (DIHP): Feltételezhetően károsítja a fejlődést és a nemi szervek működését.

 

Mi a helyzet az EU-ban?

Az EU már 1999-ben korlátozta az egészségügyi szempontból leginkább veszélyes ftalátok gyerekjátékokban történő felhasználását. Az ideiglenes, tagállamok által más-más módon megfogalmazott tiltásokat egy 2005-ös egységes szigorítás követte, aminek eredményeként. A DEHP, DBP and BBP vegyületeket a szaporodási képességeket károsító hatásuk miatt minden gyerekjátékban és gyerekápolási cikkben betiltottak. A DINP, DIDP és DNOP vegyületek felhasználását azokban a termékekben tiltották be, amelyeket a gyermekek a szájukba vehetnek.  Az egészségügyi kockázatok miatt a BBP, DEHP, DIBP, and DBP is felkerült a különös aggodalomra okot adó (SVHC) anyagok listára.

 

A cikk a Földművelésügyi Minisztérium PTKF/467/2014-es számú Zöld Forrás pályázat keretében készült.