| Bán Dávid
Vásárlási roham rajtpisztolyra?
Franciaországban január 9-én mintegy rajtpisztolyra indult el a nagy téli árleszállítás. Kiárusítást évente két alkalommal, központilag meghatározott időpontban, négy-négy hétig tarthatnak a kereskedők. Európa-szerte mindenhol mások a szabályok.
Európában különböző módokon szabályozzák, vagy épp ellenkezőleg, teljes mértékben a kereskedőkre bízzák, hogy mikor és mennyi ideig tarthatnak nagyszabású árleszállítást.
A francia kormány az idei téli vásár első napján vetette fel, hogy szakít a régi hagyománnyal, és átadja a kereskedőknek az irányítást: határozza meg inkább a piac a nagy kiárusítások idejét. A vásárlók mindeközben évről évre nagy reményekkel várják a nagy árleszállítások dátumát. Tény, hogy a korábban rekordernek számító decemberi bevételeket pár éve már túlszárnyalják a januári vásárlási lázban elköltött euró milliók.
A január eleji vásárlási rohamban a kereskedők a másik, szintén igen komolyan szabályozott lehetőségükkel is élnek: az egy évben öt alkalommal engedélyezett vasárnapi nyitva tartás egyikének „felhasználásával”. A többi négy alkalomból három hagyományosan karácsony előttre, a negyedik a nyári árleszállítás első vasárnapjára esik.
Szigorúan szabályozott az árleszállítások periódusa Belgiumban, ahol a kamarák az árengedmények időtartama alatt fix árakra és nagy raktárkészletre szólítják fel a kereskedőket, elkerülendő a hatalmas vásárlói rohamokat. Emellett évente két alkalommal a kiárusítást megelőzendő „várakozási időszakok” lépnek életbe, amikor semmiféle árengedmény meghirdetése nem lehetséges.
Spanyolország és Olaszország törvényei alapján az árleszállítások tartományonként lépcsőzetesen kerülnek bevezetésre, így nem országos, hanem regionális az „akciók” kezdete. Mindkét mediterrán országban a kereskedőket minimum egy hét kiárusításra kötelezik, de ők inkább az időpontok liberalizálását szeretnék.
Hollandia már sokkal engedékenyebb: semmiféle szabályozás nem köti az árleszállítások idejét, mértékét. Németország korábban szabályozta a kiárusításokat, pár évvel ezelőtt azonban mégis a teljes liberalizáció mellett döntött. Mivel a lehetőség adott arra, hogy az év bármely szakában kiárusítást rendezzenek, így a kereskedők leginkább egymás között, hallgatólagosan állapodnak meg a nagy kampányok kezdetéről.
Más európai országok nem szabályozzák a nagy árengedmények időszakát, a piac alakította ki a karácsony utáni és a nyár eleji kiárusításokat. Ezeket leginkább a divatüzletek diktálják a kollekcióváltáshoz igazított időpontokban.