fbpx

Tarts velünk, legyél tagjaa Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Változás az olaj körül?

| Jane Lawson, Ethical Consumer

Ez a cikk már 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Az Ethical Consumer beszámolója, mit tanult a SHELL korábbi tapasztalataiból.

A SHELL elég jól zárta a 2005-ös évet, magához térve a 2004-es tartalék túlkönyvelési botrányból. 2004-re 9,32 milliárd fontos eredményt közölt (ez az összes Egyesült Királyságban jegyzett cég eddigi rekordja), egyesítette holland és brit alegységeit és új CEO-t (azaz vezérigazgatót) nevezett ki, aki 2006 júniusában lépett hivatalba. De egyébként az üzletmenet a szokásos volt.

Nigériában tíz évvel ezelőtt akasztották fel Ken Saro-Wivát nyolc másik ogoni törzsi vezetővel együtt, mert ellenállást szítottak a SHELL Ogoni-földi tevékenysége ellen. Bár a SHELL Ogoni-földön már felfüggesztette tevékenységét, a Niger deltájában keletkezett olajszivárgásokat [spillages] nem takarította el. A terület, ami valaha Nigéria éléskamrája volt, ma letarolt pusztaság. A Mozgalom az Ogoni Törzs Fennmaradásáért (MOSOP) szerint a SHELL Ogoni-földi tevékenységének újraindítását tervezi és a jelenleg tapasztalható rendőri erőszak az ezt lehetővé tévő megfélemlítési kampány része.

 

A SHELL a bíróság előtt

Nigéria más területein másféle harc dúl. A SHELL-t beperelte a nigériai bíróságon a Niger deltájában élő közösségek, mert nem szűntette be a gáz égetését a területen. Ez a gázégetés akkor jelentkezik, amikor az olajkitermeléssel együtt járó gázt egyszerűen elégetik a levegőbe; Nyugat-Európában ezt a gázt 99%-ban felhasználják, vagy visszapumpálják a földbe, de Nigériában jórészt elégetik és a SHELL a legnagyobb égető az országban. Ez a gáz olyan mérgezőanyagokat tartalmaz mint a rákkeltő benzol, az égetés pedig folyamatos levegőszennyezést, savas esőket, zajt, magas hőmérsékletet és 24 órás világosságot okoz. Az ország éves szintén 2,5 milliárd USA dollár veszteséget okoz, és a Világbank szerint 2002-re a nigériai gázégetés több üvegházhatást okozó gázt termelt, mint a Szaharától délre fekvő országok összesen.

 

A Brent Spar egy úszó olajtartály- és töltőállomás amit a SHELL 1991-ig használt az Északi tengeren. Teljes magassága 131 méter, a központi rész átmérője 29 méter és teljes súlya kb. 14.500 tonna. A Brent Spar ügy akkor került a közvélemény figyelmébe 1995-ben amikor a brit kormány támogatásáról biztosította a Shell kérelmét a Brent Spar-nak az Atlanti óceán mélytengeri vizeibe ( Skócia nyugati partjaitól 250 km-re, mintegy 2,5 km mélységbe ) történő elhelyezéséről. A Greenpeace jelentős médiakampányt folytatott ez ellen a döntés ellen és aktivistái több mint három hétre elfoglalták a Brent Spar-t. A nyilvánosság és a politika nyomására végül a Shell elállt ettől a tervtől, de a Greenpeace hírneve is csorbát szenvedett mert be kellett ismernie hogy a mintavételi hibák vezettek arra, hogy jelentősen túlbecsülték a tárolótartályokban visszamaradt olaj mennyiségét. A Brent Spart végül egy norvégiai fjordban helyezték el átmenetileg, majd 1998-ban a Shell bejelentette, hogy a fő acélszerkezeteket újrahasznosítják egy új kikötő építéséhez Stavanger közelében.

CSR (Corporate Social Responsibilty , Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás), vagy viszlát?

A Saro-Wiva kivégzésre és a Brent Spar problémára (ld. keretes írásunkat) adott válaszként a SHELL megpróbálta a CSR (Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás) legfőbb szószólójaként pozícionálni magát. Mindez nem akadályozta meg abban, hogy egy 2003-as, a vállalatok emberi jogokkal kapcsolatos felelősségének meghatározását célul tűző ENSZ kezdeményezés ellen lobbizzon, vagy megsemmisítsen egy a közösségekkel tartott cégkapcsolatokról szóló kritikus belső jelentést. 2004 januárjában pedig a cég bejelentette, hogy 20%-kal túlbecsülte olaj- és gáztartalékait ,ami majdnem 4 milliárd hordó olajat és gázt jelent. Egy, a cég által megrendelt belső jelentés kiderítette, hogy ez nem túlbecslés volt, létezett egy hároméves terv a befektetők megtévesztésére a tartalékokkal kapcsolatosan.

 

Az iraki olaj

Részben hogy bepótolja a tartalékok csökkenését a SHELL az iraki olajszerződések előfutárává vált. A cég szorosan együttműködött az iraki Olajipari Minisztériummal, hivatalnokok konferenciákon történő részvételét támogatva, szakképzést és ingyenes tanácsadást nyújtva. Elnyerte a kirkuki olajmezők fejlesztéséhez nyújtott technikai tanácsadásra vonatkozó szerződést, ezáltal utat találva kulcsfontosságú személyekhez és geológiai adatokhoz. Az iraki olaj egy főnyeremény, mert 2 dollár/hordó árával elismerten a világon a legolcsóbban kitermelhető . A jelenlegi ( 2005 november ) 70 dollár/hordó eladási árral és a napi egymillió hordós termelési kapacitással számolva csinos nyereséget biztosít bármelyik kitermelő cégnek . Irak rendelkezik a világon a legnagyobb feltáratlan készletekkel, és a várakozások szerint ezek a készletek és egyéb már ismert, de még nem fejlesztés alatt álló olajmezők is megnyitásra kerülnek a külföldi cégek részére amint megalakul az alkotmányosan megválasztott iraki kormány

 

 

A „Bogoni ” eset

A hazai pályához közelebb, öt Mayo megyei farmert börtönöztek be határozatlan időre, mert nem engedték a SHELL-t földjeikre hogy egy magasnyomású gázvezetéket építsen a Corrib Gáz projekt keretében. A SHELL egy fúrótoronytól szeretne feldolgozás céljából gázt szállítani 65 km-en keresztül a parthoz és 8 km hosszan átpumpálni a Bog of Erris tőzegtelepen, amit a helybeliek csak úgy jellemeznek, hogy ” úgy remeg, mint a kocsonya “. 2003-ban a Dooncarton hegységben földcsuszamlás volt a vezeték tervezett nyomvonalához közel. A vezeték utak és házak közelében haladna el és nagyfokú a helyiek ellenállása, mert félnek egy katasztrofális sérüléstől – a gáz ugyanis a szokásosnál ötször nagyobb nyomású lenne és lévén szagtalan, a vezeték bármilyen sérülése felderíthetetlen.

A helybeliek inkább azt szeretnék, ha a gázt inkább egy mesterséges úszó zátonyon dolgoznák fel. 2004-ben a SHELL belgiumi leányvállalatánál a FLUXYS-nál történt egy sérülés miatti gázrobbanás, aminek 21 halálos áldozata volt, az áldozatokat úgy írták le hogy ” teljesen elszenesedtek “.

A földtulajdonosokat azután börtönözték be, hogy nem engedték be a területükre a SHELL-t, és ott is maradnak míg ” kitisztul gőgjük ” vagy a SHELL eláll a határozat végrehajtásától. A cikk írása idején még mindig börtönben voltak, már 2005 május 10.-e óta. A SHELL lehet hogy megbánja majd keménykezű taktikáját mert már létrejött egy szolidaritási tábor, az ügy nagy nyilvánosságot kapott és már késő van a kivitelezés megkezdéséhez ebben az évben , köszönhetően az építők gépeit körülvevő sikeres blokádnak.

A biztonsággal kapcsolatos aggodalmak mellett még felmerülnek a szennyezési és környezetkárosítási problémák is. Az ellen-kampányolók szerint a finomító jelentős mennyiségű szennyeződést, kén-dioxidot és metánt fog kibocsátani és bizonytalan tőzegtalajon fog állni, amelyet korábban ki nem próbált módszerekkel próbálnak meg stabilizálni. Az elhasznált víz tárolására szolgáló tartály nem elégséges a helyi csapadékviszonyok mennyiségéhez és túl fog folyni a Carrowmore tóba, a helyi vízbázisba amit az EU és az ENSZ is védett státusúnak nyilvánított. A mérgező hulladékot ami ólmot, nikkelt, krómot, arzént és higanyt tartalmaz, a finomítóból a Broadhaven Öböl-be fogják pumpálni. Az öböl az EU szabályozás szerint Különleges Természetvédelmi Övezet-nek minősül, nemzetközileg fontos madár- bálna- delfin- és halfajok élnek benne és a helyi lakosságnak a halászaton keresztül megélhetést is biztosít.

 

A szenvedő Szahalin

Európa másik felén a SHELL hasznot húz a mindössze három termelés-megosztási egyezmény egyikéből amit Oroszország aláírt. Ez a Szahalin II projekt, ami az orosz Számvevőszék becslése szerint 19 milliárd dollár adókiesést jelent az országnak a korábbi megállapodásokkal összehasonlítva. A Szahalin II-t úgy jellemzik, hogy ez a világ legnagyobb integrált olaj- és gáz projektje, de a helyi vélemények itt is körülbelül olyan súllyal esnek latba mint a Mayo megyei esetnél ; a helyi gazdaság nagyban függ a lazachalászattól, de a tengeri vezeték megzavarja a lazac ívóhelyeit és a projekt konzorcium megtiltotta a lazachalászatot a parti vizekben, LNG ( Liquified Natural Gas , folyékony természetes gáz ) telepe közelében, amellett hogy 1 millió tonna salakanyagot juttat az Aniva Öböl-be, ami fontos halászhely. A bennszülött Niukh, Uilta és Evenki népek által folytatott saját szükségletre termelő gazdálkodás károsodni fog a rénszarvaslegelők és erdők feldúlásával és a halkészletek csökkenésével, és a helyiek szerint nem megfelelően konzultáltak velük, sőt még csak nem is tájékoztatták őket a projekt részleteiről. A Szahalin sziget körüli vizekben élő 25 tengeri emlős fajta közül 11 veszélyeztetett, a leginkább veszélynek kitett faj a nyugati szürke bálna, aminek már csak valamivel több, mint száz egyede maradt fenn. Bár a Shell beleegyezett hogy a vezetékkel elkerüli a nyugati szürke bálna táplálkozási helyét, de az olajkitermelő tengeri platform áthelyezését már elutasította. A szociális környezet is veszélynek van kitéve, a Shell ugyanis úgy kezdte meg a Szahalin szigeti LNG telep építését hogy nem készült fel a kivitelezéshez szükséges munkások ezreire, akik így elárasztották a környék szállás-, közmű- és orvosi infrastruktúráját, ami az erőszakos cselekmények, szexuális úton terjedő és olyan járványos megbetegedések számának növekedéséhez vezetett mint a TBC.

 

Ez a cikk csak felszínét karcolja meg a Shell tevékenységére irányuló kritikáknak. További információ például a louisanai , durbani, és sao pauloi Shell telepek környékének szennyeződésével kapcsolatban beszerezhető a 2003-as és 2004-es The Other Shell Riport kiadványokból amit a Föld Barátai-tól ( Friends of the Earth ) a www.foe.co.uk címről, vagy az alábbi forrásoktól :

 

Megjelent az Ethical Consumer 2005 november-decemberi számában. Fordította Csikós Mihály. Lefordítva és közzétéve a kiadó engedélyével.

 

Képek [cc] Jeremiah, Richard Yuan

 

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek