| Dr. Kazai Anita
Valóban megéri drága bioélelmiszert vásárolni?
Öt évvel ezelőtt még kevés támpontunk volt eldönteni, hogy a bioélelmiszerek a környezetkímélő előállításon kívül vajon az emberi szervezetre is jótékonyan hatnak-e. Most már tisztább a kép!
Fejlődtek a tudományos
módszerek, megduplázódott a vizsgálatok száma, és az Európai Unió által
finanszírozott nagy kutatási projektek bebizonyították: a bioélelmiszerek
egészségesebbek, mint az ipari mezőgazdaság termékei.
De egyáltalán, mi teszi a
bioélelmiszert? A bioélelmiszer olyan növényből készül, amely műtrágya és
szintetikus növényvédőszer (baktérium-, gomba- és rovarirtó) nélkül növekedett,
nem öntözték szennyvízzel és mesterséges
adalékanyagoktól mentes. A biohúst produkáló állattenyésztés során az
állatot az előbbi elveknek megfelelő biotakarmánnyal etetik, és kerülik az
antibiotikumok rutinszerű használatát. Az 1990-es évek óta a bioélelmiszerek
termelése évi 20%-kal nő, ma már az összélelmiszer 1-2%-a organikus
termesztésből származik.
Mindez szükségessé tette,
hogy tudományos bizonyítékok is alátámasszák: a bioélelmiszer
élelmezéstudományi szempontból értékesebb a „hagyományosnál”. A legutóbbi
időkig mégis csak ellentmondó kutatások álltak rendelkezésünkre. Az elmúlt fél
évtizedben ötven körüli kutatás hasonlította össze a kétféle élelmiszer rost-,
fehérje-, ásványi anyag- vagy vitamintartalmát, rákellenes és érvédő hatású
antioxidáns-szintjét, valamint a bennük lévő káros nitrát, műtrágyamaradvány
mennyiségét. Nehéz azonban érvényes eredményekhez jutni, mert figyelembe kell
venni az eltérő talajtípusokat, időjárási és hőmérséklet viszonyokat, a
különböző betakarítási és tárolási feltételeket.
Az amerikai Organic Center tudósai
áttekintették az elmúlt évek kutatásait, és eredményeik szerint a
hagyományos élelmiszerekben enyhén magasabb volt a kálium-, foszfor- és
fehérjetartalom, mint a bioélelmiszerekben, az utóbbiakban viszont jelentősen
több volt a hagyományos, ipari előállítású élelmiszerekhez képest az összes
többi hasznos anyagból, és kevesebb a nitrátból. Megállapításuk szerint a
bioélelmiszerek összességében 25%-kal magasabb táplálkozási értéket
képviselnek, mint a hagyományosak.
Az egyes kutatások a
következő eredményekre jutottak:
- Az organikus táplálékot fogyasztó anyák
tejében 50%-kal magasabb a hasznos linolsav (telítetlen zsírsav) szintje. - Az organikus tejet fogyasztó gyermekek
között alacsonyabb az ekcéma előfordulása. - Az organikus paradicsomból készült kecsapban
kétszeres az antioxidáns (likopén)-szint, főleg a sötétebb színűekben; a
biokiwi antioxidáns- és C-vitamin-szintje is magasabb, az organikus alma édesebb. - A növényvédőszer-maradvány tartalmú ételt
fogyasztó kismamák esetén magasabb a terhességi cukorbetegség kialakulásának
kockázata, és gyermekeik nagyobb eséllyel szenvednek idegrendszeri zavarokban. - Az organikus borban másfélszeres az
antioxidánsok szintje, és talán ez az oka, hogy alacsonyabb benne a rákkeltő
penészgomba-toxin mennyisége. - A hagyományos élelmiszerekben 60-szoros a
növényvédőszer-maradvány mennyisége (bioélelmiszerbe is kerülhet vegyi anyag a
termesztési területtel szomszédos, hagyományos művelésű földekről). - Organikus módszerekkel is biztosítható a
Föld lakosságának táplálékigénye.
Fontos az is, egy
vizsgálatot ki finanszíroz: az organikus vagy a hagyományos oldal képviselője.
Van azonban független kutatás is: az
Európai Unió 12 millió fonttal támogatott egy négyéves kutatást, amely
tavaly év végén ért véget. Eredménye szerint a biogyümölcs és -zöldség 40%-kal,
az organikus körülmények között tartott tehenek teje pedig 90%-kal több antioxidánst
tartalmaz, és 60%-kal magasabb a hasznos omega3-zsírsav-tartalma. Ezek az
anyagok hasznosak az Európában gyakori betegségek: a rák, az érelmeszesedés,
agyvérzés és infarktus elleni harcban. Bebizonyosodott az organikus táplálék
magasabb vitamintartalma, valamint az is, hogy a megfelelően tartott állatok
húsa egészségesebb: a boldog állat ad jó minőségű táplálékot.
Szabó Gál Bence drog- és
toxikológiai technikus a TudatosVásárló.hu kérdésére elmondta, hogy a
biotáplálék minősége nemcsak a termesztés, de a nemesítés és a feldolgozás
módjától is függ. Az ipari nemesítés során az a legfontosabb, hogy a fajta nagy
mennyiségű termést hozzon, ellenálló legyen a betegségeknek, és látványos,
„szép” legyen az áru.
Az organikus elveket szem
előtt tartó nemesítő számára a tápanyag-, vitamin- és ásványi anyag-tartalom a
fontos. A feldolgozási módok közül kiemeli a teljes kiőrlésű gabona, a nitrites
pácolástól mentes hús, valamint az erjesztett, kovászolt gabona- és fermentált
szójakészítmények (pl. tofu) fogyasztását, ugyanis az erjesztés, fermentálás
nélkül készült gabona- és szójaételek fitát-tartalma akadályozza a cink, a vas,
a kalcium és a magnézium felszívódását.